A láthatatlan nők enciklopédiája: így tartja fenn a Wikipédia a rendszerszintű egyenlőtlenségeket

–

A Wikipédia célja, hogy összegyűjtse „minden emberi tudás” esszenciáját – és mégis, a platformon fellelhető életrajzok csupán 19 százaléka szól nőkről, a felület szerkesztőinek pedig mindössze 10-15 százaléka nő. Ez az aránytalanság nemcsak torzítja a történelemről alkotott képünket, de láthatatlanná teszi a nők szerepét és hozzájárulását a tudomány, politika, irodalom vagy az aktivizmus területén.

Pedig a kiegyensúlyozott kép napjainkban különösen fontos lenne, hiszen a Wikipédia nemcsak emberek milliárdjainak szolgál információval, de az olyan mesterséges intelligencia-rendszerek egyik fő tanulási forrása is, mint például a ChatGPT.

A felületen jelenlévő torzítás így nemcsak reprodukálódik, hanem fenn is marad ezekben a technológiákban, tovább mélyítve a rendszerszintű egyenlőtlenségeket.

A probléma kódolva van

A legújabb kutatások, köztük a Barcelonai Egyetem Women&Wikipedia projektje által végzett felmérés három, egymással összefüggő magyarázattal világítanak rá a Wikipédia felületén jelenlévő nemek közötti különbségére:

• a nők időhiány vagy a digitális jelenléttel kapcsolatos alacsonyabb önbizalom miatt egész egyszerűen ritkábban szerkesztenek. Ez a magyarázat azonban kizárólag az egyént hibáztatja, miközben figyelmen kívül hagyja a körülményeket, valamint a rendszerszintű akadályokat.
• A kutatás egy másik eredménye szerint a Wikipédia leképezi a társadalmi valóságot: mivel a nőket kevesebbet szerepelteti a média és ritkábban vannak jelen a tudományos életben, így róluk kevesebb szócikk születik. A Wikipédia közösségi döntéshozatali folyamatai pedig tovább erősítik ezeket az egyenlőtlenségeket.

• Ráadásul, áll a harmadik pontban, a Wikipédia belső kultúrája és szabályrendszere elsősorban a már tapasztalt – jellemzően férfi – szerkesztők számára kedvez, miközben nehéz terepet biztosít az új belépőknek, különösen a nőknek.

A kutatások szerint a női életrajzokat gyakrabban javasolják törlésre, sokszor arra hivatkozva, hogy „nem elég híresek” – miközben a nők gyakran eleve kevesebb figyelmet kapnak a médiában, amely a Wikipédia szócikkek alapjául szolgál. A Wikipédián ugyanis csak olyan személyekről születhet szócikk, akik munkássága már megjelent más, hiteles forrásokban – mivel azonban a női szereplők médiamegjelenése is korlátozottabb, ez önmagát erősítő körként működik.

Kik kerülnek a címlapra? – A Cover Women projekt

A Cover Women kutatása a Wikipédia főoldalán megjelenő életrajzokat vizsgálta a felület hét különböző nyelven futó változataiban, tízévnyi adat alapján – ez 22 924 életrajzot jelent. 

Az eredmények szerint az angol Wikipédia főoldalán megjelenő életrajzok 29 százaléka volt nőké, a spanyol felületen csupán 18 százalék, nem bináris személyek pedig szinte egyáltalán nem szerepeltek. Amikor a faji és etnikai hovatartozást vizsgálták, kiderült, hogy messze a fehér emberek dominálnak, a faji megjelölések pedig következetlenek:

a színesbőrű személyek gyakran kaptak erre vonatkozó címkét, míg a fehéreknél ez csak elvétve fordult elő.

De különbség mutatkozott a vallás, az anyanyelv, valamint a szakma tekintetében is: a keresztény személyek túlsúlyban voltak, más vallások (pl. iszlám, hinduizmus, buddhizmus) képviselői ritkábban szerepeltek, a legtöbb életrajz angolul beszélő személyekről szólt, ami nyugat-központú torzítást jelez, és politikusok, tudósok és írók domináltak benne. A hagyományosan női szakmák, mint például az ápolás vagy gondozás, szinte teljesen hiányoztak.

Miért nehéz változtatni?

A Wikipédia főoldalára kerülő tartalmak kiválasztását tapasztalt önkéntes szerkesztők végzik, akik bonyolult, szakkifejezésekkel teli irányelveket követnek. A részvételhez magas szintű közösségi státusz és technikai jártasság kell – így ez a belső elit gyakran nehezen hozzáférhető új szerkesztők számára, különösen, ha azok a sokszínűség jegyében más nézőpontokat is behoznának. És bár vannak olyan kezdeményezések, amelyek elősegítik az alulreprezentált csoportok láthatóságát, az összkép még mindig a legaktívabb – jellemzően férfi – szerkesztők preferenciáit tükrözi.

A nemek közti egyenlőtlenségek felismerése és felszámolása érdekében az elmúlt években számos nemzetközi szerkesztői kezdeményezés indult, amelyek célja a nők és más marginalizált csoportok láthatóságának növelése a Wikipédián.

Az egyik legismertebb ezek közül az Art+Feminism, amely egy évente megrendezett, globális szerkesztői maraton. Az eseményeken résztvevő önkéntesek közösen hoznak létre vagy bővítenek szócikkeket női művészekről, tudósokról, aktivistákról és kulturális szereplőkről. A kampány célja nemcsak az, hogy több női életrajz legyen elérhető a platformon, hanem az is, hogy a szerkesztési folyamatba több nőt vonjanak be.

Hasonló célt tűzött ki a Women in Red nevű Wikipédia-projekt is, amely azokra a nem létező női szócikkekre koncentrál, amelyek nevei már linkként szerepelnek a Wikipédián, de még nincs mögöttük tartalom (ezek a „piros linkek”). A projekt közössége ezeket a hiányzó életrajzokat próbálja létrehozni, ezzel csökkentve a női alulreprezentáltságot, és tudatosan bővítve a nők jelenlétét a Wikipédia tartalomkínálatában.

Ezek az alulról szerveződő mozgalmak nemcsak a tartalom egyensúlyát próbálják helyrebillenteni, hanem hozzájárulnak a Wikipédia szerkesztői kultúrájának átalakításához is – egy befogadóbb, sokszínűbb közösség irányába.

Egy igazságosabb, befogadóbb Wikipédia felé

A Wikipédián megjelenő nemi egyenlőtlenségek nemcsak tükrözik a társadalmi valóságot – de tovább erősítik azt.

Ha valóban cél a „minden emberi tudás” elérhetővé tétele, akkor rendszerszintű akadályokat kell lebontani, és fel kell számolni azokat a tényezőket, amelyek kizárják a nők hangját.

Ehhez több női és sokszínű háttérrel rendelkező szerkesztőre, a nők médiabeli megjelenésének tudatos támogatására, valamint a Wikipédia szerkesztési kultúrájának reformjára is szükség van, hogy az irányelvek hozzáférhetőbbé, a közösség pedig befogadóbbá váljon.

Hibái ellenére azonban a Wikipédia kétségtelenül hatalmas eredmény. Ez a világ legnagyobb és legszélesebb körben elérhető tudásplatformja. És éppen ezért mindannyiunk érdeke, hogy olyan felületté váljon, amely tükrözi az emberi tudás és tapasztalatok sokszínűségét, és ahol minden elért eredményt értékelnek.

Mózes Zsófi