–

Mi számít szexuális erőszaknak vagy szexuális kényszerítésnek?

Ez a két bűncselekményi kategória létezik, ami a nemi erőszakot leírja, de sajnos a jelenlegi jogi szabályzás nem ad kellően pontos keretet, így tágan lehet értelmezni az elkövetett cselekményeket. Ez azért probléma, mert magában hordozza azt a lehetőséget, hogy ezeket a bűneseteket csak akkor tekintsék szexuális erőszaknak, amikor az áldozat fizikailag ellenáll, azt pedig ne, amikor a bántalmazástól való félelem miatt lefagy és nem áll ellen – így azt már az enyhébb megítélésű szexuális kényszerítés kategóriába sorolják.

Magára a szexuális kényszerítésre jó példa lehet az intim fotókkal történő zsarolás, ami bűncselekménynek számít, ha a szexuális aktus kikényszerítését célozza. Nem feltétlenül esik a bűncselekmény kategóriájába a párkapcsolati erőszak részeként elkövetett szexuális bántalmazás, amikor a korábbi bántalmazások és fenyegetések hatására (már) nincs ellenállás, ez pedig távolról sem jelent beleegyezést. Debreczy Eszter összefoglalja, hogy ez miért nem jó gyakorlat: „Nem elsősorban az elkövető cselekménye és a bűncselekmény adott körülményei, hanem a sértett megfelelőnek vagy meg nem felelőnek ítélt reakciója kerül mérlegre, mindez pedig

azon a feltételezésen alapul, hogy ha nincsen kifejezett (külvilágban is megjelenő) fizikai ellenállás, akkor egy nő (az áldozatok jelentős része ugyanis nő) minden bizonnyal beleegyezik a szexbe.

A szexuális aktusban alapvetően két ember vesz részt, de egyelőre egyedül az egyik felet terheli a felelősség, hogy egy nem kívánt szexuális cselekmény esetén aktívan tiltakozzon, és később ezt az ellenállást bizonyítsa.

A törvényi megfogalmazás módosítása lehetővé tenné, hogy az elkövetőnek kelljen bizonyítania, hogy megbizonyosodott a beleegyezés fennállásáról (és hogy erre milyen módon került sor), az áldozatnak pedig a beleegyezés hiányát alátámasztó körülményeket.”

Kik érintettek legtöbbször?

Azért is nagyon fontos a beleegyezés megjelenése a törvényi szabályozásban, mert a leggyakrabban ismerősök, barátok, rokonok, családtagok követnek el szexuális erőszakot. Ezekben az esetekben különösen erős lehet a szégyen és az önhibáztatás érzése az áldozatokban, és emiatt úgy érezhetik, hogy senki nem hinne nekik, és úgysem tudják bizonyítani az esetet, így nem is kerül sor a feljelentésre.

Az Átlátszó tavalyi adatigényléséből kiderül, hogy 2019 és 2021 között a kapcsolati erőszakok száma közel a duplájára nőtt. Ezeknek a bűncselekményeknek az áldozatai túlnyomó többségben nők, az elkövetők pedig nagyrészt férfiak. 

Kapcsolati erőszaknak akkor minősül egy eset, ha legalább két bántalmazást tudnak bizonyítani, ráadásul a (volt vagy jelenlegi) közös otthon vagy közös gyerek is feltétele ennek a kategóriának.

Szexuális beleegyezés mint jogi kategória

„A magyar jogrendszer ismeri az úgynevezett »beleegyezés« fogalmát, például a lopás és az egészségügyi önrendelkezési jog megsértése esetén. Ennek megfelelően van is válasza a jognak arra, hogy a beleegyezés tekintetében mit kell vizsgálni: hogy az komoly-e, önkéntes-e, szabad akaratelhatározásból ered-e, egyértelmű-e és előzetes-e. A nemzetközi ajánlások ellenére az önkéntes beleegyezés fogalmának közvetlen bevezetésére a szexuális bűncselekmények esetében egyelőre még nem került sor” – foglalja össze a szakember.

Ez azért lenne nagyon fontos, mert az áldozatokat védené az egységes jogi hozzáállás a kérdésről, és ahogy korábban már szó esett róla, 

nem az áldozat „megfelelő” viselkedése lesz az ügy kérdése, hanem az elkövető nem megfelelő viselkedése.

A magyar jogi gondolkodásban is fellelhető ugyan annak az elvi elismerése, hogy az önkéntesség bárminemű hiánya egyben a nemi élet szabadságának sérelmét jelenti, ez az azonban egyelőre csak feltételesen jelenik meg. A Kúria egy korábbi ítélete szerint, hogy ha a sértett nem védi a saját nemi szabadságát, akkor nem is ragaszkodik hozzá: 

„A nemi szabadság elleni bűncselekmény esetében elvárt, hogy a sértett is védje, amit a törvény véd, különben nem valódi a nemi szabadsághoz való ragaszkodása. Ilyen erőszaknak tehát nem feltétlenül eleve leküzdhetetlennek, hanem a sértett komoly ellenállásának leküzdésére alkalmasnak kell lennie. Következésképpen az ilyen erőszak megállapítására csak sértetti ellenállás és annak komolysága esetén van helye. Ugyanakkor

nem elvárt a végsőkig való védekezés (ellenállás). Az ellenállás komolyságának megállapítását pedig nem zárja ki, ha a sértett azért nem védekezik, vagy azért hagy fel a védekezéssel, mert a helyzetét reménytelennek látja” (BH 2021.1.1).

