–

Che Guevara ikon, pedig történelmi megítélése elég kétséges. Kőkemény marxista volt, mély meggyőződéssel hitt abban, hogy a kommunista világrend a lehető legjobb, és ezért még az életét is feláldozta. 

Ez a lángoló hősiesség, no meg a mártírium (vértanúság) lehet a Che-kultusz egyik alapja, ám azt nem árt tudni, hogy fanatizmusa olyan tettekre sarkallta, hogy még bajtársai is „kegytelen gyilkológépként” jellemezték.

Nem véletlen, hogy Fidel Castro győzelme után Kubában a havannai La Cabaña erőd parancsnokává nevezték ki, ami nem egy egyszerű, hétköznapi börtön volt. Castro rábízta a politikai foglyok őrzését, vallatását, illetve a pereik lebonyolítását. A beismerő vallomások kicsikarásánál, Castor szavaival élve, „különösen agresszív” viselkedést mutatott Che Guevara, és hogy ez mit is jelent pontosan, talán jobb, ha nem képzeljük el.

A perek lefolyása során ügyelt a „forradalmi törvényszerűségre”, de ez valószínűleg a legtöbb esetben nem felelt meg a jogállamiság mai követelményeinek. Bevett szokás volt például a nyilvános perek tartása, ahol a több tízezres stadionokban a nézők római mintára a hüvelykujjuk lefelé vagy fölfelé tartásával szavaztak a vádlott életéről. Che (rém)uralma alatt közel ötszáz embert végeztek ki, és a történészek azt állítják, hogy sokakat ártatlanul.

Che Guevarának egyébként voltak kétségei a halálbüntetést illetően. Azonban nem az bántotta, hogy esetleg ártatlanokat ítél el, hanem az, hogy a halálbüntetést nem tartotta elég elrettentőnek. Éppen ezért szervezte meg 1960-ban a Guanahacabibes-félszigeten az első javító munkatábort, amelynek mintájára 1965-re a kényszermunkatáborok hálózatát építették ki Kubában. Ide nemcsak politikai bűnösöket zártak be, hanem azokat is, akik megsértették a „forradalmi erkölcsöt”, többek között papokat, és homoszexuálisokat is fogva tartottak. 

A szexi gerilla

Valószínű, hogy azok, akik Che pólóban feszítenek, vagy magukra varratják a forradalmár arcát, nem tudnak a rémuralmáról. Igazság szerint a tettei nehezen ítélhetők meg objektíven, hasonlóan sok történelmi személyiséghez, akik a marxizmus és a proletárforradalom eszményét istenítették. Nyilván nem összehasonlíthatók, de gondoljunk bele, hogy mennyire nehéz elfogulatlanul értékelni Lenin vagy Kádár János történelmi szerepét, nem beszélve emberi mivoltukról. 

Amikor egyszer erről történelem szakra készülő gimnazistákkal beszélgettem, az egyik fiú megjegyezte, hogy Che Guevarának az volt a szerencséje, hogy baromi szexi volt és lőttek róla egy jól eladható képet, egyébként már rég elfelejtettük volna a nevét. Ebben lehet valami, de az állítást természetesen nem tudjuk ellenőrizni. Az viszont tény, hogy Che Guevarát igencsak szerették a nők, és elég nagy nőfaló hírében állt. Hogy a valóságban hány nő szerepelt a „listáján”, az nem tudjuk, hiszen ikonná válása után számosan jelentkeztek mint Che egykori szerelmei. A komoly kapcsolatairól azonban vannak adataink, főként, hogy később nem egyszer az érintett hölgyek is nyilatkoztak az ügyben.

Chichina, aki kétszer is kosarat adott Ernestónak

Ernesto Guevara orvosnak tanult a Buenos Aires-i Egyetemen, amikor egy közös barátjuk esküvőjén megismerkedett Maria del Carmen Ferreyrával, akit Chichinának nevezett mindenki. A szemtanúk szerint Chichina zöld szeme varázsolta el. Hogy a lány miért szeretett bele a teljesen más társadalmi státuszú fiúba, csak találgatni tudjuk. 

Ernesto Guevara Lynch, Che apja, elszegényedett arisztokrata családból származott. Építészmérnöknek tanult, ám leginkább a megmaradt földbirtokokat igazgatta. Chichina azonban a legnagyobb földbirtokos család sarja volt, az apja Argentína egyik legjelentősebb oligarchájának hírében állt. Che Guevara ráadásul hanyag öltözködésével, viselkedésével, vaskos humorával, és időnként felcsapó hangos nevetésével jócskán kirítt az etikettre igencsak adó argentin elit köreiből. A közös barátok visszaemlékezése szerint provokatívan viselkedett. De az is lehet, hogy pusztán a megjelenését provokációnak fogták fel. „Ernesto egy másik csirkeólból jött, és meghódította a mi hercegnőnket, akibe mindannyian szerelmesek voltunk” – emlékezett vissza Jorge Beltrán, a lány családjának egyik barátja.

Chichina családja bár nem nézte jó szemmel a kapcsolatot, de eltűrte Ernestót, egészen addig, amíg nem vált komollyá a dolog.

