„A bátor nők új normákat írnak a társadalomnak” – Ők nyerték a SzuperWMN-díjakat 2017-ben
Rovattámogatás
Kedd este a Művészetek Palotájában hosszú sor kígyózik. Most kivételesen nem a sztárokért jött a közönség. Bár bizonyos értelemben igenis szupersztárokkal fognak találkozni. A bátorság és a cselekvés szupersztárjaival. Olyan nőkkel, akiknek eltökéltségéről és rendíthetetlenségéről ugyan még nem tudnak milliók, mégis reményt adhatnak azoknak, akik a helyzetüket kilátástalannak gondolják. Átadtuk a 2017-es SzuperWMN-díjakat civil és közéleti kategóriában. A győztesekről az olvasók és a szerkesztőség döntöttek közösen. Finy Petra beszámolója.
–
Amikor megtelt a Müpa Fesztiválterme, Bódy Gergő, a Momentán Társulat vezetője lépett ki a színpadra, és elmondta, hogy valójában a WMN olvasói mind szuperWMN-ek, még a férfiak is, csak ők tiszeteletbeliek. Gergő hamarosan rádöbbentette a közönséget, hogy itt bizony ők nemcsak passzív nézői lesznek az estnek, hanem aktív közreműködői is. A WMN olvasói számára nem idegen ez az attitűd, hiszen hozzászólásaikkal, gondolataikkal a WMN-esteken való lelki-szellemi találkozásokkal eddig is tevékenyen részt vettek az oldal életében.
Gergő először arra kérte a nézőket, hogy párokat alkotva forduljanak egymás felé, és bátor nőkhöz kapcsolódó kérdéseire kapásból vágják rá a választ. Ha ugyanazt a feleletet adták, azzal pontot nyerhettek. A kérdések között olyanokat hallhattunk, hogy: „Hol helyezkednénk el, ha önkéntesek lennénk? Inkább az Amnesty International-nél vagy egy bálnavadászokat üldöző alapítványnál. Vagy: Mire szavaznánk a kettő közül: hogy több nő legyen a nagy cégek élén, esetleg a politikában szánnánk nekik nagyobb szerepet?”
Minden móka ellenére mindez jó felvezetője volt annak, amiről a SzuperWMN-díj szól: cselekedni kell olyankor, amikor a társadalom azt várná tőlünk, hogy tétlenül és csendben nézzük végig akár a saját-, akár mások sorsának tragédiáját.
A műsorvezető ezután D. Tóth Krisztát hívta a színpadra. A WMN alapító-főszerkesztője köszöntőjét egy igazi bátor nő, Rosa Parks történetével kezdte. A fekete bőrű varrónő 1955-ben egy amerikai kisváros egyik buszára felszállva leült egy üres helyre... majd nem volt hajlandó átadni a helyét a felszálló fehéreknek, pedig a törvény kötelezte volna őt erre. Rosa Parksot ezért letartóztatták és pénzbírságra ítélték, az állását elvesztette és az őt és családját ért halálos fenyegetések miatt el kellett költöznie a városból. Bátor cselekedete, kiállása az igazságtalanság ellen azonban nem maradt hatástalanul. Montgomery város fekete lakossága buszbojkottot hirdetett, amely 381 napig tartott. Rosa Parksból mára az Egyesült Államok egyik legkedveltebb történelmi alakja lett, aki Martin Luther King oldalán küzdött a faji megkülönböztetés ellen.
Ezek után adta magát a kérdés, hogy mit jelent a díj jelmondata: „Keressük Magyarország legbátrabb nőit”. Avagy: mit jelent bátornak lenni? A WMN magazin főszerkesztője szerint egyáltalán nem félelem nélküliséget, sőt, azt, hogy az ember „megy a félelem felé a célja érdekében, akkor is, ha van vesztenivalója”.
Hozzátette még, hogy – mint egy filmben hallotta – a bátrak cselekedetéhez nem kell más, mint húsz másodpercnyi zavarbaejtő kurázsi.
Néhány rövid pillanat alatt sok minden dőlhet el a mi fejünkben vagy lelkünkben is: olykor csupán 20 másodperc kell a bátorsághoz.
Kriszta beszéde után a szerkesztőség néhány tagja is helyet foglalt a színpadon, majd egy rövid improvizációt láthattunk a WMN irodai életéből, konkrétan a szerkesztőségi értekezletről, méghozzá a Momentán Társulat improvizációs színház négy tagjának tolmácsolásában. Boldoghy Borbála, Lisztes Linda, Molnár Levente és Tóth Barnabás színészként lépett föl, míg Pirisi László egyszemélyes „zenekarként” követte hihetetlen játékossággal a színpadon történt váratlan eseményeket.
Egy rövid jelenet erejéig Szentesi Évát is bevonták a színpadi mókába. A közönségnek először el kellett mondania, milyen helyszínre küldenék Évát tudósítani: a felajánlott lehetőségek közül az Északi-sark mellett döntöttek, ahol Évának rezzenéstelen arccal kellett viselnie, amíg a társulat tagjai rögtönzésekkel próbálta őt kizökkenteni rendíthetetlen pókerarcából. Nem vagyunk meglepve azon, hogy Szentesi nyert, méghozzá öt nullra.
