Gyerekek és a pornó: egyre könnyebben, egyre fiatalabban, egyre agresszívabban

„Kedves Szülők, különösen ti, Y generációhoz tartozók, nem törvényszerű, hogy a gyerekeitek pornófogyasztók legyenek” – ezzel a címmel jelent meg idén januárban egy cikk a Washington Postban. A szerző azt fejtegeti, hogy az 1981 és 1996 között született generáció szülővé válva máshogyan ítéli meg a pornót, hiszen úgy nőttek fel, hogy az internet az életük része volt, és ezért szülőként sokkal megengedőbbek a veszélyes netes tartalmak, így az online pornó kapcsán. Kvázi, bekapcsol az „én is átéltem, mégis rendes ember lett belőlem” attitűd, és ezért (a szerző szerint) nem tesznek meg minden szükséges lépést a gyerekeik védelme érdekében. 

Noha ma már mind az online teret, mind a pornófilmeket nehéz összehasonlítani a harminc évvel ezelőttivel,

2023-ban sokkal kevesebb erőfeszítést (vagy ravaszságot) igényel, hogy egy gyerek pornóhoz jusson, mi több, igen gyakran kéretlenül, nem tudatos keresés nyomán, véletlenül fut bele egy gyerek pornográf tartalomba.

A közösségimédia-felületek (különösen a TikTok) az amatőr pornográf tartalmak gyűjtőhelye, de átszexualizált fotókért és videókért sem kell az Instagramnál vagy a YouTube-nál messzebb mennie egyetlen gyereknek sem. Az egyik fontos változás tehát a hozzáférhetőség.

A másik pedig maga a tartalom. Az elmúlt évtizedekben a pornó egyre erőszakosabbá vált. A „Keményebben!” a mainstream pornófilmekben már nemcsak utasításként hangzik el, hanem alapvető jellemző. Az anális szex „karrierje csúcsára érkezett”, és az orális szex után nagyrészt a pornófilmek miatt normalizálódik. A gyerekeket ábrázoló online szexuális erőszakról készült (az egyszerűség kedvéért hívjuk pedofil tartalomnak) kapcsán pedig egyetértenek a kutatások, hogy a fogyasztók jelentős része nem szexuális érdeklődését tekintve pedofil, hanem új impulzusokat és eddig nem látott tartalmakat keresve fut bele, és kezd el nézni ilyen pornófilmeket vagy felvételeket.

„Egy apa azt ordította a lelátóról a gyerekemnek, hogy te béna f.sz!” – Sportegyesületet büntettek a bekiabáló szülők miatt

WMN Ügy – 2023. február 2. – SzAE

Változott tehát a pornó elterjedtsége, hozzáférhetősége, és a pornográf tartalmak minősége is. Miközben egyvalami sajnos nem változott: nem lett jobb minőségű a gyerekek szexuális edukációja. A gyerekeknek van testük, a családtagjaiknak is, születnek kistestvérek, látnak felnőtteket meztelenül, és van egy teljesen természetes érdeklődésük a szexualitás iránt. 

A gyerekek magukra maradnak a szexuális kíváncsiságukkal

A gyerekekben van egy nagyon természetes vágy arra, hogy értsék magukat, a többieket és a világot. Ebbe beletartozik a testük és a szexualitás is. A szexualitás abban az értelemben, ami nem csak a szexre terjed ki. Sőt! A gyerekek a nemi érés kezdetéig alapvetően azon dimenziói iránt érdeklődnek a szexualitásnak, amibe a test, a testkép, a testi változások, az énkép, és a kortárs kapcsolati minták tartoznak. Nem a szex. Nem az erotika. Nem a pornográfia.

A szexualitás nem a pornográfia szinonimája, mégis azok a gyerekek, akik magukra maradnak ezzel a természetes érdeklődésükkel és a kérdéseikkel, nem valódi válaszokat kapnak, hanem pornót. 

Azok a friss adatok tehát, amelyek szerint a koronavírus-járvány óta megnövekedett a kamaszok körében a pornófogyasztás, a gyerekek többsége 12 éves kora előtt már találkozik online pornóval, illetve az európai internethasználók az egyik legveszélyeztetettebbek, ha online pedofil tartalmakról van szó, különösen nyugtalanítók. 

2020–2021 között több mint harmadával nőtt a gyerekekkel kapcsolatos online szexuális abúzus Európában. Többek között ez is indokolja azt az új szabályozást, amelyen most dolgozik az Európai Bizottság, és ezért is aggasztó, hogy 2021 óta jogszabály tiltja Magyarországon az iskolai szexuális edukációt. Vannak ugyan a szexuális felvilágosítással kapcsolatos iskolai órák (vagy legalábbis erre irányuló előírás a Nemzeti alaptantervben), de külső szakemberek nem mehetnek be ilyen témákkal, és nem tarthatnak se foglalkozást, se előadást. Egy olyan országban, amelyben a gyerekek 12 éves kortól már létesíthetnek beleegyezéses szexuális kapcsolatot. És amelyben a gyerekek nagy része számára a családban tabu a szexualitás. 

A kockázatok tehát nagyok a magyar gyerekek számára.

