Magyarországnál már csak Romániában rosszabb nőnek lenni
Európának mindössze két százaléka került kézzelfogható közelségbe a nemek közötti egyenlőség megvalósításában, derül ki a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete 2023-as jelentéséből. Sok tennivalónk van még annak érdekében, hogy ne vesse vissza a karrierjükben a nőket nagy mértékben a gyerekvállalás, kiegyenlítődjenek a fizetések, és több nő kerüljön vezetői pozícióba mind Európában, és azon belül itthon is. A nemek közötti egyenlőség idei mutatóit Fiala Borcsa szemlézte.
–
Tíz éve vezette be a nemek közötti egyenlőség mutatóját a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), melyről évente mutatja be a legfrissebb adatokat.
Az Európai Unió országai átlagososan 100 pontból 70,2 pontra vizsgáztak idén, ami igazán pozitív, egy év alatt ugyanis 1,6 pontot javult az uniós átlag – ez, ha nem is tekinthető öles lépésnek, mindenképpen biztató irány.
Az ideális cél az lenne, ha a nemek közötti egyenlőség mutatója 100 pontot érne el minden országban – ehhez egyelőre a dobogó legfelső fokán álló Svédország áll a legközelebb, mögötte szorosan érkezik Hollandia és Dánia.
Az átlagot jelentősen rontók között sajnos ott szerepel az utolsó előtti helyen Magyarország, a sort pedig Románia zárja.
A jó hír, hogy néhány országot kivéve (ezek közé tartozik Észtország, Horvátország, Litvánia, Írország, Finnország, Svédország és Dánia is) szinte mindenki javított a tavalyi, tavalyelőtti pontjain, ami némi bizakodásra ad okot. A visszaesők példája pedig arra hívja fel a figyelmet, hogy nem ülhetünk a babérjainkon, a már elért eredményeket meg kell szilárdítani, mindennapos gyakorlatként megvalósítani, a nemi egyenlőséget megcélzó intézkedéseket hozni, különben könnyen elveszik. „Mindig lesznek olyan kifogások, amelyek háttérbe szorítják a nemek közötti egyenlőséggel kapcsolatos munkát. Nem engedhetjük, hogy ez megtörténjen. Most kell cselekednünk. Együtt, minden szinten” – hívta fel a figyelmet az EIGE igazgatója Carlien Scheele.
De lássuk, mi az, amiben javuló tendenciát mutat a nemek közötti egyenlőség mutatója!
Az ápolás-gondozás terén fennálló egyenlőtlenség például csökkent, ám nem azért, mert az elmúlt egy évben több férfi vette volna ki a részét ezekből a feladatokból, hanem mert kevesebb nő: a technológia fejlődésével, illetve a házhoz rendelhető szolgáltatások miatt ezen feladatok egy részének terhe lekerült ugyan a nők válláról, de változatlanul ők azok, akik az ápolással, gondozással járó feladatokat nagyobb százalékban ellátják.
A nők aránya a nemzeti parlamentekben és a vállalatok vezetőtestületeiben idén már 33 százalékon van – különösen nagy változás az utóbbiban történt, 2010-ben 100 vezetői pozícióból még csupán 12-őt töltöttek be nők. A gyakorlat azt mutatja, hogy az üvegplafon áttörését leginkább az segítheti, ha törvényben írják elő a kötelező kvótát. A női vezetőkkel egyébként jól járnak a vállalatok, jelenlétük ugyanis több innovációt, kreativitást és nagyobb termelékenységet hozott eddig is. Az viszont nyilvánvaló, hogy
a nemek közötti egyenlőség nem tud megvalósulni döntéshelyzetben lévő nők nélkül. Magyarország ebben kifejezetten rosszul teljesít: nálunk továbbra is mélyen az európai átlag alatt van a parlamentben a női képviselők aránya: 13,6 százalékos.
(Ahogy egy Telex-cikk fogalmaz: még Lászlóból is majdnem több van.)
A nők emellett továbbra is olyan ágazatokban töltenek be állásokat, ahol alacsonyabb a fizetés, kevesebb a karrier- és a továbbképzési lehetőség is.
A nők keresete a férfiak keresetének kevesebb mint 70 százalékát teszi ki, a legnagyobb különbségek a magasan képzettek, az 50–64 évesek és a gyermekes párok körében figyelhetők meg. Ami igazán elkeserítő: úgy tűnik, nem éri meg sokáig koptatni az iskolapadot (annak ellenére, hogy a jelentés szerint a nőkre sokkal inkább jellemző az élethosszig való tanulás, mint a férfiakra), ugyanis
a magasan képzett nők bruttó keresete a hasonlóan képzett férfiak bruttó keresetének csak 68 százalékát teszi ki.
A fizetések közötti különbségbe ezen felül az is belejátszik, hogy inkább a férfiak közlekednek autóval, ha egy családban csak egy gépjármű van, azt javarészt a férfiak használják, akik így könnyebben hozzáférhetnek kedvezőbb állásokhoz, oktatáshoz és alapvető szolgáltatásokhoz. De a nők alacsonyabb fizetésében a gyerek érkezése is közrejátszik, míg a férfiak lehetőségeit nem rontja az, ha családot alapítanak.
Az alkoholfogasztás terén is van még bőven javítanivaló: az unióban a nőknek egy, a férfiak viszont 26 százaléka él káros alkoholfogyasztással – ebből is látszik, hogy az ivás még mindig macsó elfoglaltságként él a fejekben. A fiatalabb nők azonban ezen a téren nagyobb veszélynek vannak kitéve,
a 15–24 éves fiatal nők körében a legmagasabb a káros alkoholfogyasztás előfordulása, mintegy 19 százalékuk fogyaszt rendszeresen és sok alkoholt.
A jelenség, hogy sok nőt ér erőszak tulajdonképpen a nők és férfiak közötti strukturális egyenlőtlenségek lakmuszpapírjának is tekinthető, ebben nyilvánul meg legdrasztikusabban a nemek közötti egyenlőtlenség. Az adatok szerint 17 olyan uniós tagország van, ahol naponta két nő hal meg párkapcsolati vagy családon belüli erőszak áldozataként, ilyen szempontból Lettországban vannak a nők a legrosszabb helyzetben.
A változást tehát már otthon el kell kezdeni, ahogy Claudia Goldin, a közgazdaságtan 2023-as Nobel-díjas professzora fogalmazott: „Soha nem lesz a nemek között egyenlőség, amíg nem valósul meg a párkapcsolati egyenlőség is”.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ Atlas Studio
