Így segíts a gyereknek oldani a stresszt! – 7 egyszerű, de nagyszerű lehetőség a mindennapokra
A mostani gyerekek élete sokkal stresszesebb, mint a miénk volt. Annyiféle elvárásnak kell megfelelniük egyszerre, amivel nem biztos, hogy egyedül is meg tudnak küzdeni. A te dolgod – a jó minták nyújtásán kívül –, hogy észrevedd, mikor van szüksége a gyerekednek a segítségedre. Ehhez most hét jó gyakorlatot mutat dr. Gyurkó Szilvia.
–
Felvételi, érettségi, félévzárás, nyelvvizsga, sportverseny… a nagy megmérettetések előtt minden gyerek izgul, a felkészülés pedig tele van stresszel. Mindenki máshogyan reagál az ilyen helyzetekre, de általában elmondható, hogy senkinek nem könnyű megtalálni azt a technikát, amivel sikeresen tudja csökkenteni a lámpalázat, vizsgadrukkot, szorongást.
Ez egy olyan készség, ami abszolút tanulható, ezért is komoly gond, hogy a magyar iskolarendszer nem foglalkozik a diákok ilyen típusú felkészítésével, készségfejlesztésével. Így a gyerekeknek két lehetőségük van. Vagy „ellesik a szüleiktől, hogy ők hogyan kezelik a stresszt”, és akkor lehet, hogy valami nagyon rossz példát látnak, vagy pedig nem foglalkoznak az egésszel, és beletörődnek abba, hogy az ő adottságaik nem olyan jók ezen a területen.
A szülői példák között sajnos nagyon rosszakat is láthat a gyerek: amikor a felnőttek evéssel, ivással, alkohollal vagy gyógyszerrel, esetleg a partnerrel való vitával „oldják a stresszt”. Érdemes ebben (is) tudatosnak lenni szülőként, hogy nemcsak akkor tanítjuk a gyerekünket, amikor a szemükbe mondjuk a tanításainkat, véleményünket és az elvárásainkat, hanem akkor is, amikor egy nehéz nap után odasétálunk a hűtőhöz, és kiveszünk egy üveg bort.
Természetesen vannak jó szülői példák is, amelyek a gyerekek számára is átvehetők, és pozitív mintaadók: a sport, a meditáció, a tudatos „kikapcsolás”, a fizikai aktvitások keresése (például? kutyasétáltatás).
A továbbiakban számba veszünk néhány jó gyakorlatot, ezek segíthetnek a gyerekeknek (és szüleiknek) túlélni egy-egy nehezebb vizsgaidőszakot. A többségük triviálisnak tűnhet, de ha ezeket az „eszközöket” tudatosan használjuk a stresszoldásra, és a gyerekeket is megtanítjuk rá, sokat segíthetünk nekik.
Ez a cikk csak felvillantja a lehetőségeket (mint egy étlap), de túl rövid és leegyszerűsített ahhoz, hogy ez alapján egy család vagy gyerek felépítsen egy saját stratégiát.
Érdemes ezért a legszimpatikusabb (a családi életvitelbe legegyszerűbben beépíthető) technikáknak utánaolvasni vagy szakembertől segítséget kérni).
1. Sport
Az egyik legkézenfekvőbb megoldás, egy kicsit kocogni, vagy lemenni focizni, labdázni, úszni. Tudatosan használva a sportolást, segíthetünk a gyereknek, hogy megtapasztalja, megérezze a mozgás kedvező hatásait. Érdemes odafigyelni az elején, hogy rendszeres legyen a mozgás.
Olyannyira hatékony stresszcsökkentő a mozgás, hogy érdemes például a felvételi vizsgára menet hamarabb leszállni a buszról és pár percet gyalogolni a helyszínig.
2. Légzőgyakorlatok
A légzésről, légzéstechnikákról és módszerekről érdemes szülőként a lehető legtöbbet megtudni, mert elképesztően hasznos, gyors és hatékony módja a gyermekkori stressz, indulatok vagy szorongás csökkentésének.
Kapható rajzos mesekönyv is, ami egészen pici gyerekeket tanít alapvető, nyugtató légzéstechnikákra: a légzés figyelésére, a hosszított ki és belégzésre.
Nagyobb gyerekek esetén használhatunk olyan módszereket, amelyek a képzeletet is fókuszálják, és a légzésen keresztül a gyereket is nyugtatják. Ilyen lehet, ha azt mondjuk a gyereknek, hogy tartsa maga elé a nyitott tenyerét, és gondolja azt, hogy a tenyere belső oldalán van egy szép, illatos virág. Szippantson egy nagyot a virágból, majd fordítsa meg a tenyerét, képzeljen oda egy gyertyát, és próbálja meg elfújni a lángját egy hosszú fújással, kilégzéssel. Majd újra: virág, gyertya, virág, gyertya. Öt-hat alkalommal elismételve ezt a gyakorlatot, jó eséllyel nyugodtabb állapotba kerülhet a gyerek.
