„Árvizes” házban nőttem fel – azaz az 1970-es nagy árvíz után sebtiben felhúzott, gyatra szigetelésű épületben –, amelyben, lévén hogy a falu igen alacsonyan fekszik, ráadásul három folyó ölelésében, alapélményünk volt a penész. Ha a talajvíz magasra szökött, rosszabb lett a helyzet, ha szárazabb időszak jött, nem jött vissza olyan gyorsan a fekete folt.

Azt a vonatkozó Dr. House-epizód óta mindenki tudja, hogy a penész mindenféle szörnyűségeket képes okozni az emberi szervezetben, de talán érdemes végigvenni, pontosan mi mindenért hibáztatható a túl magas páratartalom.

  • Penészesedés: a gombatelepek termelte spórák allergiás reakciókat és egyéb súlyos betegségeket válthatnak ki.
  • A házipor-atka vígan éldegél benne.
  • Kedvez a különféle kórokozók szaporodásának, amelyek allergiát és asztmát okozhatnak.
  • A magas páratartalom a gyerekeknél ziháló légzést válthat ki, de mi is nehezebben lélegzünk.
  • Terheli a szívet.

A jelek itt egyértelműek: reggelre bepárásodó ablak, nehezen száradó ruhák, a hidegebb sarkokban lecsapódó nedvesség, a bútorok vetemedése, bizonyos sarkok felhólyagosodása: ez mind-mind azt sugallja, hogy túl magas odahaza a páratartalom. Nem árt csekkolni a szobanövények (különösebben a nagyobbak) földjét: ha kellemetlen szagú, penészes a felülete, érdemes legalább részleges, de inkább teljes földcserét végezni, mert rengeteg undi dolog összegyűlhet, ami a növényre nézve és a számunkra is káros.

A látszat olykor csal

Az első saját fővárosi lakásomban első ránézésre minden jó állapotúnak tűnt: szép fapadló, ízléstelen, de tiszta hidegburkolatok, ronda, de stabilnak tűnő tapéta. Sosem felejtem el azt a döbbenetet, amikor nekiálltam leszedni a tapétát az addig tüchtignek tűnő nappaliban: megfogtam a sarokban egy csíkot, és jött vele vagy három másik is. Ugyanis a viszonylag új tapéta alatt volt három régi réteg, ez pedig együtt úgy leszigetelte a falat, hogy nem is látszott az alatta zöldellő penész. A folyosón egy gigászi szekrény mögött pedig találtunk egy szimpatikus kis csőtörést, amely a tapéta alatt olyan egzotikus penészeket nevelt, hogy a sötétbordótól a zöldön át a feketéig volt ott minden.

Levakartuk, fertőtlenítettük, kiirtottuk. De mivel az alapélmény az volt, hogy a sokáig fűtetlen lakásnak nedvesek a falai, vagy egy évig eszembe sem jutott, hogy a makacsul visszatérő arcüreggyulladás, az állandó köhögés, a szemégés nem külön-külön tünet, hanem a szervezetem jelzése arra, hogy rossz a levegő. Penésznek viszont nyomát sem láttuk, így időről időre elsikkadt a téma – egészen addig, amíg a rendszeresen és gondosan ápolt, az előző albérletben burjánzó szobanövényeim nemes egyszerűséggel ki nem nyiffantak.

Az utolsó döfést egy szokásos torokköszörülésből induló, ám elég súlyos huruttá fajuló köhögés vitte be, ekkor beszereztünk egy párásítót, aminek beépített páramérője volt.

Az eredmény – nem csak úgy bulváros fogalmazással élve – megdöbbentő volt. A lakás levegőjének ideális páratartalma 40 és 60 százalék között van. A mienk akkor 14 százalék volt…

Csoda, hogy csoffadtak a növényeim? Ekkor tanultam meg, hogy a túl száraz levegő épp olyan rossz, mint a penész elleni hadakozás, és emiatt bizony nagyon is komolyan kell venni a dolgot.

Mit okozhat a túl száraz levegő?

  • szemégés, szemszárazság;
  • köhögés, folyton kiszáradó torok;
  • a megszokottnál szárazabb, viszkető bőr, ami fénytelen, kellemetlenebb tapintásúvá válik;
  • ekcéma súlyosbodása;
  • orrszárazság, sőt akár orrvérzés;
  • váratlan köhögőrohamok, akár éjjel is;
  • súlyosbodó légúti allergia;
  • szájszárazság.

