Megkergült ez a nő, hogy a virágait napoztatja?! – Útmutató szobanövények kültérre szoktatásához

–

Miért is visszük ki a növényeket?

Elsősorban azért, mert sokuknak jobb kint. Mármint természetesen az eredeti klímájukon a legjobb mindegyiküknek a szabadban, de a mi szélességi körünkön pikk-pakk kikészülnének. A napfényre azonban mindegyiküknek szüksége van, így – hacsak nem kapnak direkt napsütést a lakásunkban – tulajdonképpen kényezteted őket azzal, hogy szabadban neveled.

Mely növényeket lehet kivinni?

Semmiképpen nem javaslom, hogy a legfinnyásabb növényeiddel kísérletezz: azok, amelyek odabent is elég hisztisek, nehezen viselnék a kinti viszonyokat. Elég egy nyári zápor alatti hirtelen lehűlés vagy egy száraz, forró óra a gangon, és a növényt úgy kell majd összelapátolnod, ha egyáltalán sikerül. Ismerek olyan kertészt, aki a jó időben az egész erkélyét telerakja szobanövényekkel – viszont mind a hőmérséklet, mind a páratartalom ellenőrizhető és optimalizálható, ha esetleg Szent Péter rossz kedvében lenne. A rutinos növénymániások ismerik a növények általános igényét és jelzéseiket, de akkor se ess kétségbe, ha te most kezded beleásni magad a szakirodalomba.

Lehet, hogy ez meglep, de a kezdetekkor mindannyian elkövettük a saját hibáinkat, sőt, néha a profiknál is előfordulnak bakik, úgyhogy nyugodj meg, és kezdj el gyakorolni. Rengeteg hasznos infót szerzel majd a növényeidről, miközben a tökéletes helyet keresed nekik a teraszodon!

Amit én az év során hosszan kinn tartok: az aloefajtáim, a haworthiák (szemölcsliliomok), kaktuszok, egyes anyónyelvek, a majomkenyérfa néven futó crassula. Az én gangomon extrém forróság van, így jobbára csak ezek a pozsgás fajták bírják.

Ami kevésbé forró helyre kivihető: anyósnyelvek, csokrosindák, egyes nyíllevelek, fuksziák, agglegénypálmák, kutyatejek, szobai futókák, egyes peperomiák, vitorlavirág, a kevésbé kényes filodendronok, de még a strapabíróbb begóniafajták közül is jól elvan kint sok. Általános szabály itt sincs, de ha tanácstalan vagy, végezz méréseket a tervezett helyen, és keress rá a neten az adott növény igényeire. 

Mikortól vihetők ki?

Időpontot mondani képtelenség, hiszen ez teljes mértékben időjárásfüggő. Ha a Facebook-emlékeidet megnézed, ugyanazon a napon hol télikabátban vacogtunk, hol ujjatlan pólóban piknikeztünk az évek során, szóval nem marad más, mint figyelni az előrejelzést és a hőmérőt. Általánosságban elmondható, hogy 15 fok a lélektani határ a legtöbb szobanövénynél (a kaktuszok és pozsgások egy része keményebb, de nem akarom bonyolítani).

Amíg tehát éjszakára 12 fok alá megy a hőmérséklet, te pedig nem akarod hurcolni a növényeket minden este és reggel, inkább hagyd őket a meleg lakásban.

Hogyan szoktassam ki őket?

Ez a kulcsa az egész procedúrának: a fokozatosság. Nem mindegy ugyanis, hogy „kilököd” a fűtött lakásból őket az áprilisi fagyba, vagy szépen, óvatosan szoktatod ki őket a szabad ég alá.

Ha napközben néhány órára már 20 fok körüli a hőmérséklet, és van egy helyed, ahová stabilan odatűz a nap, akkor napoztasd őket. Igen, pont úgy, ahogyan ezt elképzeled, mintha csak egy háziállatot vinnél a futtatóba vagy a parkba.

Nálam egy úgy zajlik, hogy ha a gang kellőképpen napos és fel is melegedett, kiülök dolgozni, olvasni – vagy csak megiszom kint egy finom teát. Ehhez pedig társaságot választok magamnak: az asztalomra négy-öt cserép fér, szétnézek a lakásban, mely növényeimre férne rá a legjobban egy kis nap, őket pakolom ki. Ha végeztem, visszaviszem őket a helyükre, különben simán elfeledkezem róluk, és kész a baj. Az idén például akármilyen meleg is volt a gangon, az esti lehűlésre kint felejtett nyíllevelem sajnos megsínylette a feledékenységemet.

Mit hová rakjak?

Mielőtt bármit tennél, figyeld meg, hogyan jár a nap a lakásod/házad körül: mikor, mennyi időn át, milyen erősen süt oda az egyes helyekre.

A nap 11 és 15 óra között a legerősebb, nyáron simán megpörköl szinte bármilyen növényt a kaktuszokon és a strapabíró pozsgásokon kívül, ha egy az egyben kiteszed őket a sugárzásnak.

A reggeli és délutáni nap ártalmatlanabb, azokra a helyekre, ahová ilyenkor vetül a napfény, bátrabban pakolászhatsz.