A műsor a SzuperWMN civil kategória-díjának átadásával folytatódott. A jelöltekkel az óriás kivetítőn ismerkedhettek meg a nézők. Az olvasók jelölései alapján a WMN szerkesztősége úgy döntött, hogy a díjra jelöli: Mérő Verát és Farkas Edina Linát, a Nem tehetsz róla, tehetsz ellene mozgalom vezetőit, Surányi Juditot, a Rehab Critical Mass megálmodóját, Szabó Józsefné Kállai Szilviát, aki most még takarítónőként és romaügyi referensként, de nemsokára tanárként is tevékenykedik, valamint Németh-Kiss Pálmát, Tyukod község önkormányzatának dolgozóját, aki feljelentette felettesét, a polgármestert szexuális zaklatásért, és most az igazáért – valamint a többi áldozatért – küzd, nem kis kockázatot vállalva ezzel.
Amíg szól a drámai zene, és nézem a fekete-fehér képeket, arra gondolok, bárki is kapja a díjat ma este, mindenki győztes. A saját életének győztese, amellyel másoknak is példát mutat.
Túlzás nélkül állíthatom, hogy az est legfelemelőbb része akkor volt, amikor D. Tóth Kriszta Fiala Borcsával és Szentesi Évával együtt kihirdette a civil kategória győztesét, Németh-Kiss Pálmát. Nagyon sokan küzdöttek a könnyeikkel, amikor Pálma a díjat szorongatva így fogalmazott:
„Remélem, hogy ebből a díjból erőt meríthetnek azok az áldozatok is, akik eddig csendben voltak, és nem mertek szólni.”
A civil kategória átadóját ismét egy rövid improvizáció követte, ezúttal különféle filmes műfajokat javasolhatott a közönség: így láthattuk a WMN szerkesztőségének egyik igazán kardinális kérdésnek feldolgozását vadnyugati, szuperhősös, akciófilmes és erotikus filmes stílusban. És hogy mi volt a téma? Igen, az ebédrendelés. Zákányi Gáspárt, a szerkesztőség értékesítési vezetőjét, a WMN alapcsapat egyetlen férfi tagját Tóth Barnabás személyesítette meg a színpadon, igencsak élethűen...
A vidám percek után következett a SzuperWMN-díj közéleti győztesének kihirdetése. Ismét láthattuk a kivetítőn a jelölteket, Galambos Péter hangja pedig elmesélte nekünk, miért épp őket tartották érdemesnek a szerkesztőség tagjai: Al Ghaoui Hesna újságíróként és magánemberként is rengeteget tett a menekültekért szellemi- és fizikai értelemben is. Az idén nyáron elhunyt Dévény Annának gyermekek ezrei köszönhetik neki, hogy módszerének segítségével mozgásuk helyreállt. Kiss Tibor Noé író sokáig kénytelen volt titkolni transzneműségét, ám amikor úgy döntött, hogy mégis megmutatja, a lehető legtermészetesebb módon tette. Sárosdi Lilla hatalmas társadalmi örvényt keltett, amikor zaklatási történetét elmesélve vállalta, hogy céltáblájává válhat az áldozathibáztatóknak. Ahogyan vállalta a harcot is, és ez sok áldozat hangjává tette őt.
A SzuperWMN-díjat a közéleti kategóriában az olvasók szavazatai alapján: Al Ghaoui Hesna kapta. A Nyoszoli Kinga által tervezett szobrot és oklevelet, valamint kitűzőt Dalnoki Balázs, az est névadó támogatója, a Volkswagen Magyarország márkaigazgatója adta át a főszerkesztő kíséretében.
Hesna szavaiból határozottság és nyugalom áradt. Miközben méltatta a másik három jelöltet, hangsúlyozta:
A bátorság nem más, mint a normákat újraírni, hogy később már azok válhassanak normává.
Az est egy fantasztikus, rögtönzésre épülő szerenáddal zárult a Momentán előadásában, melybe beleszőtték még a közönség által legkedveltebb cikkek témáját is.
Mi pedig, amíg őket hallgattuk, arra gondoltunk, milyen jó, hogy a köztünk élő, láthatatlanul tevékenykedő SzuperWMN-ek évente egyszer elismerést és méltó ünneplést kapnak. Az év többi szakában nem marad más hátra, minthogy mi biztassuk őket: igenis megéri bátornak lenni, és tudatosítani bennük, hogy nem feleslegesen harcolnak, amikor küzdenek egy jó ügyért. Mert értünk teszik: WMN-ekért és MN-ekért.
Finy Petra
A díjátadót élőben közvetítettük a WMN YouTube csatornáján, a felvételt ITT megnézheted.
Képek: Csiszér Goti/WMN – Goti Photography