Árulkodó jel lehet, ha a növényeink a gondozás ellenére sárgulni kezdenek, az új hajtások, levelek kiszáradnak, károsodnak, nem tudnak kibújni a burkukból. Az olyan érzékeny holmi, mint a fa hangszerek, szintén megérzi a bajt: ha látható ok és használat nélkül lehangolódnak, akkor kezdhetünk gyanakodni. Szintén érdemes megmérni a levegő páratartalmát, ha a fabútorok, burkolatok látványosan szétszáradnak, egyes kisebb illesztések elválnak, mozogni kezdenek, illetve például nyikorog a parketta.

Oké, de mit csináljunk?

A penész ellen sokféle szert gyártanak, ezek nagy része azonban erős méreg, így tehát eseti megoldásként szuper, de hosszú távon senki sem akarja a maradványaikat belélegezni. A cél tehát, hogy megszüntessük az okot. Első körben érdemes megnézni, egy komolyabb páramentesítő gép mire képes, megoldja-e a problémát. Ismerek olyan családot, amelynél a nap végére kisebb vödörnyi (!) vizet összeszed a masina, ami azért elég durva, ha belegondoltok. 

 

Ha önmagában egy ilyen gép kevés, szakember segítségét érdemes kérni, aki elmondja, hogyan szigetelhetjük úgy a falainkat, hogy megszűnjön a probléma, és ne épp az ellenkezőjét érjük el a tervünknek azzal, hogy lezárjuk a falakat egy belső szigeteléssel.

A száraz levegőnél sajnos gyakran nem elég, hogy a fűtőtestre vizet rakunk párologtatni. Az utóbbi évek növényápolási trendjeinek köszönhetően viszont rengetegféle párásítóból választhatunk – valahol persze roppant vicces, hogy a növényeink miatt jobban aggódunk, mint a saját egészségünkért, nem?

Ha engem kérdeztek, állati nehéz megtalálni a tökéletes párásítót, ami csendes, rendes és teljesítményét tekintve épp megfelelő a légtérbe, de megéri kipróbálni őket. Tudom, hogy a világítós, kristályos csilivili, aromadiffúzoros meg mit tudom én, milyen készülékek nagyon vonzók, de a teljesítményt nézzétek meg a légköbmétereket, az a lényeg, a többi másodlagos. A fertőtlenítő illóolajok tök jók, de mi az alapproblémát szeretnénk megoldani, ugye.

Átmenetileg egyébként az is szuper lehet, ha alaposan benedvesített törülközőket akasztasz a lakásba száradni – meglátod, hogy akár néhány óra alatt is észrevehető a különbség a közérzetedben, ha párásítani kezdesz.

Növények: mit tehetsz értük és mit tehetnek ők érted?

A növényeidnek segíthetsz „spricceléssel”, de vigyázz: sok közülük nem bírja jól, ha nedvesek a levelei, és ledobja őket vagy épp rohadni kezd. A túl nedves környezet ugyanis számukra is sok fertőzés, kártevő melegágya lehet.

Érdemes megfontolnod néhány légtisztító szobanövény beszerzését. Csodát persze ne várj tőlük, de mindenképpen javítják a levegő minőségét – ha szkeptikus vagy, jó, ha tudod, hogy a NASA már a nyolcvanas években is vizsgálta, mely növények hasznosíthatók e célra: sokuk például kiszűri az olyan káros vegyületeket, mint a formaldehid, a xilol vagy a benzol.

 Ilyen (és könnyen gondozható, kezdőknek is bátran ajánlható) növények például:

  • anyósnyelv, azaz sansevieirahibridek;
  • zöldike vagy csokrosinda (Chloryphytum);
  • vitorlavirág (Spathiphyllum);
  • hegyi pálma vagy gyompálma (Chamaedorea elegans);
  • dracéna vagy sárkányfahibridek (Dracaena);
  • szobai futókák (Scindapsus- vagy Epipremnum-félék).

Ami viszont mindkét esetben elengedhetetlenül fontos:

  • a rendszeres, napi többszöri szellőztetés;
  • a páraelszívó/párásító készülékek alapos és gyakori tisztítása;
  • a por lehető legnagyobb mértékű visszaszorítása.

Ha ez utóbbi lehetetlennek tűnik, mert az utcáról rendkívül sok por kerül be a lakásba, akkor pedig (ez is tapasztalat, a kutyám allergiája miatt) érdemes megfontolni egy légtisztító beszerzését is. Én nem akartam elhinni, mennyi cuccot szűrt ki a szobánk levegőjéből – és ez itt nem reklám, hanem praktikus jótanács. Ahogyan az is, hogy a lakástextileket, függönyöket időről időre dobd be a mosógépbe – és a nagyméretű szobanövényeid zuhanyoztatásáról se feledkezz meg. Látványosan fellélegeznek majd, ha végre rendesen kapnak levegőt! (Meg te is.)

Csepelyi Adri

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/SDI Productions