Magyarországon ma 80 fölött van a születéskor várható átlagéletkor – ez a szám az elmúlt néhány évtizedben rohamosan nőtt, szerencsére. Így lehet az, hogy a gyerekeim két dédnagymamájukat is ismerik, és nekünk is jó esélyünk van arra (a késői gyerekvállalást is belekalkulálva), hogy dédszülői korba lépünk. Éppen ezért arról beszélgettünk, hogy milyen életet tervezünk az úgynevezett nyugdíjas éveinkre, mennyire lesz más akkor a világ, és készülünk-e már most arra, hogy egészségben, mentális jóllétben és viszonylagos anyagi biztonságban töltsük a 70+-os éveinket. A környezetünkben élő idősebb példaképektől kezdve a Franciaországban tervezett nyugdíjaséveken át a várható nyugdíjkorhatárig igyekeztünk mindent összeszedni, ami az életünk utolsó harmadát érintheti. Fiala Borcsát és Sárvári Marcellt, az NN biztosító szponzorációs menedzserét és longevity (hosszú élet) szakértőjét Tóth Flóra kérdezte.
–
Fiala Borcsa korábban az anyukájával beszélgetett az időskorról és arra való készülődésről, Tóth Flóra pedig a nagymamája barátnőjével, aki 70 évesen ment férjhez és a 80. születésnapján kiugrott egy repülőből.
A WMN igazodási pont egy keszekusza világban, és egy lélegzetvételnyi nyugalom a feszültség társadalmában. Reagálunk a társadalomra és a világra, amelyben élünk. Figyelünk a közös ügyeinkre, a közösségi és magánéleti tereinkben zajló, mindannyiunk életét meghatározó folyamatokra és figyelünk rád. Ha szeretnéd, hogy megmaradjunk, és továbbra is létezzünk, támogass minket a tagsággal, és férj hozzá minden tartalmunkhoz!
A nyugdíjas éveket igenis meg lehet élni boldogan, önfeledten, szabadon. Máshogy. Mi például így szeretnénk, vagyis így képzeljük el. És te mihez kezdesz majd magaddal?
A Ki vele! ötödik epizódjában az öregedés a téma, amiről Pásztor Erzsi színész, Linczényi Márkó zenész, műsorvezető, Bányai Judit influenszer, dr. Márky Ádám orvos, longevity-szakértő, D. Tóth Kriszta és Csepelyi Adrienn moderátor beszélgetnek.
Jobbágy Ágoston Gusztávné, született Vissy Ilona 109 éves lesz augusztus 5-én. 1915-ben, az első világháború idején jött a világra, aztán sorra megélte – és túlélte – valamennyi huszadik századi kataklizmát.
A lányaim épp abban a korban vannak, amikor iszonyú irigységgel tekintenek a felnőttekre, és nagyon vágynak a felnőttkor általuk vélt szabadságára. Ez egyelőre abban merül ki, hogy fennmaradhatsz későig, azt és akkor eszel, amit és amikor akarsz, akkor képernyőzöl, amikor és amit akarsz. Hát nem csupa boldogság felnőttnek lenni? A kutatások szerint nagyon nem – ahogy egyre idősebbek vagyunk, úgy csökken a boldogságszintünk. De miért lehet ez?
„Csak ültek ott, sorstársaik tömegében is egyedül. Hátrahagyva, elhagyva. Várva, hogy valamelyik kórházi osztályon – mindegy, melyiken, ahol majd helyet találunk nekik – végre megpihenhessenek. Vannak, akik még az otthoni magánynál is rosszabbat élnek meg karácsonykor: elutasítottságot. Kitaszítottságot.”
A nyár, főleg a fiatalabb generációknak a szórakozásról szól. Bulik, koncertek, fesztiválok követik egymást. De mi van, ha valaki szándékosan kábítószert csempész az italodba egy szórakozóhelyen? Milyen szerek terjedtek el, hogyan hatnak, és hogyan védekezhetsz? Szakértőt kérdeztünk. Újraolvasó
Miért van az vajon, hogy ötven körül, ha az ember élete egészen jó is, csak ritkán villan fel az a régi, elemi öröm, amelynek talán oka sem volt, csak úgy megszállta az embert, és amitől egyszerre fényesebb lett a világ?