1951-ben ugyanis egyik közös barátjuk, Alberto Granado biokémikus egy motoros útra invitálta Ernestót Dél-Amerikába. A fiú évet halasztott az orvosi egyetemen, hogy a barátjával tarthasson, és indulás előtt megkérte Chichina kezét. A lány nemet mondott ugyan, ám ekkor még nem szakítottak. Sőt, Chichina úgy emlékszik, hogy az út szervezésénél ő adta az ötletet a latin-amerikai lepratelepek meglátogatására, amely olyan nagy hatással lett Ernestóra, hogy végül bőrgyógyászatra szakosodott.

Az út során Chichina levélben szakított a fiúval, és ezt minden bizonnyal a szülei nyomására tette. Ettől függetlenül Che Guevara visszatérve ismét megkérte a lány kezét, de megint csak kosarat kapott. 

María del Carmen Ferreyra 98 évesen halt meg 2021-ben, és hosszú élete során nem sokszor nyilatkozott a Che Guevarával való kapcsolatáról. Egy futó diákszerelemnek tartotta a dolgot, és nem volt igazán elragadtatva a forradalmár ikontól. A La Voz del Interiornak adott interjúban a következő szavakkal foglalta össze véleményét Che Guevaráról: „Szegény Ernesto, semmiben sem volt sikeres: sem orvosként, sem fotósként, sem mint közgazdász vagy a forradalom terjesztője.”

Hilda és Che

Hilda Gadea egy perui közgazdásznő lett Che első felesége. 1953-ban Guatemalában ismerkedtek meg, majd politikai okokból Mexikóba költöztek. Gadea vitte be Guevarát abba a nemzetközi kommunista csoportba, amelynek tagja lett később Fidel és Raúl Castro. Ebben a csoportban kapta Ernesto a Che becenevet, ami valójában egy spanyol töltelékszó, annyit jelent, hogy „Hé! Figyelj!”, vagy megszólításként „Ember!”.

Kuba Fidel Castro Che Guevara
Raúl Castro és Che Guevara – Forrás: Wikipedia / regnum.ru

Hilda és Che igazán jó elvtársak, hithű marxisták voltak mind a ketten. A visszaemlékezők szerint nem volt igazán szerelemről szó, azonban elég hamar szexuális kapcsolatba is keveredtek, és Hilda 1955 nyarán teherbe esett. Che 1955 szeptemberében, mintegy becsületből feleségül vette, és a következő év februárjában megszületett kislányuk, Hildita. Che állítólag nagyon fiút várt, de a kislányát rajongásig szerette. 

Hilda memoárja, a My Life with Che: The Making of a Revolutionary mélyebb bepillantást enged a házaspár kapcsolatába. Hilda szerint ők igazi forradalmi pár voltak, számukra a kommunista ideológia volt az első. Sokat olvastak együtt, nem csak XIX. századi orosz regényírókat, hanem például Marx A tőke című gazdasági alapművét, vagy Mao Ce-Tung írásait. Mindketten inkább az orosz modellt látták megvalósíthatónak, nem a kínait, bár erről sokat vitatkoztak, és később Che megváltoztatta a véleményét, és a kínai utat látta követhetőnek.

A nagy álmodozások kora volt ez, amiben forradalmár barátaik is részt vettek. Ezekben a beszélgetésekben kristályosodott ki a későbbi kubai forradalom menetrendje, amelynek során egy kis, radikális fegyveres csoport vette át a nép nevében a hatalmat, és űzte el az imperialistákat.

Biztosak voltak benne, hogyha Kubában sikerül a hatalomátvétel, és a nép a kommunista forradalomhoz csatlakozik, akkor Latin-Amerikában futótűzként fog terjedni a forradalom lángja, és az egész kontinens felszabadulhat a kapitalista kizsákmányolás alól. 

Hilda tevőlegesen nem vett részt a kubai forradalomban, csak annak győzelme után utazott kislányával az országba. Che ekkor azonban már másba volt szerelmes, és közös megegyezéssel 1959 nyarán elváltak egymástól. Az asszony egy darabig Kubában maradt, a kubai állami hírügynökségnél dolgozott, majd később hazatért Peruba. Haláláig kommunista maradt, a munkásmozgalom felszabadításáért küzdött Latin-Amerikában. 1974-ben rákban halt meg, ahogyan lánya Hildita is 1995-ben.  

A nagy szerelem

Aleida March, amikor 1958 novemberében Kubában megismerkedett Chevel, alig volt több 22 évesnél. A forradalmárnak akkor már kialakult kultusza volt, a gerillák között szájról szájra jártak a történetek Che Guevara hőstetteiről, a forradalmárok titkos rádióadásaiban szinte napi rendszerességgel volt róla szó. 