Az európai szabályozáson változtatni kell, hogy biztonságosabb legyen az internethasználat, és változtatni kellene a szexuális edukációval kapcsolatos hozzáálláson is, hogy a gyerekek ne maradjanak magukra a kérdéseikkel, a természetes érdeklődésükkel. 

Nagy baj, ha a pornó neveli szexre a gyerekeket

A kutatások ugyanis egyre nagyobb számban bizonyítják, hogy a gyerekkori pornófogyasztás súlyos kockázatot jelent – és nem csak az egészséges szexuális fejlődésre. A pornó befolyásolja a testképet, hogy mit találnak szépnek, miről gondolják, hogy szexuálisan attraktív, vonzó. Befolyásolja a szőrtelenítési szokásokat – úgy a fiúknál, mint a lányoknál –, és óriási nyomás helyeződik arra, aki ezeknek nem tud, vagy nem akar megfelelni. 

A pornó ezen túl irreális elvárásokat támaszt, és hozzájárulhat veszélyes vagy abuzív szexuális szokások kialakításához vagy normalizálásához.

Ha egy gyerek azt gondolja, hogy a hús-vér emberekkel forgatott, realisztikus film a valóságot ábrázolja, akkor azt fogja gondolni, hogy az a szex, amit a pornóban lát. És hogy neki is úgy kell viselkednie majd felnőttként. Úgy kell mozognia, úgy kell bánnia a másikkal. A másik oldalról nézve, az erőszak normalizálása a pornóban azért is veszélyes, mert ezáltal nehezebb felismerni és nemet mondani, amikor valakivel a való életben is megtörténik egy határátlépés, vagy bántalmazás áldozatává válik.

Ennek hatásait pedig egyre tisztábban látjuk. 

Egy múlt héten kiadott angol kutatási jelentésből kiderül, hogy 16–21 évesek közel fele úgy gondolja, hogy a lányok „elvárják” vagy „élvezik” ha szex közben fizikai agresszió éri őket, mint amilyen például a torok megszorítása. 

Emberkereskedő, szexuális ragadozó és internetes bálvány: az Andrew Tate-ügy felkiáltójelei

WMN Ügy – 2023. február 2. – MZS

„Sosem felejtem el azt a kislányt, aki elmesélte az első csókkal kapcsolatos élményét. Tizenkét éves volt, és a fiú közben fojtogatni próbálta” – meséli ebben a jelentésben Rachel de Souza, angol gyermekjogi ombudsman, majd hangsúlyozza, hogy a kutatási adataik szerint minden tizedik angol gyerek látott már pornót kilencéves korára. Az általuk is látogatott online pornográf oldalak többsége pedig erőszakos, szerepel benne kényszerítés, és a nőket gyakran mutatja kiszolgáltatott, alárendelt helyzetben. 

Az európai szabályozás tehát változik, és (reményeink szerint) szigorúbb fellépést tesz lehetővé majd a pedofil tartalmak esetében. A riasztó adatok miatt (a múlt héten) Angliában is beterjesztettek a parlament elé egy olyan online biztonságról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős életkori korlátozásokat is bevezetne a közösségi médiában. Ezek biztató tendenciák, jó modelljei lehetnek az egyes nemzeti szabályozásoknak, miközben tudjuk, hogy a dolog ennyivel nem oldható meg. 

A tiltás nem elég, a gyerekeket semmilyen életkori korlátozás nem fogja távol tartani a közösségi médiától, ezért fontos lenne a szexuális edukáció, és az őszinte és tiszta beszéd a pornóról, valamint arról, hogy valójában mit lát, aki pornót néz.

A gyerekeknek joguk van ahhoz, hogy az életkoruknak és érdeklődésüknek megfelelően információhoz jussanak. Joguk van a biztonságos internethasználathoz, és ahhoz is, hogy megvédjük őket a veszélyes tartalmaktól. 

  

Segítség a szülőknek

Jelenleg a jogszabályok ezt a felelősséget a szülőkre helyezik, úgyhogy zárásként ajánlanék néhány hasznos forrást.

Egy ELTE-projekt keretében, F. Lassú Zsuzsa szerkesztésében nemrég megjelenő könyvet, a Biztonságban. Nemi nevelés és szexuális abúzus megelőzés gyermek- és serdülőkorban címűt, ami elsősorban szakembereknek készült, de szülőknek is hasznos és fontos információkat tartalmaz.

A yelon.hu és a yelon.hu/szuloknek minden tartalmát, és a Hintalovon Alapítvány e-mail-kurzusait. A Lili és a bátorság bábelőadáshoz kapcsolódó Titoknyitogató füzetet és a Bugyiszabályokkal foglalkozó kiadványt (kisebb gyerekeknek), amelyek főleg abban segítenek, hogy a gyerekek biztosabban felismerjék, ha valaki visszaél velük, a testükkel, és a saját vágyai kielégítésére használja őket.

És egy projektje keretében az UNICEF is készített egy kézikönyvet szülőknek. 

Vannak tehát források szülőknek. Érdemes ezekkel élni, ezeket használni – és nagyon nem érdemes arra várni, hogy majd más megoldja ezt helyettünk. Mert ha így döntünk, akkor valójában nem az iskolára várunk, hanem pornószínészeket bízunk meg a gyerekeink szexuális nevelésével. 

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / Steven Robinson Pictures

Gyurkó Szilvia