Helló, ez a Veled is megtörténhet!
Mindenkinek van egy története. Legalább egy, ami van annyira érdekes, hogy mások is szívesen meghallgatják. Vagy azért, mert van benne valami különleges, vagy épp ellenkezőleg, azért, mert olyan átkozottul jellemző sokunkra. Lehet, hogy tanulságos, lehet, hogy inspiráló, felháborító, izgalmas, vagy egyszerűen csak vicces. Ez itt a te oldalad, oszd meg velünk és a világgal a te történetedet!
Ha az alábbi gombra kattintasz, egy űrlapot találsz, ahol a neved és email címed megadása után rögtön be is írhatod a sztorit, ami velünk is megtörténhet.
Ui. Noha nagyon igyekszünk, de sajnos nem tudjuk megígérni, hogy mindent és azonnal közlünk. Az olvasószerkesztés jogát pedig fenntartjuk. Köszönjük a megértéseteket.
VIM – 2026.01.06. –
WMN
„Ki voltam eddig, és ki leszek majd?” – teszi fel a kérdést egy anya, aki úgy érzi, a korábbi identitását teljesen elveszítette, amióta gyerekei születtek, az új önmagát pedig még nem találta meg. Olvasónk írása.
VIM – 2026.01.04. –
WMN
Fruzsina azt hitte, felkészült az anyaságra. Terápiával, önismerettel, szülésfelkészítőkkel a háta mögött magabiztosan vágott bele. Aztán eljött a hozzátáplálás ideje, és rájött: nemcsak a kisfia tanul enni, hanem ő is. Egy régi evészavar, egy testképzavar és az anyaság találkozása olyan kérdéseket hozott felszínre, amelyek elől addig sikerült elbújnia – most viszont már nem csak maga miatt kellett szembenéznie velük. Olvasónk írása.
VIM – 2026.01.03. –
WMN
Megrendítő vallomás a várakozásról, a hiányról és arról a csendes szeretetről, amely akkor is továbbél, ha már nincs kinek otthont adnia. Névtelenséget kérő olvasónk írása.
VIM – 2025.12.17. –
WMN
Ildikó ikrei idő előtt, mindössze 800 grammal születtek. Azóta eltelt három év, a gyerekek ma már óvodásak. Olvasónk elmeséli, milyen lépések vezettek oda – tagadáson, dühön, elkeseredettségen át –, hogy ma már ki tudja mondani azt, amiben jó darabig nem mert hinni: minden rendben van.
VIM – 2025.12.06. –
WMN
Egy nő, aki segítséget kérni érkezik, de megaláztatással, értetlenséggel és falakkal találkozik. Dóra története nem egyedi – mégis megrázó abban a részletességben, ahogyan megmutatja, hogyan tud szétesni egy pillanat alatt a biztonságérzetünk egy rendelő ajtaján belül.
VIM – 2025.12.04. –
WMN
Aki csak maga van a világban, akinek se gyereke, se férje, az mégis mitől fárad el? – teszik fel sokan a kérdést. Valóban könnyebb egy modern nőnek, aki megengedheti magának, hogy egyedül legyen? És ha valaki sokáig volt egyedülálló, vajon képes még párkapcsolatban ugyanolyan komfortosan élni? Olvasónk írása.
VIM – 2025.11.27. –
WMN
„Isten látja lelkem, olvastam a Vekerdy-könyveket, és nem akarok helikopterszülő lenni, de piszok nehéz!” – írja múlt heti cikkünkre reagálva Éva. Ő egy hatodikos lány anyjaként néz szembe a szorongató helyzettel, hogy a gyereke egyedül közlekedjen a fővárosban. Benne meg tud bízni… na de a világban?
VIM – 2025.11.23. –
WMN
Amikor az ötödik osztályt kezdő fia odaállt elé, hogy ezentúl egyedül szeretne közlekedni, Júlia mosolyt erőltetett magára, de kiverte a víz. Mi lesz a gyerekkel, pláne mobil nélkül? Aztán egy olyan folyamat kezdődött, amiben az egész család sokat tanult: leválásról, önállósodásról, biztonságról.