Figyeld meg, mire akarod kihelyezni a növényeidet: egy fémkaspó vagy korlát úgy fel tud hevülni, hogy tojást lehet sütni rajta, és szabályszerűen kiégeti a növények levelét, szárát, de még a cserepüket is úgy átforrósítja, hogy a gyökérszálacskák elevenen megfőnek.

Minél sötétebb egy felület, annál gyorsabban és jobban melegszik, úgyhogy tényleg alaposan ellenőrizz mindent – igen, a fizika szabályai a kaspóid, cserepeid színére is vonatkoznak!

Jó hír: ezt csak egyszer kell végigcsinálnod, a következő szezonra a kisujjadban lesz minden.

Mit tehetsz, hogy ne érje őket direkt napsütés?

Oké, nem én találtam fel a spanyolviaszt: árnyékolj. Egy napvitorla, előtető vagy napernyő is remek lehet, ha jól belövöd, mikor vág a legerősebben a nap a növényeidre, és kivéded vele. Ha szemből is durván besüt a nap a gangodra vagy teraszodra, egy szép textillel, nádszövettel, napozóbambusszal is árnyékolhatsz, ha megfelelően rögzíted azt a korlátra.

Itt hívnám fel a figyelmet arra, hogy ez esetben fontos az esztétika: lehet, hogy téged nem zavar, ha ütött-kopott zsákokkal vagy maradék anyagokkal árnyékolsz, de a szomszédaidat joggal bőszítheti fel, így már a legelején törekedj az ízléses megoldásra! Az udvaron a fák alá is pakolhatsz növényt, de eszedbe ne jusson virágtartót szegelni a fák törzsébe.

Mire figyelj?

• Csak olyan helyre rakd őket, ahol stabilan tudod biztosítani a számukra szükséges fényt/árnyékot és hőmérsékletet!
• Ellenőrizd rendszeresen, nem hevül-e túl a cserepük – egy sötét kaspó csak úgy szívja magába a meleget

• Figyelj a biztonságra: legyenek szélvédett helyen, és nem azért, hogy ne törjenek le. Győződj meg arról, hogy egy nyári vihar nem gurítja őket a szomszédod fejére!

• Ha a kiszoktatott növényeidet már nem cipelnéd be, de éjszakára lehűlést mondanak (például fagyosszentekkor), takard be őket nejlonnal vagy geotextillel! Emeleten ez jól működik, ha viszont földszinten laksz, lehet, hogy jobb biztosra menni, és legalább a lépcsőházba behordani őket.
• LOCSOLJ, csupa nagybetűvel. Nagyobb légmozgás, meleg, napfény: gyorsabb párolgás. Ne várd meg, míg lekonyulnak a levelek, mértékkel, de rendszeresen, a bentinél gyakrabban pótold a vízveszteséget!
• SOHA ne locsolj semmit tűző napon, mert a vízcseppek nagyítóként fogják kiégetni a leveleket! Vagy reggel, a felmelegedés előtt vedd elő a locsolókannát, vagy este, ha már szelídült a nap!

Oké, én nem akarom kiköltöztetni a növényeket, mit tehetek?

Semmi gond, ha nincs kedved ehhez, ugyanakkor a növényeid irtó hálásak lesznek egy kis plusz kényeztetésért, úgyhogy érdemes napoztatnod őket. Ebben nincs semmi ördöngösség, csak pici odafigyelést igényel: a fent leírtaknak megfelelően fogod a cserepet, és kirakod a napra, aztán amikor úgy érzed, elég napfényt kapott a növényed, visszaviszed a négy fal közé. A reggeli-délutáni órákban ez viszonylag biztonságos a legforróbb nyárban is, de mondom, mire kell figyelned:

• győződj meg arról, hogy nem forrósodnak fel a növények a napon! (Ez pár perc alatt is megeshet!)
• a mozgatásra érzékeny növényeidet inkább ne pakolászd!

• ha a két ablaktábla közé rakod a növényeidet, nem árt, ha figyelsz a gyakoribb öntözésre és arra, hogy ott ugyanúgy képesek megégni a levelek! (Hiszen lényegében üvegházat hozol létre nekik.)

Plusz egy tipp: ha a kirakott növényed nyilvános helyen van (például társasházban, parkban – ne nevess, van, akinél csak ez lehet a megoldás!), jó, ha írsz egy cetlit mellé, hogy „van gazdám, csak napozom”, nehogy valaki azt gondolja, hogy egy megunt, kidobott növényről van szó!

Mi az, amit eleve kint kell tartanod?

Igen, vannak ilyen növények: bár cserépben kapod őket ajándékba, esetleg szobanövényként árulják őket, tulajdonképpen nem viselik el sokáig a benti klímát. Amilyen hamar csak lehet, vidd ki őket a szabadba, és ültesd dézsába, ládába, esetleg (ha fagytűrőek), egyenesen a kertbe!

Ilyen például a hortenzia, a kövirózsák, a nőnapi kedvenc primula, a borostyán, a törperózsák nagy része – meglátod, megtáltosodnak, amint kiülteted őket! A gyökeres örökzöldeket is vidd ki karácsony után olyan hamar, amilyen hamar csak tudod, és vigyázz, hogy a pici földlabdában ne fagyjanak el a gyökereik, mielőtt olvadás után ki tudnád ültetni őket egy nagy dézsába vagy a kertbe.

Csepelyi Adrienn

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/Westend61