Németországban Krisztus mennybemenetelének napjával együtt ünneplik az apák napját, ami a húsvét utáni negyvenedik napra esik, idén épp május 14-re. Ez ott piros betűs ünnep és szép gesztus. Mi bezzeg nem tartunk ilyet Magyarországon. Én sem köszöntöttem fel sosem a saját apámat, mert nem volt „divat”, mint az anyák napja. És nem tettem a gyerekeim apjával sem, pedig momentán kettő is van nekik.

Igen, tudom, te nem neveznéd magad apának, sosem hívtad így magad. Neked az a legtermészetesebb dolog a világon, ami hozzám – és így már hozzánk – tartozik. De ez nem pusztán egy elvégzendő feladat, mint a villanyszerelés, a kertrendezés, a főzés, a mosás, a nyaralás megszervezése vagy a kutyák gondozása. Neked ez része a Te meg Én-nek, mert tudtad az elejétől, hogy egy nagy csomagot kapsz, nem csak egy embert, egy nőt, egy szerelmet, hanem egy szerelmes anyát, és másvalakinek a gyerekeit. Ám téged ez sosem érdekelt. Pedig világossá tettem már az elején, hogy vagy így, vagy sehogy. Nem foglalkoztam azzal, mit gondolnak mások és a legkevésbé sem érdekelt, hogy ez a csomag finoman szólva sem könnyű. Volt benne minden, az anyagi gondoktól kezdve a friss válási sebeken át egészen egy megtépázott női lélekig. De téged semmi nem tántorított el tőlem. Végtelen türelemmel és hittel viselsz minden csavart, nehézséget és drámát. Alkalmazkodsz hozzám, és minden helyzetben mellettem állsz. Közben nem vesztél el, építed a karriered és az életünket.

Reggel héttől délután négyig  A dolgozó férfi vagy, akibe újra meg újra beleszeretek, mert olyan szerencsés vagyok, hogy még munka közben is láthatlak. Négytől pedig indítod a második műszakot, amelyben – mondhatsz bármit – apa vagy. Következetes és szerető. Odafigyelő és gondoskodó. Olyan, akivel megbeszéljük a neveléssel kapcsolatos kérdéseket, és megkeressük a közös nevezőt, ha kell. Olyan, akibe ilyenkor még szerelmesebb leszek és akire felnézek. Olyan, aki elviseli a hisztijeimet, a szeleburdiságomat, hogy folyton otthagyom a kávés és teás bögréimet a lakás különböző pontjain. Egyszerre lehetek melletted anya és nő.

Speciális helyzetünk miatt kéthetente „ifjú szerelmesek" leszünk, amikor nem kell mindent fejben tartanod helyettem. Olyankor nem rohanunk az óvodába a gyerekekért. Kettesben vacsorázunk a konyhában,  és megtervezzük, hogy lesz majd, ha a fiúk megint itthon lesznek. És te folyton tervezel. Még nem is találkoztál velük, de már azt nézted, milyen gyerekülés kell majd nekik. Még be sem írattam Mátét a suliba, de te már azon gondolkodtál, milyen széken fog tanulni. Még el sem ballagtak az óvodából, de már megtervezted mindkettejük tanulóasztalát a nappaliba.

Szerinted ez így természetes. Nekem viszont nem volt az. Hálás vagyok, de ne aggódj, idén sem ünnepeljük meg az apák napját! Csak én gondolok jó szívvel arra, hogy ha Apa élne, megszorítaná a kezed, én pedig mosolyogva néznélek benneteket, mert tudom, hogy mindig olyan férfit szánt a lányának, aki tud halat tisztítani, és te még ehhez is értesz.

 Eszter

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/wong yu liang