Karsai Dániel: Álmomban mosollyal az arcomon halok meg 80 évesen. De a valóság sokkal ridegebb

–

„Az ALS betegség lényege, hogy a központi idegrendszer mozgató idegsejtjei – motoneuronjai – elhalnak, ami az akaratlagosan mozgatható izmok fokozatos gyengüléséhez, sorvadásához, végül bénulásához vezet.

A betegségben szenvedők nagy része az állapot kialakulásától számított 3-5 éven belül fokozatosan képtelenné válik az állásra és a járásra, sok beteg idővel gépi lélegeztetésre szorul.

A betegség a végső stádiumban légzési elégtelenséghez vezet, mert a betegek nem képesek a mellkasi izmok és a rekeszizom irányítására” – olvasható a Nemzeti Népegészségügyi Központ oldalán. Bár az ALS-ben szenvedő betegek fizikai állapota folyamatosan romlik,

a szenzoros és kognitív képességeik nagyrészt változatlanok maradnak, így a betegek intellektuális funkciói és tudata a betegség előrehaladtával is megmaradhat.

Karsai azt szerette volna elérni a kérelmével, hogy saját hazájában méltósággal fejezhesse be az életét, a magyar törvények ugyanis sem az aktív eutanáziát, sem az asszisztált öngyilkosságot nem teszik lehetővé. Sőt, ha valaki közreműködést vállal az öngyilkosságban – mert például a beteg magatehetetlen, és nem képes egyedül külföldre utazni –, a segédkezést egytől öt évig terjedő szabadságvesztéssel sújtják, függetlenül attól, hogy az hol történt.

Magyarországon kizárólag a passzív eutanázia engedélyezett, ez lehet önkéntes, amikor a beteg elutasítja az életmentő beavatkozást, vagy az életben maradásához szükséges kezelés felfüggesztését kéri;

illetve nem önkéntes abban az esetben, ha a beteg nem képes kinyilvánítani az akaratát, tehát például egy hozzátartozó dönt róla.

Az aktív, közvetlen eutanázia, amikor valaki közvetlen beavatkozással idézheti elő, vagy gyorsíthatja meg a beteg halálát, kizárólag a Benelux államokban, Spanyolországban és Portugáliában legális. Belgiumban és Hollandiában a kiskorúak által beadott eutanázia iránti kérelmeket is elfogadják, ha az megfelel a szigorú előírásoknak. Az asszisztált öngyilkosság, amikor a betegek számára biztosítják az öngyilkossághoz szükséges eszközöket, a jelenlegi szabályozás szerint Ausztriában, Finnországban, Németországban, Svájcban, Kanadában, valamint az Egyesült Államok bizonyos területein megengedett.

„Magyarként nem a svájci hegyek között halnék meg. Nagy különbség van aközött, hogy az ember túrázni vagy meghalni megy Svájcba. Az első nagy buli, voltam ott, tényleg szuper, a második kevésbé.

Ha már csinálni kell, a hazámban tenném, mert az nemcsak földrajzi tér, hanem spirituális is. Én ide tartozom, akármilyen is ez az ország. Ezért is küzdök most”

– nyilatkozta Karsai a Partizánnak adott interjújában. 

Karsai beadványára a magyar kormány is reagált, álláspontjuk szerint nem sérülnek a méltóságteljes halálért küzdő Karsai Dániel ügyvéd emberi jogai, ezért észrevételükben arra kérték a strasbourgi bíróságot, utasítsák el Karsai kérelmét. A 17 oldalas beadott dokumentumban a kormány többször hivatkozik a Pretty kontra Egyesült Királyság-ügyre, amelynek során a brit, gyógyíthatatlan beteg Diane Pretty szintén azért fordult a bírósághoz, mert egyedül nem volt képes véget vetni az életének, az ebben való segédkezés viszont bűncselekménynek minősült volna. A brit Diane Pretty „a központi mozgatóideg teljesen kifejlődött betegségében haldokolt, ez az ember izmait is károsító kór gyógyíthatatlan. A betegség előrehaladott állapotban volt; a kérelmező nyaktól lefelé teljesen lebénult, és már nem sok ideje volt hátra, miközben szellemi és döntési képessége sértetlen maradt.

Tekintettel arra, hogy a betegség e végső szakasza rendkívül nagy fájdalmakkal jár és megalázó is lehet, a panaszos maga akart dönteni arról, hogy hogyan és mikor haljon meg, hogy megtakarítsa a szenvedést és emberi méltósága elvesztését” – írta az ügy kapcsán 2002-ben a Kúria. Kérelmét elutasították, mondván: „Nem sértették meg az Emberi Jogok Európai Egyezményének 2. cikkét (élethez való jog) azzal, hogy a brit főügyész nem engedélyezett előzetes mentességet a vádemelés alól öngyilkosságban közreműködés esetére a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő kérelmező férjének, mert az élethez való jog nem foglalja magában a homlokegyenest ellenkező tartalmú halálhoz való jogot” – írta a Kúria.

A magyar kormány az ügyre való hivatkozás mellett, miszerint a kérdés kapcsán a bíróság egyszer már állást foglalt – bár több mint húsz évvel ezelőtt –, kitért arra is, hogy a magyar társadalom biztosítja támogatásáról és gondoskodásáról a betegeket, valamint arra is felhívták a figyelmet, hogy a Karsait is érintő ALS-es páciensek számára a társadalombiztosítás gyógyszeres kezelést, légzéstámogatást, fizio-, mozgás-, beszéd- és nyelvterápiát, pszichológiai, pszichiátriai és szociális támogatást nyújt, de

azt is kiemelik, hogy a hazai hospice-ellátás jól kiépített, és hogy az ALS-es betegek akkor is hozzájuthatnak megfelelő állagú ételhez, amikor már állapotuk a nyelést is megnehezíti.

