–

A divatipar az egyik legkártékonyabb (az olajipar után a második legpusztítóbb!) iparág környezeti szempontból. A fenntartható ruházkodás gondolata már a 80-as években megjelent a köztudatban. De most, az ökológiai katasztrófa küszöbén különösen nagy figyelmet kap az anti-fast fashion mozgalom.

Ahogy egyre több cikk íródik a témában és sorra „buknak le” a cégek a környezetszennyező gyártási mechanizmusaikkal, úgy fordulnak el egyre többen ezektől a ruhaáruházláncoktól. Ez talán azoknak lehet a legszembetűnőbb, akik követnek beauty- és életmód-influenszereket. Ezek a vloggerek és bloggerek,

akik egykor tonnaszámra öntötték magukból a haulvideókat és bejegyzéseket (azaz bemutatták az aktuális szerzeményeiket szigorúan megnevezve az adott fast fashion-hálózatot, ezzel is vásárlásra ösztönözve követőiket), most egymás után jönnek ki a fogadalmakkal, miszerint az életben többet be nem teszik a lábukat ilyen boltokba, mindezt a természet érdekében.

Az egész mozgalom nyertesei egyértelműen a turkálók. Nemhogy nem ciki turizni, „mások levetett göncei” közt keresgélni egy-egy jó fogásért: már menő barátnős programmá nőtte ki magát. Régebben főleg anyagi megfontolásból öltözködtek az emberek turkálóból, most már zöld ilyen helyen vásárolni. A nagy turiláncok pedig többé-kevésbé jobb minőségű ruháikkal és igényesebb üzleteikkel még sok addig turiszüzet is bevonzottak.

Mennyi az annyi?

De mennyire hat ki a turihype az árakra? Mert ha nagyobb a kereslet, logikus, hogy jobban megengedhetik maguknak a cégek, hogy drágábban adják portékáikat – jelen esetben a használt ruhát. Több ízben hallottam is olyan véleményt, miszerint a turikban elszálltak az árak. Tesztképpen körülnéztem hát a három legnagyobb hálózatban – Háda, Cream, Humana –, mennyiért adják a cuccokat. Az árakat pedig összehasonlítottam az egyik legkedveltebb fast fashion cég áraival, hogy kiderüljön: megéri-e turizni, és ha igen, mennyire.

A szett

Minden üzletben egy fekete nadrágot, egy hétköznapi felsőt, egy blúzt, egy őszi kabátot és ha volt rá lehetőség, akkor egy pár cipőt választottam ki.

Figyelem! Ez nem egy rendhagyó stílusnapló, azaz a kiválasztott ruhák nem az adott bolt legtrendibb darabjai. Úgy válogattam össze a ruhadarabokat, hogy azok minősége elfogadható legyen (tehát nem szakadt, foltos stb.).

Akkor lássuk!

Cream

Első utam a Creambe vezetett, aminek már a logója is elárulja: odabent angol használt ruhát találunk. Nagyon sok olyan darab van, amit nem hordott még senki, egyszerűen leselejtezték bizonyos divatházak, vagy csak a saját üzletükben már nem tudták eladni. Ennek is köszönhető, hogy a ruhák jelentős része nem kelti a „levetett cucc” érzését, és igen hamar találtam szuperül hordható darabokat. Mint látható, felsőt, blúzt, nadrágot és kabátot is találtam, viszont a cipőkínálat elég szegényes volt, és a lábbeliken látszott, hogy valaki nyúzta már őket egy darabig, ezért nem is választottam közülük (de olyan három- és négyezer forint között mozogtak az árak a „makkos cipőtől” a szandálig).

A fenti szerelésért 8296 forintot kellett volna fizetnem. Tételesen lebontva: felső 1699, blúz 1999, nadrág 2299 és kabát 2299 forint.

Humana

Azt kell hogy mondjam, hogy a három üzlet közül a Humana volt a legzsúfoltabb és legrendezetlenebb, a próbafülkében pedig tök sötét volt. Cipőt itt egyáltalán nem találtam, azonban annyit elárulok, hogy ez volt a legolcsóbb mind közül: felső 950, blúz 950, nadrág 950, kabát 1200 forint. Tehát a fenti őszkezdő szettért 4050 forintot hagytam volna ott.

Háda

A három turkáló közül talán a leghíresebb, sokan már nem is turiként, hanem egyedi kincsek lelőhelyeként tekintenek rá. Az említettek közül a Cream áll hozzá közelebb, viszont drágább. Azaz drágább lett volna, mert amikor mentem, épp szezonkezdő leárazás volt, mindent féláron lehetett hazavinni, ezért ebben az esetben az eredeti és az akciós árat is feltüntetem. Ja, és végre találtam cipőt! Amit viszont nem vettem volna meg, mert igencsak viseltesnek látszott (akár a többi), ráadásul az eredeti áráért már új cipőt is lehet kapni.

Tehát: felső 1799 (900), blúz 1499 (750), nadrág 3999 (2000), kabát 4999 (2500), cipő 3999 (2000) forint. Összesen, ha nincs leárazás, 16 295, féláron pedig 8150 forintot fizettem volna a fenti szerelésért.

H&M

Jöjjön hát a kontrollcsoport, hogy mihez képest kéne olcsóbbnak lenniük az említett üzleteknek.

Felső 2295, blúz 5995, nadrág 5995, kabát 9995 és cipő 2995 forint. Összesen 27 275 forintot hagytam volna a kasszánál.

Tehát?

A turi vs. fast fashion költségvetési szempontból című versenyt a turkálók nyerték.

Még a legdrágább turiban, a Hádában is 9000 forinttal több maradt volna a tárcámban, mint ha a H&M-ben vásároltam volna. Ez nagyon jó, mert ezek szerint valóban nem csupán környezettudatosabb, de olcsóbb is ilyen helyeken beszerezni a gardróbunk tartalmát.

Ami hátrány viszont: egyértelműen időigényesebb válogatni a kusza halmokból. Pedig a kilós turikat most direkt kihagytam a tesztelésből – természetesen az a legolcsóbb verzió.

Összességében tehát a címben feltett kérdésre a válasz: igen, megéri, mert ki lehet fogni szebbnél szebb és egyedi darabokat, ráadásul még jót is teszünk vele. Így hát, turizásra fel!

Dián Dóri