–

Átlagos iskolások, nem bűnözők

Dr. Balogh Anna ügyész hiánypótló, díjnyertes kutatása 460, fiatalkorúak által elkövetett gyermekpornográfia-ügy iratanyagát dolgozta fel a 2018 és 2024 között jogerősen lezárult esetek közül. Az eredmények több tévhitet is segítenek megdönteni – miközben konkrét tanulságokkal szolgálnak szülőknek és pedagógusoknak. Például azzal, hogy mit NE tegyünk, ha egy ilyen felvétel a kezünkbe kerül. Mert – kevesen tudják –

már a jó szándékú továbbküldés is bűncselekmény.

A kutatási eredmények önmagukban is beszédesek. A vizsgált időszakban Magyarországon 700 felnőtt mellett 460 tizennyolc éven aluli elkövető ügyében született döntés – vagyis a lezárt ügyek elkövetőinek 40 százaléka gyerek volt. Az érintett fiatalok 96 százaléka életében először került összeütközésbe a törvénnyel: nem bűnözői csoportokról, hanem hétköznapi iskolásokról olvashatunk, akiknek több mint fele még a tizenhatodik életévét sem töltötte be a cselekmény elkövetésekor.

Mindenkit egy kalap alá: korcsoportos sajátosságok

A kutatás azt a tévhitet is cáfolja, hogy ezek a felvételek minden esetben súlyos szexuális erőszakot örökítenek meg. Az esetek 62 százalékában maga a képen szereplő gyerek készítette a felvételt – jellemzően önként, kíváncsiságból vagy egy párkapcsolat részeként, azaz szexting keretében. Legalább 300 vizsgált esetben a felvétel bizonyosan nem nemi bűncselekményt rögzített, hanem kortársak közötti, kölcsönös beleegyezésen alapuló helyzetet – ami a törvény szerint mégis bűntett.

„A laikusok, amikor gyermekpornográfiára gondolnak, a pedofilokra gondolnak, gyűjtőkre, akik felvételeket halmoznak – mint Kaleta Gábor – vagy akik felnőttként hálóznak be gyerekeket az interneten. Egyáltalán nem gondolnak a középiskolásokra, akiknek a szexting szinte természetes része a kommunikációnak” – fogalmazott dr. Balogh Anna, aki úgy látja, hogy jelenleg a magyar jog nem veszi figyelembe a gyermekek életszakaszainak jellemzőit, a korcsoporton belüli sajátosságokat, a generáció online életének realitását. Véleménye szerint

az is figyelmen kívül marad, hogy ez a generáció szexuális nevelés híján tipikusan a korlátlanul és kontrollálatlanul rájuk zúduló internetes pornográfia útján „világosult fel”.

Erről olvashatsz még:

• Hogyan jelentkezik a digitális generációs szakadék a gyerekek elleni digitális szexuális visszaélések ügyeinél?

• Miért ilyen gyakori az explicit képek létrehozása vagy megosztása gyerekkorban?

• Miért és hogyan kellene a kortársak közötti eseteket a felnőtt elkövetőktől elkülönülve, a gyerekekre szabott tényállásban újraszabályozni?

• Gyakorlati tanácsok az ügyésztől szülőknek és tanároknak megelőzésre, illetve arra az esetre, ha ezzel találkoznak