„A Magyar Orvosi Kamara (MOK) hospice-ellátásról rendezett fórumán Álmos Péter, a MOK alelnöke az RTL-nek nyilatkozva úgy fogalmazott, hogy

annak, aki a kormány strasbourgi beadványát írta, láthatóan semmi tapasztalata nincs a témában.

Mint mondta, hiányzik a szembenézés »legyen szó akár a kórházi fertőzésekről, akár az életvégi döntésekről«” – írta a Szabad Európa.

„A magyarok többsége, bő kétharmada helyeselné, ha Magyarországon élni lehetne a kegyes halál lehetőségével, és közel felük az aktív eutanáziát is támogatná”

– derül ki a Medián felméréséből, amelyet a HVG publikált. 

Karsaihoz csatlakozva, időközben szintén önálló indítvánnyal fordult az Emberi Jogok Európai Bíróságához az ugyancsak ALS-ben szenvedő Dunavölgyi Erzsébet és Skripeg Béla is, valamint az egészséges László Róbert politikai elemző is, aki szeretné megteremteni a lehetőségét, hogy egy esetlegesen bekövetkező súlyos betegség esetén maga dönthessen a saját élete befejezéséről. Skripeg Béla így fogalmazott állapota kapcsán:

„Március óta már az ágyban sem tudok megfordulni. Ez már nem élet!”

– írta az Index. 

Karsai Dániel nemrégiben osztott meg egy videót, amelyben egyértelműen látható, milyen állapotromláson ment keresztül, mindössze két év leforgása alatt.

 

„A halállal való szembenézés kínkeserves, úgy is mondhatnám, nagyon szar dolog. Pontosan két éve, 2021. november 20-án vizsgáztam le Ju-jistuból barna övre. Ekkor, 44 évesen, fizikailag és mentálisan a csúcson voltam. Két évvel később, az ALS előrehaladott állapotában gyógytornázás közben a képességeim maximumát a fekvésből felállás jelenti. A poszt végén található linken az övvizsgámból és a gyógytornából összevágott videó található. Tökéletesen látszik rajta, ez a betegség hogyan emészti fel az embert. A célom vele nem az önsajnáltatás, hanem minél teljesebb kép adása a helyzetről, amiben vagyok. Vigyázat, megrázó képsorok következnek. Mondanám, hogy csak erős idegzetűeknek, de nem mondom.

Az elmúlással ugyanis – remélhetőleg nem olyan keserves módon, mint nekem – mindenkinek szembe kell nézni, a »gyenge idegzetűeknek« is”

– írta Karsai a videót kísérő posztjában. 

A november 27–28-ai tárgyaláson nem csak Karsai Dániel szólalt fel, hétfőn Sándor Judit bioetikus és Regis Aubris palliatívellátás-szakértő meghallgatása is több órán keresztül zajlott, továbbá a bíróság két szervezet, a Dignitas és a European Centre for Law and Justice számára is engedélyezte észrevételeik írásbeli benyújtását.

Karsai Dániel a meghallgatását így kezdte

„Nem könnyű belekezdeni a beszédembe, nagyon vegyes érzések kavarognak bennem. Először is rendkívül hálás vagyok, hogy itt lehetek, és részt vehetek a párbeszédben, ami az egyik legalapvetőbb emberi jogi problémát vitatja. Sajnálatos módon ez az ügy alapvetően az én életemről szól:

szó szerint az élet és a méltóságteljes halál kérdése ez.

Nem meglepő, hogy ebben a rendkívül összetett helyzetben volt tegnap egy álmom. Álmomban a nyolcvanadik születésnapomat ünnepeltem. Az összes barátom, családtagom eljött, focimeccset néztünk, boroztunk. Politikáról, fociról, és az élet egyéb dolgairól beszélgettünk. Ezután a szívmelengető este után késő este lefeküdtem az ágyamba, és miközben aludtam, békésen elhunytam, mosollyal az arcomon. Miután viszont felébredtem, szembe kellett néznem a saját rideg valóságommal. Mindössze 46 éves vagyok és ALS-em van. Ez napról napra közelebb visz a teljes mozgásképtelenséghez és a másoktól való teljes függéshez.”

Karsai teljes meghallgatása ezen a linken érhető el: https://www.echr.coe.int/webcasts-of-hearings

A tárgyalás után tartott sajtótájékoztatón

Karsai Dániel elmondta, hogy a hétfői tárgyalás és szakértői meghallgatás zártkörű volt, így arról szinte semmit nem árulhatnak el,

de azt igen, hogy négy és fél órán át tartott, a bíróság alaposan körbejárta a kérdést. A keddi tárgyaláson a jogász szerint mindkét oldalról – az övéről és a kormány oldaláról is – elhangoztak a legfőbb érvek, és sok kérdést tettek fel a bírók, ez is azt mutatja, hogy komolyan veszik az ügyet” – írta a 24.hu.

Jámbor Eszter kommunikációs szakembertől azt is megtudtuk, ítélet januárban születhet, de az is elképzelhető, hogy csak márciusban. Ha Karsai Dániel megnyeri a pert, a magyar kormány köteles a jelenleg hatályban lévő kegyes halált érintő törvényt megváltoztatni, amely nemcsak Karsai Dánielnek, de számos gyógyíthatatlan betegségben szenvedő sorstársának jelenthet megkönnyebbülést.

Kiemelt kép: European Court of Human Rights; Dr. Karsai Dániel Facebook-oldala

Krajnyik Cintia