Gondolkodnivaló apák napjára: Magyarországon szinte alig találni olyan nyilvános illemhelyet (irodákban, reptereken, éttermekben), ahol van pelenkázó a férfi vécében is. Mintha a társadalom nem feltételezné, hogy az apa is el tudja látni, vagy el kell, hogy lássa e feladatot. Gyerekeiket egyedül nevelő apákat kérdezett Fiala Borcsa a helyzetükről, a kihívásokról, nehézségekről, a társadalom hozzáállásáról, stigmákról és örömökről.
Sokáig nem értették a gyerekzene műfaját, ma mégis gyerekdalokat írnak. A Kazuka tagjai meséltek arról, hogyan fordította meg a világukat az apaság.
Saját példámon tapasztalom, hogy nemcsak a szülő formálja a gyereket, hanem a gyerek is formálja a szülőt. Ugyanis sokáig egyáltalán nem érdekelt a kertészkedés, de a csemetéim lelkesedését látván fűnyírót és ásót vettem a kezembe, és belevetettem magam a fóliasátrak világába is. Közben pedig ráébredtem: valójában azt folytatom, amit a nagypapám elkezdett.
Takács Dalma azt mondja, neki az édesapja a legjobb barátja. A közelgő apák napja apropóján beszélgetett vele apaságról, apa-lánya kapcsolatról, gyereknevelésről.
Apák napja alkalmából szerzőnk, Nádudvari Péter arról mesél, hogyan tudta átadni a zene- és a sportimádatát gyerekeinek, ezáltal nemcsak az egészséges fejlődésüket biztosítva, hanem azt is, hogy neki ne kelljen lemondania a hobbijairól.
„Én már tényleg azt hittem, hogy soha nem lesz gyerekem. Éppen ezért emlékszem olyan élesen a pillanatra, amikor először felfogtam, mi… illetve ki vár rám.” Boldog apák napját kívánunk minden érintettnek Dolák-Saly Róbert megható vallomásával és a lányához írt dalával:
Marishkánk elmeséli, hogyan tanulta meg a férjétől, milyen egy igazi apa.
„Már csak cirka tíz év, és végre elmondhatom magamról, hogy egy ugyanennyire boldog, büszke, bizonytalan, de immár kipihent apa vagyok.”
Amikor apád egy személyben az anyád is.
Tudjátok, kiknek köszönhetjük, hogy ma az anyákat ünnepeljük? Történész szakértőnk elmeséli az ünnep történetét világszerte és itthon.