A Nyad felemelő történet egy hosszútávúszóról, aki majdnem a saját egójába fulladt bele

Kult – 2023. november 15. – MD

Aleida futárként szolgált a különböző gerilla hadoszlopok között: pénzt, üzenteket és dokumentumokat továbbított, amit ragasztószalaggal erősített a testére. Ez közel sem volt veszélytelen vállalkozás, hiszen, ha a diktátor, Fulgencio Batista katonái elkapják, helyben főbe lövik. A gerillák között feltűnést keltett a kis szőke nő, akinek kerekded idomaira Che is felfigyelt. Aleida memoárjában azt írta, hogy bár első ránézésre öregnek tartotta (Che nyolc évvel volt idősebb Aleidánál, ekkor a harmincadik évében járt), azonnal nagy hatást tett rá átható tekintete.

A lány testéről maga Che szedte le a ragasztószalagokat, amelyek a titkos üzeneteket tartalmazták. Ám ekkor még nem történt köztük semmi más. Sőt, a parancsnok egyáltalán nem volt elragadtatva attól, hogy Aleida azt kérte, vegye fel a hadtestébe katonának. Úgy vélte, hogy elég a lánynak egy nővéri szolgálat is, de Aleida ezt visszautasította, arra hivatkozva, hogy a kétévi futárszolgálattal igenis kiérdemelte, hogy gerillaharcos legyen.

Nem sokkal később, egy hirtelen ötlettől vezérelve, Che elhívta a lányt egy lőgyakorlatra. Aleida gondolkodás nélkül beugrott a kocsijába, és a visszaemlékezéseiben azt írja, hogy ez volt az a pillanat, ami megpecsételte az életét. 

„Az utcán ültem az utazótáskámmal a térdemen, amikor Che elhajtott mellettem egy dzsippel. Lassított, és kiszólt, hogy jöjjek vele »lőni néhány kört«. Gondolkodás nélkül elfogadtam, és beugrottam a dzsipjébe. És ennyi volt. Bizonyos értelemben soha többé nem szálltam ki abból a dzsipből.”

A lányt innentől egy hurrikán sebességével ragadták el a romantikus érzelmek és a forradalmi események. Olyan dolgok történtek vele, amikről álmodni sem mert: szerelmese lett a „forradalmi sztárnak”, annak a forradalmárnak, akiért nemcsak a nők, hanem a férfiak is rajongtak. Che oldalán részt vett a katonai hadműveletek kidolgozásában, és a harcokban is, például Sant Clara bevételében, amely az egyik legsikeresebb és mondhatni sorsdöntő akciója volt a kubai forradalomnak.

A forradalom győzelme után Che elvált Hildától, és 1959-ben feleségül vette Aleidát. Négy közös gyermekük született, ám a kortársak visszaemlékezése szerint az asszony folyamatosan féltékenységével kínozta Che Guevarát. 

Hogy ez mennyire volt indokolt, nem tudjuk, az azonban bizonyos, hogy Che rengeteget utazott, és sokat volt távol a családjától. A levelei arról tanúskodnak, hogy rajongásig szerette a gyerekeit és feleségét, azonban nem érzett lelkiismeret-furdalást, hogy elhagyta őket, hiszen életcéljának a „forradalom exportálását” tartotta. A háttérben valószínűleg az lehetett, hogy Fidel Castro az orosz típusú gazdaság kialakítását tartotta jó ötletnek Kubában, Che viszont a kínai modell mellett kardoskodott. Meg egyébként is: mindketten ikonok voltak, és két dudás nem nagyon fér meg egy csárdában. Így Che 1965-ben elhagyta Kubát, sőt a kubai állampolgárságáról is lemondott, hogy újabb gerillaharcokba kezdjen Afrikában, majd Dél-Amerikában. Ám ezek a forradalmi megmozdulások mind hamvába holtak, és 1967. október 8-án Bolíviában elfogták és kivégezték.  

Mácsai Pál: Egy színház jelenét a jövő írószerével kell írni. Ez pedig a fiatalabbaké

Kult – 2023. november 14. – KC

Che Guevara a végsőkig hitt a kommunista forradalom győzelmében, és biztos volt benne, hogy gyerekei sorsa és jóléte biztosított lesz a kommunista Kubában. Ez valóban így is lett. A két legidősebb lány (az első házasságból született Hildita, és a másodikból származó Aleida, orvos lett. A fiatalabbak a művészetek irányába fordultak: Camillo fotós, Celia művészettörténész lett. Ők mindannyian feltétlen hívei maradtak a kommunizmusnak, Camillo például a havannai Che Guevara Tanulmányok Központját vezette 2022-ben bekövetkezett haláláig. Aleida gyermekorvosként számos humanitárius munkában vesz részt, de az egyik fő missziójának az apja nevének és eszméinek tisztán tartását tekinti. Például jogi úton próbálta megakadályozni, hogy az apja arcképét profitszerző tevékenységre használják, mert szerinte ez teljesen ellentmond az apja nézeteinek. Arról azonban nincs információnk, hogy mit szól ahhoz, hogy a bolíviai parasztok Szent Ernestóhoz imádkoznak, aki nem más, mint Che Guevara.

A forradalmár legkisebb fia építész lett, visszavonultan él, és nem nyilatkozik az apjáról. 

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Wikipedia / Alberto Korda

Miklya Luzsányi Mónika