3. Beszélgetés
Ősi trükk. Igazából nincs olyan gyerektéma, aminél ne lehetne bevetni a „beszélgetés, kommunikáció” jolly jokert. Persze kamaszoknál már nem az a kérdés, hogy mi akarunk-e beszélgetni, merthogy jó eséllyel visszapattanhatunk. Hanem az, hogy észrevesszük-e, amikor a gyerek kezdeményez, és azért téblábol a konyhában, hogy rákérdezzünk, mi van vele.
A beszélgetést és a mozgást érdemes kombinálni, mert – ahogy arra már a régi görög filozófusok is rájöttek –, séta közben könnyebben áramlanak a gondolatok, és sokszor nehezebb vagy cikibb témákat is egyszerűbbnek tűnik elmondani.
Egy gyerekekkel végzett holland kutatás szerint például olyan stresszes témákról, mint a szex vagy a szerelem, a kamaszok legszívesebben séta közben beszélgetnének.
4. Stresszlabda
Puha, szivacsos anyagból készült, a tenyérbe simul, általában vidám, élénk színe van, és ha elkezdjük nyomkodni, a levegőbe dobálni, vagy beszélgetés közben a kezünkben tartva játszani vele, akkor remekül le tudja vezetni a stresszt, csökkenti az izgulást, felszívja a tenyér izzadtságát, csökkenti a kéz remegését, és pár száz forintért beszerezhető.
5. Játék a háziállattal
Nem kérdés, hogy egy háziállat remek „stresszlabda”. Egy kisállatról való gondoskodás kiválóan eltereli a figyelmet a gondokról, ahogy annak figyelgetése is, hogy hogyan játszik, eszik, alszik. A gyerekek roppant ötletesen ki tudják találni, hogy hogyan „használják” ilyen célra a háziállatukat, és bár arról még nem hallottam, hogy valaki egy ágyban aludt volna az aranyhalával, de zsebben vizsgára bevitt házi vadászgörényről és kanárisétáltatásról már volt alkalmam tudomást szerezni…
6. Közös fizikai aktivitás
Tudom, hogy a gyerekek nagyon rafináltak, ha arról van szó, hogyan húzzák az időt tanulásig (tanulás helyett vagy közben), de ha jól strukturáljuk, a rövidebb (de intenzív) tanulási időszakok és a közbeiktatott egyéb (pihenő) tevékenységek váltakozása sikeres stratégia lehet. Ez akkor igaz főként, ha a pihenés nem tévé vagy számítógép előtti punnyadást jelent, hanem valami nagyon mást, mint amit a könyv fölötti görnyedés megkíván. Tehát ha nem a lakásban ülve, egy pontra figyelve kell csinálni, akkor jelent valódi pihenést.
Ezen a területen (is) érdemes kreatívnak lenni, és követni a gyerek saját igényeit, szükségleteit (a pihenés nem számít valódi pihenésnek, ha ugyanúgy kényszerként éli meg a gyerek). De a közös fűnyírás, a kutyasétáltatás, a bicikliszerelés, az autómosás, az erdei kirándulás, a hóemberépítés, a linzersütés, stb… remek módja lehet a stressz csökkentésének.
Persze az is lehet, hogy a kamasz gyerek nem úgy akar kiszakadni a folyamatos tanulásból, hogy pogácsát szaggat velünk a konyhában, hanem úgy, hogy elmegy a haverjaival táncolni vagy találkozik a legjobb barátnőjével. Ilyenkor érdemes lehet nem azonnal, és zsigerből nemet mondani (mert még nem fejezte be az összes házi feladatot a matek előkészítőre), hanem belegondolni, hogy tulajdonképpen ez csak stresszoldás, és lehet ezen a téren is jó kompromisszumot kötni.
7. Meditáció
Ma már egyre több publikáció jelenik meg arról, hogy az iskolai zaklatás, a kortárs erőszak, vagy egyszerűen csak az iskolai teljesítőképesség és koncentráció területén is milyen csodálatosan hat a gyerekekre a meditáció.
Vannak iskolák, ahol minden reggel meditációval indul, és vannak gyerekek, akik korábban komoly magatartási problémákkal küzdöttek, majd a meditációs technikák elsajátítása után együttműködő, kiegyensúlyozott és sokkal kevésbé konfliktusos gyerekekként folytatták tovább az életüket.
A meditációt érdemes szakemberektől elsajátítani, és folyamatosan gyakorolni. Elképesztően nagy segítség lehet a gyereknek.
Dr. Gyurkó Szilvia
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Creative Family