VIM
VIM

Helló, ez a Veled is megtörténhet!

Mindenkinek van egy története. Legalább egy, ami van annyira érdekes, hogy mások is szívesen meghallgatják. Vagy azért, mert van benne valami különleges, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert olyan átkozottul jellemző sokunkra. Lehet, hogy tanulságos, lehet, hogy inspiráló, felháborító, izgalmas, vagy egyszerűen csak vicces. Ez itt a te oldalad, oszd meg velünk és a világgal a te történetedet!

Ha az alábbi gombra kattintasz, egy űrlapot találsz, ahol a neved és email címed megadása után rögtön be is írhatod a sztorit, ami velünk is megtörténhet.

Ui. Noha nagyon igyekszünk, de sajnos nem tudjuk megígérni, hogy mindent és azonnal közlünk. Az olvasószerkesztés jogát pedig fenntartjuk. Köszönjük a megértéseteket.

„Minden este végignézem, hogyan részegedik le és merül el a virtuális valóságban” – Így teszi tönkre a játékfüggőség a családot

VIM – 2021.05.24. – WMN

Mi van, ha a másik csak testben van jelen a családja mindennapjaiban? Ha nem lehet rá számítani, nem lehet rá támaszkodni, mert a játékfüggősége teljesen elnyeli? És lassan az egész családot felemészti…

„Azt mondják, a második mindig könnyebb. A második halál” – Árvaságom története

VIM – 2021.05.18. – WMN

Mi a halál? Régi barát? Egy hely, ahová már oly sokan eltávoztak előttünk? Mire tanít, ha elbúcsúztatjuk mindkét szülőnket? Merhetünk szeretni a lehetséges veszteség árnyékában is?

„Valakinél nincs íz, valakinél minden undorító, mások visszanyertek mindent, majd újra elvesztették” – Így tette fakóvá a világot ezreknél a vírus

VIM – 2021.05.05. – WMN

„Behunyom a szemem, próbálok emlékezni, felidézni a tavasz illatát, vagy bármit, ami eszembe jut, de kong az ürességtől” – egy Covidból felgyógyult lány története, aki nem érez szagokat, és ez szép lassan ellehetetleníti számára az élet élvezetét. És messze nincs egyedül.

„Igazságtalan, hogy te adhattál nekem életet, de én nem adhatok neked” – Anyák napi levél, immár anya nélkül

VIM – 2021.05.02. – WMN

„Imádtam magunkat, most gyűlölöm a magányt, hogy a köldökzsinórt végleg elvágták.” Búcsú egy édesanyától, akivel vidám kaland volt az élet.

„Igaz, hogy először saját magunkra kell feladni az oxigénmaszkot, és csak utána segíthetünk másokon” – Depressziósan, anyaként

VIM – 2021.04.12. – WMN

„Ma már azt is tudom, hogy a depresszió nem lustaság és gyengeség, hanem egy nagyon is logikus túlélési mechanizmus, ami ösztönösen és tudat alatt történik. Így könnyebb visszagondolni azokra az időszakokra az életemben, amiket elpazaroltam arra, hogy »semmit nem csináltam«, mert nagyon is csináltam. Túléltem, kibírtam, felálltam, és továbbmentem.”

A mai napig hallom, ahogy a fülembe beszélsz közben: „Nem megmondtam, hogy élvezni fogod?” – Levél az erőszaktevőmhöz

VIM – 2021.04.10. – WMN

Egy nemi erőszak története, az esettől a hosszú éveken át tartó gyötrődésen át a felgyógyulásig. Így tehet tönkre egy embert egy ártatlanul induló délután.

„Fél, hogy ha felkel, nem leszek ott” – Egy édesanya találkozása a kislányával tíz nap kórházi különlét után

VIM – 2021.04.05. – WMN

Emlékeztek a mentős írására, akit éjjel egy édesanyához hívtak ki, majd mielőtt elszállította volna a covidos beteget a kórházba, még a másfél éves, megszeppent kislány elhelyezéséről is gondoskodott? Most egy édesanya jelentkezett, aki úgy hiszi, róluk szólt a történet. Elmeséli, mi történt velük azóta. Ahogy azt is, mi az oka, hogy egyedül neveli a kislányát.

„Az ellopott pillanatokat nem kapod vissza” – Így történt, hogy anyaként lemondtam a fiamról a bíróságon

VIM – 2021.03.17. – WMN

Egy anya, aki a válása után külföldre ment dolgozni, hátrahagyva a fiát. FONTOS: mindenképp olvasd el a történetét, mielőtt kommentelsz!

< 2 3 4 5 6 7 8 >