A javaslatot a felügyelőbizottság azután fogalmazta meg, hogy a Facebook cenzúrázta egy olyan bejegyzés képeit, amit egy transz és egy nembináris emberből álló pár tett közzé. A képen félmeztelenül szerepeltek, de a mellbimbójukat eltakarták, és az volt a céljuk vele, hogy felhívják a transz emberek egészségügyi kihívásaira a figyelmet, valamint hogy műtétre gyűjtsenek pénzt. A bejegyzést más felhasználók jelentették, a mesterséges intelligencia (MI) pedig levette a képet. A pár fellebbezett a Facebooknál, és felülvizsgálat után visszatették a fotót.

A felülvizsgálat során megállapították, hogy a MI bináris szempontból vizsgálja a bejegyzéseket, és úgy tesz különbséget a férfi és a női test között, hogy az hátrányosan érinti a nőket, a transz és a nembináris embereket. Ezért a bizottság azt javasolja a Metának, hogy olyan egyértelmű szabályokat hozzon a meztelenség megjelenítését illetően, amik összhangban vannak a nemzetközi emberi jogokkal.

#SzabadBimbót

Hogy mennyire más megítélés alá esik a mezítelen férfi és női mellkas a közösségi média algoritmusai „szemében”, mindannyian megtapasztalhattuk: a félmeztelen férfifelsőtesttel semmi problémája nincsen a rendszernek, és gyakran kerülnek fel ilyen képek az oldalakra, míg félmeztelen női testtel csak a legritkább esetekben találkozunk, és azokat is hamar eltünteti a MI.

Ennek az oka persze egyértelmű: a mesterséges intelligenciát úgy programozták, hogy a csupasz női mellet szexuális tartalomként értelmezi, míg a férfimellkast nem.

Álszentség lenne azt állítani, hogy nincs szexuális vonatkozása a női mellnek, ám csak ezt a szempontot figyelembe venni vele kapcsolatban nem jó gyakorlat a rendszer kritikusai szerint, ugyanis sok más kontextusban mutatható meg a fedetlen női mellkas, a szexuális töltetű kép pedig csak egy ezek közül.

Az aktivisták épp ezért küzdenek már több mint egy évtizede azért, hogy ne töröljön a MI automatikusan egy női mellet ábrázoló fotót. A #FreeTheNipple (#SzabadítsátokFelAMellbimbót) kampányt olyan hírességek is támogatták, mint Miley Cyrus és Rihanna, és akkor terjedt el ez a kifejezés, amikor a Facebook cenzúrázott néhány felvételt egy Free The Nipple című dokumentumfilmből. 

 

2015-ben a mozgalmat segítve Micol Hebron, Los Angeles-i művész olyan matricákat készített az Instagramra, amik férfimellbimbókat ábrázoltak, amivel a nők kitakarhatták a saját mellbimbóikat a képen, így az algoritmus nem törölte a képeket. A célja az volt ezzel, hogy rávilágítson, milyen egyenlőtlen a MI gyakorlata.

Az aktivisták üzenete az, hogy ahogy a férfi, úgy a női mell és mellbimbó látványában sincs semmi sértő, ezért nem kellene utóbbit kontextustól függetlenül cenzúrázni. Valamint hogy ezzel korlátozzák nem csak a nők szabad véleménynyilvánítását, de a transz és nembináris emberekét is. Ugyanis egy ilyen kép különböző fontos ügyek illusztrációjául is szolgálhat.

Hogy egy teljesen hétköznapi példát említsek: a gyereküket szoptató nőkről készült képeket is törli a rendszer, pedig abban semmilyen szexuális felhang nincsen.

Elszabadul a pornó?

A híradások szerint a Meta üdvözölte a testület javaslatát, és hozzátették, hogy folyamatosan fejlesztik az irányelveiket, hogy a platformok mindenki számára biztonságosak legyenek. „Tudjuk, hogy többet lehet tenni az LMBTQ+ közösség támogatásáért, és ez azt jelenti, hogy szakértőkkel és LMBTQ+ érdekképviseleti szervezetekkel kell együttműködnünk számos kérdésben és termékfejlesztésben” – mondta a Meta szóvivője.

Az aktivisták örülnek a fejleménynek, ám számos kérdést vet fel, hogy hogyan tudna ténylegesen jól működni a rendszer. Ilyen mennyiségű tartalmat ugyanis nem lehet egyesével átnézni, szükség van a MI-re, de az egyelőre nem tudja értelmezni a képek kontextusait.

Ez ugyanis a legfontosabb: az, hogy egy csupasz mell szexuális jelentéssel bír, vagy sem, a környezetétől függ.

Hatalmas kérdés tehát, hogy a Meta meg tudja-e oldani, hogy az automatizált rendszer képes legyen ne csak a képet elemezni, hanem a kontextust is. Ha nem sikerül, és az lesz az új gyakorlat, hogy a női mellekről készült összes kép automatikusan fennmaradhat, azzal kiskaput nyithat a pornójellegű tartalmaknak. 

 

Az biztos, hogy tökéletesen működő, minden helyzetben jó döntést hozó algoritmust nem lehet készíteni, de sokan szkeptikusok azzal kapcsolatban is, hogy csupán automatizált rendszerekkel feloldható ez a probléma.

Forrás: ITT

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Pexels/cottonbro

Dián Dóri