Impulzusvásárlás valódi költekezés nélkül? Egyre népszerűbbek a kamu webshopok

–

Az olyan alkalmazások, mint a Food Never Comes, a Dopahaul vagy a PeykMart első pillantásra teljesen hétköznapi ételrendelő- vagy webáruház-felületeknek tűnnek. A felhasználók kiválaszthatják a kívánt fogásokat vagy termékeket, kosárba tehetik őket, sőt még egy futárt is követhetnek a térképen. Egyetlen különbség van: a rendelés soha nem érkezik meg, mert valójában semmit sem lehet ezeken venni.

Az ötlet alapja az a kis boldogságlöket, ami miatt sokan szeretnek online vásárolni. A dopamin a szervezet belső „jutalomfalatja”, ami motivál, információt ad át, befolyásolja a hangulatunkat és képes fenntartani a figyelmünket – írta korábban Tóth Flóra ebben a cikkben. Az Independent cikke szerint azonban ez a hormon nemcsak akkor szabadul fel, amikor valami örömteli történik velünk, hanem már akkor is, amikor egy kellemes élményre várunk. Éppen ezért egy online vásárlás során gyakran már a böngészés, a kosár összeállítása vagy a rendelés leadása is kellemes érzést válthat ki.

Eloise Skinner pszichoterapeuta szerint ezek az alkalmazások éppen erre a várakozásra építenek. A felhasználó megkapja a jutalmazó érzést, miközben elmaradnak a valódi vásárlás következményei: nem fogy a bankszámlaegyenlege, és nem kell később megbánni egy impulzív rendelést. 

„Ez nem különbözik túlságosan a kirakatnézegetéstől, amit sokan azért csinálnak, hogy izgalmat vagy újdonságot éljenek át pénzügyi következmények nélkül” 

– magyarázta.

Az Independent cikke szerint azonban a nem létező termékek virtuális böngészése hamar elvezetett a gondolathoz: vajon mi jöhet ezután? Egy olyan társkereső alkalmazás, amelyben valódi emberek helyett csak képzeletbeli profilokat lehet lapozgatni, hogy átéljük a párosítás pillanatának izgalmát? 

Stresszalapú költekezés

A jelenség hátterében gyakran a doom spending áll, azaz ha valami rossz történik, stressz vagy szorongás miatt kétségbeesésből kezdünk költekezni. A Tesco Bank egyik felmérése szerint a brit felnőttek 18 százaléka vásárol vigaszként. Az Y generáció 25 százaléka, a Z generáció 37 százaléka számolt be erről. Impulzusvásárlásairól különben itt vallott Filákovity Radojka, a Vinted-függőség kérdését pedig ebben a cikkben járta körbe Kaiser Orsi.

A szakértők szerint ezek a kamuvásárlós alkalmazások bizonyos helyzetekben valóban segíthetnek csökkenteni a túlköltekezés következményeit, de csak ideiglenesen. Lowri Walsh pszichoterapeuta szerint ha valaki a nehéz érzelmek elől menekül a vásárlásba, akkor a virtuális költekezés könnyen egy újabb elkerülő viselkedéssé válhat. „Ugyanakkor ha nem foglalkozunk a viselkedéshez vezető alapvető problémával, akkor csupán egy másik olyan viselkedéssel helyettesítjük azt, amely talán nem sokkal hasznosabb” – figyelmeztet hozzátéve, ha egyre inkább az online térben keressük az örömöt, könnyen előfordulhat, hogy a hétköznapi élet egyre kevésbé tűnik izgalmasnak.

A Cybernews arra is kitér, hogy bár ezek az oldalak ingyenesek, közben az adatainkkal fizethetünk. Ezek az oldalak ugyanis nyomon követik, mit böngésznek a felhasználók, miket tesznek be a kosarukba, azok mennyibe kerülnek – ezt az adatot pedig el lehet adni valódi élelmiszercégeknek. A Conversation szintén óvatosságra int: bár a jelenség még új, a szerencsejáték-kutatásokból az látszik, hogy a helyettesítő oldalak sokszor inkább megnyitják az utat a valódi tevékenységhez: egy 2014-ben vizsgálat szerint az online kaszinós játékokat játszók 26 százaléka fél éven belül áttért a valódi online szerencsejátékhoz.