Úgy tűntek el az afgán nők jogai két év alatt, mintha sosem lettek volna
„Lehetővé tesszük a nők számára, hogy a mi kereteink között tanulhassanak és dolgozhassanak. A nők nagyon aktív részesei lesznek a társadalmunknak” – jelentették be a tálibok első sajtótájékoztatójukon, röviddel a hatalom átvétele után. Két évvel később ezeket az ígéreteket a tálib kormány intézkedései gyakorlatilag semmissé tették. A tálib vezetés a hatalomátvétel után rövid időn belül vallási és regionális intézkedések könyörtelen sorozatát vezette be, az uralmuk alatt megvalósuló korlátozások nyomán kijelenthető, hogy a nők jogainak eltiprása jelenleg itt a legdurvább a világon. Mózes Zsófi írása.
–
2021. május 1-jén, amikor az amerikai hadsereg huszonkét év után kivonult Afganisztánból, a tálibok és a velük együtt dolgozó militáns csapatok katonai offenzívába kezdtek az afgán kormány ellen. A támadások első három hónapjában a tálibok a vidéki területeken tudtak előrehaladni, 73-ról 223-ra emelve az irányított körzetek számát, augusztus 10-re azonban már ők irányították az ország 65 százalékát. Szinte ellenállás nélkül haladtak tovább, augusztus 15-én elérték és elfoglalták Kabul városát, ezzel pedig elesett az Afganisztáni Iszlám Köztársaság kormánya.
2021 szeptemberére a lányokat gyakorlatilag kitiltották a középiskolákból
A tálibok nőkhöz való hozzáállásának első jele a hatalomátvétel után egy hónappal mutatkozott.
A korábbi rezsim nőügyi minisztériuma helyét átvette a tálibok erény- és erkölcstelenségügyi minisztériuma, és bár a középiskolák rövid időn belül megnyíltak, az oktatási minisztérium közleménye nem tett említést a lányokról.
Afganisztán harmincnégy tartományából mindössze hatban nyíltak meg később a lányiskolák, ezzel pedig a tizenkét évesnél idősebb lányok oktatása ellehetetlenült – miközben nagyjából nyolcvanezer nő munkahelye szűnt meg.
Ugyanezen a héten a kabuli városvezetés női alkalmazottait a polgármester arra utasította, hogy maradjanak otthon, és csak azok folytathatják a munkavégzést, akik olyan feladatokat látnak el, amiket férfiak nem tudnak elvégezni.
2021 decemberétől a nők nem utazhattak egyedül
A korlátozásokat fokozatosan vezették be. 2021 decemberében a kormány erény- és erkölcstelenségügyi minisztérium elrendelte, hogy a nők nem utazhatnak 72 kilométernél messzebbre, illetve nem repülhetnek helyi vagy nemzetközi repülővel férfi kísérő, azaz mahram nélkül.
A kormány maga is óvatos volt, amikor magyarázatot adott az intézkedésekre – a hagyományos iszlám és afgán értékekhez való visszatérésnek nevezte azokat, illetve kiemelték, hogy
a korlátozások „ideiglenesek”, és csak azért vannak érvényben, hogy minden munkahely és tanulási környezet „biztonságos” legyen a nők és lányok számára.
Azokat a nőket, akik a munkához és a tanuláshoz való jogot követelve utcára vonultak, a tálib kormányzat erőszakkal állította meg.
2022 májusában új öltözködési szabályok bevezetésére került sor
Néhány hónappal később, 2022. május 7-én a kormány bejelentette a legfőbb vezető, Hibatulla Ahundzáda molla által jóváhagyott rendeletet, amely előírja a nők számára a tetőtől talpig érő ruházatot. „Azoknak a nőknek, akik nem túl idősek vagy fiatalok, el kell takarniuk az arcukat, kivéve a szemüket” – állt a rendeletben. Azt is elrendelte, hogy a férfi családtagoknak gondoskodniuk kell arról, hogy a nők és a lányok megfeleljenek ennek, különben büntetőintézkedésekkel kell számolniuk.
Miközben a nők kezdtek eltűnni a közéletből, egyre inkább láthatóvá váltak a nincstelen nők, akiktől megtagadták a munkához való jogot és a családjuk élelmezésének lehetőségét: mind többen koldultak az utcán, de
jelentősen nőtt azoknak a lányoknak a száma is, akiket a családjuk korai házasságra kényszerített, mert amellett, hogy nem tudott részt venni az oktatásban, munkát sem talált.
2022 októberétől elkezdődtek az egyetemről, a közterületekről és a civil szervezetek munkájából való kitiltások
2022 nyara jelentősebb korlátozások nélkül telt. Amikor engedélyezték, hogy a lányok, köztük azok is, akik nem fejezték be az utolsó iskolai évüket, részt vehessenek az egyetemi felvételi vizsgákon, sokakban újra fellángolt a remény.
Novemberben azonban az erény- és erkölcstelenségügyi minisztérium szóvivője azt mondta, hogy a nőket kitiltották a kabuli parkokból, mert nem követik az iszlám törvényeket, majd kitiltották őket az edzőtermekből, uszodákból és nyilvános fürdőkből is.
2022. december 20-án a tálib felsőoktatási miniszter elrendelte, hogy az összes állami és magánegyetem függessze fel a nők oktatását, alig négy nappal később pedig a tálib gazdasági minisztérium utasította az Afganisztánban működő összes helyi és nemzetközi civil és jogvédő szervezetet, hogy szólítsák fel női alkalmazottaikat, hogy ne menjenek többet dolgozni – ha pedig nem tesznek eleget az intézkedésnek, visszavonják az engedélyüket.
2023 júliusában a szépségszalonokat is bezárták
A fodrász- és szépségszalonok még az utolsó olyan helyek közé tartoztak, ahol a nők összegyűlhettek a tálibok ellenőrzése nélkül. A tálib kormány július 4-i bejelentése, miszerint ezeket bezárják, a legtöbb embert érthető módon nem érte meglepetésként, becslések szerint azonban mintegy hatvanezer nő veszítette el a munkáját ismét.
A kockázatok ellenére van, aki úgy döntött, hogy otthonról vezeti a szalonját, mert nem lát más lehetőséget arra, hogy eltartsa a családját, az ilyesféle megoldások pedig jelen vannak az élet más területein is: az ország egyes részein titkos iskolák működnek, és néhány civil szervezet továbbra is alkalmaz nőket – a lehető legnagyobb diszkréció mellett.
Időről időre azonban – az erőszakos megtorlás nagyon súlyos kockázata ellenére is – afgán nők csoportjai jelennek meg az utcán, hogy felemeljék a hangjukat.
„Mi már nem ugyanazok a nők vagyunk, akiket a tálibok húsz évvel ezelőtt (az amerikai hadsereg bevonulása előtt) elnyomtak. Megváltoztunk, és ezt el kell fogadniuk, még ha az életünket kell is adnunk érte”
– nyilatkozta egyikük.
Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT és ITT
Kiemelt kép: Getty Images / SOPA Images / Contributor
