Mit tegyek, ha kolduló gyereket látok?
Rongyokba csomagolt csecsemőt szorító nő a járdán, ölében tábla. Hatévesforma kisfiú a metrón, apa zenél, ő műanyag pohárral a kezében kéreget. Létező élethelyzetek, aki gyakran jár-kel a fővárosban vagy nagyobb városokban, biztosan találkozott már ilyesmivel. De mikor teszel jót? Ha adsz neki pénzt, vagy ha nem adsz? Ha szemet hunysz fölötte, vagy ha szólsz valakinek róla? Gyerekjogi szakértőnket kértük arra, hogy válaszoljon. Dr. Gyurkó Szivlia írása.
–
„A metrón látok mindennap kéregetni egy apát, aki harmonikázik, közben a kisfia, úgy hatéves, poharazik az utasoknál. Felszállnak az Örsön. Mennek végig. A kisfiú belenéz mélyen az utasok szemébe. Ki van képezve. Jól öltözöttek egyébként, tiszták. Legalább tízszer találkoztam velük. Azt sem tudom, mit kéne csinálni. Rendőrnek szólni?”
Az egyik kolléganőnk küldte ezt az üzenetet a múlt héten.
Szeretünk úgy gondolni Magyarországra, mint ahol nincsenek utcagyerekek, sem gyerekkoldusok, ez azonban illúzió. Bár az ázsiai vagy balkáni országokhoz képest sokkal jobb helyzetben vagyunk, de hiba lenne abban a hitben ringatni magunkat, hogy ezek a jelenségek teljesen eltűntek itthonról.
A koldulás Magyarországon alapvetően nem jogellenes – néhány szabályt kell csak betartani. Nem lehet túl rámenősen vagy másokat zaklatva kéregetni (ezért általában „néma koldulással” találkozunk, amikor csak kitesznek egy edényt, amibe pénzt lehet tenni). Tiltottak bizonyos helyszínek, amiket önkormányzati rendeletek írnak elő, és a legfontosabb, hogy nem lehet gyerekkel koldulni, illetve gyereket koldulásra rábírni (koldultatni).
Ha egy gyerek koldul, mindig a felnőttet kell felelősségre vonni aki a háttérben áll, hiszen gyerekek esetében alapból feltételezzük a kényszerítést.
Vagy egy felnőtt felbujtását, manipulációját és az általa kifejtett erőszakot, valamint a körülmények kényszerítő erejét (szegénység, hajléktalanság, stb.).
Bár nagyon keveset tudunk a jelenségről, de az ombudsman 2010-ben kiadott egy jelentést, és 2015-ben is megjelent egy kutatás a témában. A „koldusmaffiával”, kényszerkoldultatással és a gyerekek kizsákmányolásával foglalkozó anyagokból kiderül, hogy a gyermekek koldultatása létezik, és minden magyarországi megyében rendszeresen indulnak is eljárások ilyen ügyekben. Bár elsősorban a megyeszékhelyek és a főváros a „tipikus” megjelenési hely – ahol a rendőrségi vagy a közterület-felügyelők által tett feljelentéseket követően indul nyomozás – a valódi eseteknek nyilván csak egy töredékében.
A leggyakrabban forgalmasabb utcákon, bevásárlóközpontok körül, pályaudvarokon, parkolókban találkozhatunk kolduló gyerekekkel.
A szervezett koldulás mellett a „családi alapon működő” kéregetés is létezik, és alapvetően két fő típusa van. Az egyik: a felnőttel közös utcai kéregetés. Ilyenkor a csecsemővel vagy kisgyerekkel együtt, őt kísérve egy felnőttet is láthatunk. Minél kisebb a gyerek, annál nagyobb az esély arra, hogy ez a felnőtt az anya vagy a gyerek által ismert felnőtt nő. A másik típus az önálló koldulás, amiben általában kilenc évesnél idősebb gyerekek érintettek.
Ha a gyerek koldulásra való rábírása a családon belül történik, akkor gyakran hajléktalanság áll a háttérben, ahol a családi bevétel része az a pénz, amit a gyerekek szednek össze az utcán. Csak egyetlen számadat annak illusztrálására, hogy milyen nagyságrendű problémáról van szó:
Magyarországon jelenleg közel 5000 gyereknek nincs érvényes lakcímkártyája. Az ő nagy részük pedig átmeneti vagy tartós jelleggel érintett a hajléktalanságban is.
Tehát, mit tehetsz, ha kolduló gyerekkel találkozol?
1. Vedd észre, ha egy gyerek koldul!
A koldulás nem csak azt jelenti, hogy a gyerek pénzt kér a metrón. Hanem azt is, ha kisebb szolgáltatásokat kínál pénzért: visszatolja a bevásárlókocsit, lemossa a kocsi szélvédőjét.
Minden ilyen esetben elsődlegesen azt kell rögzíteni, hogy ez soha nem a gyerek döntése.
A gyereket mindig áldozatnak tekintjük. A gyerek felbujtását, felhasználását bűncselekménynek tekintjük.
Eljárás esetén a rendőrségnek a gyermekjóléti szolgálatot is értesítenie kell, és mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy feltárja, ki az, aki kizsákmányolja a gyereket. Ennek oka többek között az, hogy a koldulásra felbujtott vagy kényszerített gyerek időnként más cselekményekben is érintett. Így zsebtolvajlásban vagy más (kisebb súlyú, általában vagyon elleni) bűncselekményekben.
2. Ne adj pénzt!
Az egyik legfontosabb szabály, hogy nem szabad pénzt adni a gyereknek. A koldulás, biznisz, amit a legegyszerűbb gazdasági racionalitásra épül. Amíg van kereslet, addig lesz kínálat. Tehát, amíg megéri a gyerekkel való koldulás, mert több bevételt hoz, addig mindig lesznek olyanok, akik ezt ki akarják használni.
3. Szólj valakinek!
Az utcai szociális munkás lenne a legjobb, de belőlük sajnos nagyon kevés van. Tömegközlekedési eszközön a biztonsági őr, közelben lévő rendőr is jó lehet arra, hogy jelezd, ha gyerekkel koldul valaki. Mivel a gyerek kizsákmányolása veszélyeztetésnek számít, ezért a gyermekjóléti szolgálatnak is jelezheted.
Ez a legnehezebb része az egész jelenségnek, mert sokszor a gyerekek nem érzik, hogy kihasználják őket.
Sőt, gyakran „megmentőként” tekintenek arra, aki beszervezi őket, és ezért esetlegesen még akár „védelmet” is biztosít nekik, ha az illető felnőtt alvilági kapcsolatokkal is rendelkezik.
4. Támogass a témában aktív civil szervezeteket!
Olyanokat, amelyek a hajléktalansággal és gyerekek kizsákmányolásának megelőzésével foglalkoznak. Azt a pénzt, amit a gyereknek adnál, add azoknak a szervezeteknek akik segítő szolgálatokat működtetnek, és képesek tenni a gyerekkoldulás megelőzéséért.
Dr. Gyurkó Szilvia
Szerzőnk korábban is írt már egy cikket a témában, olvasd el ITT. Akkor a Város Mindenkié civil szervezetet ajánlotta segítőként.
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Getty Images/ woraput