A szexuális erőszak másik esete, amikor a sértett védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen (például randidrogok vagy túlzott alkoholfogyasztás hatása miatt, vagy mert éppen alszik). Sajnos ezekben az esetekben, amennyiben ezek fennállását nem lehet megállapítani, akkor a bűncselekmény elkövetését sem – vagyis ismételten a sértettnek kell bizonyítania, hogy valóban védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen volt. 

(A 12 év alatti gyerekek esetében a jogszabály eleve kizárja a beleegyezésre való képességet, így ők teljesen külön kategóriába esnek, például a feljelentésre rendelkezésre álló idővel kapcsolatban is.)

Meddig lehet feljelentést tenni szexuális erőszak vagy kényszerítés miatt?

Ahogy korábban már említettem, a szexuális erőszak és kényszerítés ténykörébe eső bűncselekményeket a legritkább esetekben követik el ismeretlenek, általában ismerősök, családtagok válnak erőszaktevővé – különösen súlyos traumát okozva az áldozatoknak. Éppen ezért akadálya az ügyek bíróságra kerülésének, hogy 

a cselekmény után mindössze egy hónap áll az áldozatok rendelkezésére, hogy feljelentést tegyenek. 

(Ez alól kivétel például a védekezésre vagy akaratnyilvánításra képtelen állapot kihasználása, a 18 év alatti sérelmére vagy a csoportosan elkövetett szexuális bűncselekmény.)

„Ha ott a kíváncsiság a gyerekek szemében, még több remény van a gyógyulásra”

WMN Ügy – 2023. április 22. – MD

Debreczy Eszter beszámolója szerint segítőként többször szembesülnek azzal, hogy a sértett idővel – amikor már valameddig jutott a traumafeldolgozásban – szeretne feljelentést tenni, de addigra kicsúszott a törvény szabta határidőből. 

Külföldi példák a beleegyezés törvényi szabályozására

Az itthon is sokszor szóba kerülő isztambuli egyezmény ratifikálásával sok ország (például Svédország is) változtatott a korábbi, nem megfelelő áldozatvédő joggyakorlatán.

Svédországban jelenleg a szexuális erőszak büntetőjogi definíciója kiköti, hogy bűncselekmény mindazon szexuális cselekmény, amelyben az egyik fél nem önként vesz részt. Az önkéntesség előfeltétele a beleegyezés, amelynek önkéntesnek és érzékelhetőnek kell lennie, a passzivitás pedig semmilyen körülmények között nem értékelhető beleegyezésnek. A svéd büntető törvénykönyv kiegészült továbbá új bűncselekményi kategóriákkal, amelyek azon eseteket rendelik büntetni, amikor az elkövető büntetendőségét az alapozza meg, hogy elmulasztott észszerűen elvárható módon megbizonyosodni arról, hogy az érintett beleegyezett a szexuális cselekménybe.

Belgiumban a beleegyezés hiánya szintén már önmagában megalapozza a bűncselekmény elkövetését, minden további elkövetési módot, mint például a kényszer, fenyegetés és az erőszak alkalmazását súlyosabban minősülő esetként szabályozza. 

Máltán a törvényszöveg szintén az önkéntes és szabad beleegyezés hiányát veszi alapul, kikötve az eset összes körülményeinek vizsgálatát. 

Az isztambuli egyezmény azt is tartalmazza, hogy szükséges lenne nemierőszak-központok létesítése, ahol azonnali és komplex jogi, érzelmi és (igazságügyi) orvosi segítséget kaphatnak a szexuális bűncselekmények áldozatai. Ezen intézmény célja továbbá a bizonyítékgyűjtés is egy esetleges későbbi eljárás kezdeményezése céljából, amely azon a felismerésen alapul, hogy a bizonyítékok különösen a szexuális bűncselekmények esetén hamar megsemmisülnek. Jelenleg Magyarországon ilyen intézmény nem létezik.

További, részletes információkat a szexuális kényszerítés jogi tényállásával kapcsolatban a Gilányi Eszter erről szóló tanulmányában olvashattok.

Tavaly készült egy nemzetközi tanulmány a családon, párkapcsolaton belüli gyilkosságokról, azt is érdemes átolvasni a témában, a számok rémisztők. (Becslésük szerint világszerte 45 ezer nőt ölt meg a családtagja, partnere 2021-ben.) Készült EU-s kutatás is a nők ellen elkövetett erőszakos esetekről.

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images / irinamunteanu

Tóth Flóra