Egyre több európai ország ad ki veszélyhelyzeti útmutatót– Túldramatizálás vagy bölcs előrelátás?

–

Veszélyhelyzeti útmutatót készít állampolgárainak Franciaország, hogy felkészítse őket, mi a teendő egy lehetséges invázió vagy nukleáris támadás esetén. A húsz oldalas pamfletből elsősorban azt lehet majd megtudni, hogyan reagáljanak a polgárok háborús megszállás vagy bármilyen más „közvetlen fenyegetés” esetén. 

Sajtóhírek szerint a könyvecskében összesen 63 intézkedést írnak le, és tanácsot adnak arra is, hogyan védjék meg magukat a franciák fegyveres konfliktus, természeti katasztrófa, ipari baleset vagy akár nukleáris szivárgás esetén.

Részletesen leírják, mit kell tenni, ha közeleg a támadás, vagy épp azt, hogyan tudnak csatlakozni a helyi védelmi erőkhöz – de lesznek benne olyan banális, már most közröhej tárgyát képező tanácsok is, mint hogy „zárják be az ajtókat” egy nukleáris támadás esetén.

A brosúra tippeket ad arra is, hogyan készítsenek „túlélőcsomagot”, amely olyan alapvető dolgokat tartalmaz, mint hat liter víz, tartós- és konzerv élelmiszerek, gyógyszerek, hordozható rádió, zseblámpa, tartalék elem, töltők, készpénz, fontos dokumentumok másolata, beleértve az orvosi recepteket is, a ház és autó tartalék kulcsai, meleg ruha és elsősegélykészlet.

„Áramkimaradás, a vezetékes gáz- és vízhálózat elvágása, járhatatlan utak… egy katasztrófa esetén mindig az első 72 óra a leginkább embert próbáló. Ez az előre elkészített veszélyhelyzeti csomag segít benne, hogy a lakás elhagyása nélkül, nyugodtan vészeljék át az első napokat, míg megérkezik a segítség – de nagy könnyebbséget jelenthet egy hirtelen evakuálás esetén is” – írják a tájékoztatóban.

Macron: Európának készen kell állnia

Emmanuel Macron francia elnök szerint Európának fel kell készülnie a háborúra, és szembe kell néznie az „orosz fenyegetéssel”. A francia kormány ugyanakkor hangsúlyozza: a „túlélési kézikönyvnek” nincs köze sem Oroszország ukrajnai inváziójához, sem az orosz agresszió fokozódásához. A füzet elkészítéséről ugyanis már 2022-ben, a COVID–19-járvány után született döntés.

A kiadványt a Védelmi és Nemzetbiztonsági Főtitkárság felügyeli. Tisztviselőik szerint az útmutató célja csupán az, hogy segítséget nyújtson a franciáknak „mindenféle válsághelyzet” kezelésében.

Ezzel azonban némileg ellentmondásban áll a kiadvány tervezett publikálási időpontja: amennyiben a francia miniszterelnök jóváhagyja, még a nyár kezdete előtt minden háztartásba kipostázzák a füzetet – ami azt sugallhatja, hogy a kormány az egyre bizonytalanabb nemzetközi helyzetre készíti fel állampolgárait.

Nemcsak a franciák készülnek

Nem Franciaország az egyetlen, amely úgy véli: jobb félni, mint megijedni. A holland kormány szintén arra kéri polgárait, hogy készítsenek 72 órára elegendő vészhelyzeti csomagot egy esetleges természeti katasztrófa, kibertámadás vagy háború esetére.

„Világunk drámai változáson megy keresztül” – mondta David van Weel, a holland igazságügyi és biztonsági miniszter a közszolgálati rádióban. Hozzátette: ha valódi konfliktushelyzet alakul ki, a kormány elsődleges feladata a fegyveres erők bevetése és az ország védelme lesz, a lakosságnak pedig képesnek kell lennie önállóan gondoskodni magáról. Hollandiában korábban is előírás volt egy 48 órára elegendő vésztartalék, ám egy friss felmérés szerint a lakosság mindössze egynegyede rendelkezik ilyennel.

