Magyarországon ma 80 fölött van a születéskor várható átlagéletkor – ez a szám az elmúlt néhány évtizedben rohamosan nőtt, szerencsére. Így lehet az, hogy a gyerekeim két dédnagymamájukat is ismerik, és nekünk is jó esélyünk van arra (a késői gyerekvállalást is belekalkulálva), hogy dédszülői korba lépünk. Éppen ezért arról beszélgettünk, hogy milyen életet tervezünk az úgynevezett nyugdíjas éveinkre, mennyire lesz más akkor a világ, és készülünk-e már most arra, hogy egészségben, mentális jóllétben és viszonylagos anyagi biztonságban töltsük a 70+-os éveinket. A környezetünkben élő idősebb példaképektől kezdve a Franciaországban tervezett nyugdíjaséveken át a várható nyugdíjkorhatárig igyekeztünk mindent összeszedni, ami az életünk utolsó harmadát érintheti. Fiala Borcsát és Sárvári Marcellt, az NN biztosító szponzorációs menedzserét és longevity (hosszú élet) szakértőjét Tóth Flóra kérdezte.
Itt tudjátok megnézni a beszélgetést:
Itt meghallgatni:
Fiala Borcsa korábban az anyukájával beszélgetett az időskorról és arra való készülődésről, Tóth Flóra pedig a nagymamája barátnőjével, aki 70 évesen ment férjhez és a 80. születésnapján kiugrott egy repülőből.
A nyugdíjas éveket igenis meg lehet élni boldogan, önfeledten, szabadon. Máshogy. Mi például így szeretnénk, vagyis így képzeljük el. És te mihez kezdesz majd magaddal?
„Én ehhez már túl öreg vagyok.” Sokan, sokszor mondják ki ezt a mondatot, például a tanulással kapcsolatban. Pedig tévedés, hogy idős(ebb) korban képtelen az ember a fejlődésre, az új készségek elsajátítására, vagy akár arra, hogy berögzült viselkedésmintákon változtasson.
Vannak, akiket egy kutya vagy egy macska választ el a pusztító elszigeteltségtől. És ha van kihez szólnod, az segíthet, hogy megőrizd a szellemi frissességedet.
Él a köztudatban egy tévhit, miszerint az inkontinencia az idős embereket érinti, és ezzel az állapottal nemigen lehet mit kezdeni, ha az embernek „ezt dobta a gép”. Pedig van segítség!
„Ez az őrjítő az egészben, hogy nem emlékszem. Nem tudom, hova tettem a ruháimat, hogy vettem-e kenyeret, nem jut eszembe az ablak előtt lógó fehér műanyag sötétítő neve, amit el lehet tekerni.”
Az atomháború réme egyelőre talán még nem fenyeget bennünket, de a 80 évvel ezelőtti, hirosimai atombomba emléke ma is nagyon megrázó. Biztos, ami biztos alapon azért a Katasztrófavédelmi Igazgatóság ajánlásait is érdemes felidéznünk ezen a kerek évfordulón.
A Parlagon főszereplője egy alkoholbeteg fiatal nő, aki a gyógyulás küzdelmes útjára lép. Addiktológiai konzultáns szerzőnk osztja meg gondolatait a film apropóján a függőség hátteréről, valamint egy hazai kutatás eredményeit, amiből kiderül, hogyan vélekedünk mi, magyarok az alkoholbetegről, ha az illető nő.
Ideje kimondani: lehet és szabad kritizálni Izrael kormányát, hadseregét, politikai és jogi döntéseit anélkül, hogy antiszemitának minősülnénk. Steiner Kristóf a gázai konfliktus legégetőbb kérdéseinek mélyére ás.
