Órákon át nézzük, ahogy legyek dongják a sz.rt, pedig várat is építhettünk volna belőle

–

A Depp kontra Heard elég jó lehetőségnek indult

A British Academy Film Awards-jelölt rendező, Emma Cooper a streaming premierje előtt azt ígérte, hogy mellőzi a drámát (és a per felkavaróbb vallomásait), és ehelyett mindazok szörnyű, gyakran tényleg embertelen reakcióira irányítja a fókuszt, akik a viharos rágalmazási pert online követték végig.

„Ahogy végignéztem a közösségi oldalakon, úgy tűnt, nagyon-nagyon sokféle vélemény születik a látottakról – mondta Cooper a Netflix You Can't Make This Up című podcastjában. – Lenyűgözőnek találtam, hogy mindannyian ugyanazt nézzük, és mégis teljesen különböző reakciók és vélemények születnek. Az igazságot sokféleképpen lehet szemlélni egy társadalomban.” Majd így folytatta:

„Azt akartam megfogni, ahogy ez a két ember szenvedélyesen hitt a saját igazságában, ezek az igazságok azonban nem találkoztak, nem kapcsolódtak egymáshoz.”

Nincs új a nap alatt

Nem kis feladat megtalálni a módját annak, hogy az utóbbi idők egyik legmegosztóbb bírósági drámájával kapcsolatban valóban semleges álláspontot képviseljünk. Mégis, a Depp kontra Heard olyannyira ragaszkodik ehhez, hogy emiatt végül nem is igazán mond semmit.

A sorozat bővelkedik a tárgyalás kapcsán, a közösségi médián keresztül érkező reakciók bemutatásában, valamint a tárgyalótermi tanúvallomásokról készült felvételekben, azonban nem használja ki azt a – igen, már megint felhozom – több mint egy évet, ami a tárgyalás óta eltelt. Nincsenek szakértői megszólalók, friss következtetések, meglátások vagy információk. A perről, amelyhez ez a médiacirkusz elválaszthatatlanul kapcsolódik, alig esik szó.

A kommentárok azonban, amelyeket úgy ontott magából a közösségi média, mintha nem lenne holnap, jelentős fókuszt kapnak a sorozatban, és a rendező azt is sugallja, hogy a Heard-ellenes hangulat keltésében bőven több pénz volt, mint fordítva, Depp esetében – ennek okairól vagy hátteréről azonban egyáltalán nem esik szó.

Pedig a Bot Sentinel nevű kutatócég, amely adattudományt és mesterséges intelligenciát használ a botok, trollok és gyanús fiókok felderítésére, nyomon követésére a közösségi médiában, tavaly közzétett egy jelentést, amelynek

eredményei szerint nem elhanyagolható számú, mintegy 627 Twitter-fiókot szenteltek elsősorban arra, hogy negatívan tweeteljenek Heardről, valamint támogatóiról, és közel 3300 fiók tweetelt a #AmberHeardIsAnAbuser (Amber Heard bántalmazó) és #AmberHeardIsALiar (Amber Heard hazudik) hashtageket használva.

(Fontos megjegyezni, hogy a Bot Sentinel nyilatkozata szerint, bár évekkel korábban dolgoztak együtt Hearddel, senki sem fizetett nekik a kutatásért, amit 2022 júniusában végeztek, miután ítélet született a bírósági ügyben.)

Egyik fél sem elégedett – és én sem

Hogy a Netflix háromrészes dokusorozata feltárja-e a per során elhangzott állításokat? Nem, bár bőven szentel időt – gyakorlatilag egy egész epizódot – arra, hogy felelevenítse a hírhedtté vált ágyba szarás incidensét. 

Megvizsgálja, hogy mi fűtötte az online vitát? Nem, bár Depp és Heard hátborzongató visszaemlékezéseit a férfi ujjhegyének levágásáról gondosan egymás mellé helyezi.

Tisztázza a rágalmazással kapcsolatos finomabb részleteket? Nem, de rengeteg FaceTime-bevágást láthatunk névtelen, Deadpool-maszkot viselő trollokkal, és a tudósítást otthon követő hétköznapi emberekkel. Mindezek persze igen látványosak, de legnagyobb bánatomra érdemi információval nem szolgálnak.

Talán Coopernek nem is volt célja következményeket levonni a Depp kontra Heard-per kapcsán, inkább csak tükröt tartani az események elé, és lehetővé tenni, hogy elgondolkodjunk azokon.

És bár a rendező fejest ugrik a közösségi média bugyraiba, ez az, amire egyáltalán nincs szükségünk, hiszen aki nem egy kő alatt élt az elmúlt néhány évben, az ismeri ezeket jól. Így viszont csak mindenkit felbosszantott: Depp támogatóit azzal, hogy nem tér ki az állításokra, miszerint Heard koholt vallomást tett, azokat pedig, akik Heard mellett állnak, azzal, hogy nem vizsgálta a színésznő ellen irányuló közösségimédia-trendeket.

Ezek a kritikák pedig abszolút jogosak.

Mivel az ítélet időközben jogerőre emelkedett, ezzel pedig az ügy lezárult, érdekes lett volna megvizsgálni például azt, hogy mit jelent mindez a #MeToo-mozgalomra nézve.

Izgalmas lett volna, ha a végtelen számú tweet helyett Heard azon állításaiban mélyedhetünk el, amelyek szerint Depp állt a róla szóló online gyűlöletkampány élén.

És sokkal jobb lett volna, ha bárminemű elemzést kaphatunk a posztok és TikTok-videók sokasága mellett – például jogi szakértőktől, akik elmagyarázzák, hogy mit mond ez a konkrét eset a perekről a közösségi média korában.

Esetleg civil szervezetek szóvivőitől, akiket arról kérdeznek, hogy az Amber Heardről készített mémek miként alakították a közvélemény párkapcsolati erőszakhoz való viszonyulását.

Érdekes lett volna megvizsgálni, hogy a vita hogyan károsította mindkét oldalon a barátságokat és kapcsolatokat, de szívesen meghallgattam volna egy csoport adattudós véleményét is azzal kapcsolatban, hogy az online diskurzus miként befolyásolhatja vagy nem befolyásolhatja a bírósági ítéleteket.

Vagy gyakorlatilag bármit, ami több, értékesebb, tartalmasabb vagy méltóbb annál, mint amit eddig láttunk. 

Kiemelt képünk forrása: Netflix

Mózes Zsófi