Svédország, Norvégia és Finnország is hasonló lépéseket tett. A svédek tavaly ötmillió példányban küldték szét a Ha válság vagy háború jön című, 32 oldalas tájékoztatót. „A mai bizonytalan világ előzetes felkészülést igényel. A Svédországgal szembeni katonai fenyegetés megerősödött, ezért fel kell készülnünk a legrosszabbra, egy fegyveres támadásra” – olvasható a kiadvány bevezetőjében, amely arra is figyelmeztet: minden háztartás tartalékoljon ivóvizet és élelmiszert.

Norvégia 2024-ben kiküldött útmutatója ugyanezt hangsúlyozza: a polgárokat arra kérik, halmozzanak fel gyógyszert, készpénzt és tartós élelmiszert, például pirítóst, konzerveket, energiaszeleteket, aszalt gyümölcsöt, csokoládét, mézet, kekszet és olajos magvakat.

Finnország egy állami weboldalon ad tájékoztatást arról, hogyan érdemes felkészülni különféle válsághelyzetekre – beleértve egy esetleges katonai támadást is.

Németország tavaly novemberben jelentette be, hogy felméri a lakosság számára elérhető óvóhelyeket: földalatti metró- és vasútállomásokat, mélygarázsokat, állami középületeket és magántulajdonban lévő ingatlanokat is nyilvántartásba vesznek.

Uniós szintű készültség

Mark Rutte NATO-főtitkár március végén kijelentette: Oroszország legújabb rakétatechnológiáját tekintve „10 perc a különbség egy Varsó és egy Madrid elleni támadás között”. Hozzátette: javítani kell az európai országok biztonságát – függetlenül attól, hogy milyen közel helyezkednek el az orosz határhoz.

Lengyelország az elsők között lépett: az Ukrajnával és Oroszországgal is határos ország még az idén hasonló útmutatót küld ki lakosainak, amelyből kiderül, hogyan kell kezelni a különböző veszélyhelyzeteket, és hogyan lehet átvészelni egy többnapos vagy akár többórás áramkimaradást – közölte Robert Klonowski, a belügyminisztérium polgári védelmi osztályának igazgatóhelyettese a PAP hírügynökséggel. Hozzátette: terveznek egy gyerekeknek szóló változatot is, de ha ez nem valósul meg, az útmutató egy része akkor is nekik szól majd.

A brosúrát lengyel és ukrán nyelven is kiadják – tekintettel arra, hogy jelenleg mintegy 900 ezer ukrán menekült tartózkodik Lengyelországban. Az ország Kijev egyik leghűségesebb szövetségese az Európai Unióban. Az elmúlt hetekben jelentősen növelték háborús készültségüket, Donald Tusk miniszterelnök pedig bejelentette: az orosz fenyegetés miatt a lengyel férfiaknak kötelező katonai kiképzésen kell majd részt venniük.

Az Európai Bizottság egységesítést sürget

Az Európai Bizottság azt szeretné, ha minden tagállam készítene egy polgári túlélési útmutatót, és rögzítené benne, mit kell tartalmaznia egy 72 órára elegendő túlélőkészletnek. A március 26-án bemutatott uniós stratégia 30 konkrét intézkedést tartalmaz, amelyeket a tagországoknak mielőbb végre kell hajtaniuk.

A dokumentum hangsúlyozza: növelni kell az alapvető készletek felhalmozását, és javítani kell a civil-katonai együttműködést is.

„A Bizottság célja, hogy mind a 27 tagállam rendelkezzen egy kézikönyvvel arról, mi a teendő, ha megszólalnak a szirénák” – mondta egy névtelenséget kérő, magas rangú uniós tisztviselő.

– „Az európaiaknak fel kell készülniük a jövő kihívásaira: háborúkra, egészségügyi válságokra, természeti katasztrófákra és kibertámadásokra. Nemcsak útmutatót kell kapniuk, hanem készenlétben kell tartaniuk egy 72 órára elegendő túlélőkészletet is.”

A brüsszeli terv része az is, hogy az iskolákban rendszeres vészhelyzeti gyakorlatokat vezessenek be, valamint egy uniós készültségi napot is szerveznének, ahol a gyerekek megtanulhatják, hogyan kell helytállni veszélyhelyzet esetén. A kezdeményezést kulcsfontosságú ágazatokra – például az egészségügyre, a közlekedésre és a távközlésre – is kiterjesztenék.

Mráv Noémi