–

1. A gyerek értékelésének sokoldalúnak kell lennie

A dolgozatírás kettős célt szolgál. Egyrészt a gyerek teljesítményének, fejlődésének mérését teszi lehetővé, másrészt (ha leosztályozzák a dolgozatot), akkor az értékelés egyik eszköze.

A köznevelési törvényünk, és az ENSZ Gyermekjogi egyezménye is úgy fogalmaz, hogy a gyerek értékelésének sokoldalúnak kell lennie, tehát elvileg nem elég csak érdemjegyet adni. Szóban és írásban el is kell mondani, hogy mi áll az osztályzat hátterében. Ha pedig a gyerek (vagy a szülő) külön kéri, akkor a tanárnak személyesen is tájékoztatást kell nyújtania.

2. A tanár joga az értékelés

A pedagógiai eszköztár része, hogy a gyerekek a saját, illetve egymás munkáját értékeljék, és ennek során fejlesszék kritikai képességeiket. Az év közbeni osztályzatok, a félévi és év végi jegyek megállapítása azonban a tanár joga. Széles szabadsága van a tanárnak abban is, hogy az év során szerzett jegyek átlagától eltérő érdemjegyet adjon félévkor. De a tanárnak indokolnia kell a döntését, ha azt a gyerek vagy a szülő kéri.

Ha pedig az  indoklásból kiderül, hogy az osztályozásnak voltak egyéb, speciális szempontjai is (például a dolgozatjegyeken kívül az órai aktivitást is figyelembe vette a tanár), de ezt nem közölte a tanév elején, akkor azok számbavétele az érdemjegynél nem jogszerű.

3. A dolgozat osztályzásakor a gyerek teljesítményét és előmenetelét lehet csak értékelni

Minden olyan eset jogszerűtlen, és a gyerekek jogai ellen való, amikor a dolgozatírás a büntetés vagy a fegyelmezés eszköze.

Ha késést, hiányzást, hiányzó munkafüzetet, házit, órai figyelmetlenséget, stb. „torol meg” a tanár dolgozatírással (és azt le is osztályozza, beírja a naplóba), az szembemegy a hatályos szabályokkal.

4. Csak megtanított, begyakorolt anyag kérhető számon

Ezt nem is kell nagyon magyarázni. Ha valamit nem tanítottak még meg, abból nem lehet dolgozatot íratni.

5. Hány dolgozatot lehet íratni egy héten? Mikorra kell kijavítani?  Lehet-e egy nap három témazárót íratni?

Nem jogszabály, hanem az iskola pedagógiai programja szabályozza (tehát iskolánként eltérhet), hogy meddig kell kijavítani a dolgozatokat, hányat lehet íratni egy héten, lehet-e utolsó órában dolgozatot íratni, mennyi idővel előre kell szólnia a tanárnak, hogy dolgozat lesz. Azt a listát viszont általános érvényű jogszabály írja elő, hogy mit kell közzétennie egy oktatási intézménynek pedagógiai programként. Úgyhogy érdemes átböngészni az iskola weboldalát tanév elején, elolvasni a „helyi tantervet”, és megbeszélni osztályfőnöki órán, szülői értekezleten, hogy milyen szabályok vonatkoznak a számonkérésekre, osztályozásokra.

Fontos, hogy a diákok és az iskolai szülői szervezetek véleményt nyilváníthatnak a pedagógiai programról, és kezdeményezhetik annak módosítását, kiegészítését is. 

Oké, és mi van a gyerekek kötelességeivel?

Általában, ha gyermekjogokról van szó, a szemünkre vetik, hogy nem beszélünk a gyerekek kötelezettségeiről, és így aztán mindig egyoldalú a megközelítésünk. A dolgozatírás kapcsán is adja magát, hogy beszéljünk arról, a gyermekjogok nem „jogosultságokat” jelentenek, hanem alapvető gyermeki szükségleteket.

Ezen a téren tehát a gyerekek úgy érvényesíthetik a saját jogaikat, hogy élve az oktatásban való részvételi jogukkal, elsajátítják az anyagot, majd arról számot adnak, hogy végül szembesülhessenek azzal, milyen területeken kell még pallérozni a tudásukat, és mit sikerült jól megtanulniuk.

Remélem, a vájt fülűek számára a fönti mondat úgy hangzik, mint a gyermek kötelességei. Egy gyerekjogász számára viszont inkább azt jelenti:

együttműködésben és partnerségben, gyerek és tanár közös erővel azon dolgozik, hogy a gyerekek tudása, képességei és készségei megmutatkozzanak, a hibáikból pedig tanulhassanak. 

Dr. Gyurkó Szilvia

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/panitanphoto