Hajózni a Nagykörúton!? Majdnem így alakult… 127 éves Budapest ütőere

–

1.

Egyenes körút

Ma így hívjuk a Nagykörút részeit hivatalosan: Szent István körút, Teréz körút, Erzsébet körút, József körút, Ferenc körút. Eredetileg az egyes szakaszokat azokról a városrészekről nevezték el, amelyeken keresztülhaladtak. A névadók pedig a Habsburg-család egyes tagjai voltak. A Nagykörút felavatásakor a mai Szent István körutat Lipót körútnak hívták, 1937-ben kapta meg az első magyar király nevét.

Az ötvenes évektől a rendszerváltásig a Teréz és Erzsébet körutakat Lenin körút néven egyesítették.

Apropó, körút: valójában egyenes szakaszokból áll, az út sehol sem ível, csak a kereszteződéseknél törik meg a nyomvonal.

2.

A belváros új határa

Pest városa a XIX. század közepére nőtt akkorára, hogy már túlnyúlt (az akkor még nem létező) Nagykörút nyomvonalán. A gyors fejlődés hatására, egymástól elszigetelt városrészek jöttek létre: a kivezető utak (Váci út, Üllői út, Kerepesi út, Király utca) szabdalták fel a területet. Ezek között nehézkes volt az átjárás a sűrű és kaotikus beépítések miatt. Lipótváros, Józsefváros, Erzsébetváros és Ferencváros összekapcsolása céljából hozták létre a 4141 méter hosszú, mindenhol 45 méter széles, impozáns nagyvárosi körutat.

3.

Majdnem csatorna lett

A körút nyomvonalát a Duna egyik eredetileg itt húzódó mellékága, a Rákos-ág jelölte ki. Egy darabig úgy nézett ki, Reitter Ferenc mérnök tervei nyomán nem körút, hanem körcsatorna épül majd velencei mintára, amelyen 12 híd ívelt volna át, és mindkét végén zsilipkapukkal választottak volna el a Duna fő medrétől.

A rakodóhelyekkel kiépített meder ráadásul olyan széles és mély lett volna, hogy még a legnagyobb hajók is használhatták volna. Végül a csatorna tervét anyagi okokból elvetették, de a mellékág nyomvonala mentén alakították ki végül a Nagykörutat, amelynek megépítéséről 1871-ben döntöttek.

4.

Több mint 30 évig épült

A munkálatok során nemcsak építeni, hanem rombolni is kellett: összesen 251 épületet. Ezek háromnegyede földszintes ház volt, hisz akkor még ez a terület külvárosnak számított. De útban volt pár jókora épület is, például a Nyugati pályaudvar elődje, a Magyar Középponti Vasút állomásépülete (ismertebb nevén Pesti indóház – az indóház vasútállomást jelent – a szerző), amely kinyúlt a mai Jókai utcáig. (Innen indult 1846-ban először szerelvény Magyarországon – Pestről Vácra!) Ezt a csarnokot elbontották, és a vasúttársaság egy új, modern állomást épített, amelynek homlokzata követte a Nagykörút vonalát.

A közhiedelemmel ellentétben, az 1877-ben megnyílt Nyugati pályaudvart nem a párizsi toronyról elhíresült Gustave Eiffel tervezte, hanem az osztrák August W. de Serres, csupán a vasszerkezet kötődik Eiffel cégéhez, ugyanis egy munkatársa, Seyrig Theofil volt az alkotó.

Volt olyan épület is, amelyet el kellett volna bontani, de nem lehetett: ez a ma is álló, hatalmas Mária Terézia, későbbi nevén Kilián laktanya az Üllői út és a Ferenc körút sarkán. A körút nyomvonalát hozzá kellett igazítani.

5.

Világváros született!

A pénzügyi válság lelassította ugyan az építkezéseket, és az első 12 év alatt csak 23 új épületet húztak fel, köztük a Nyugati pályaudvart és a Népszínházat (amely a majdani Blaha Lujza téren állt, és később a metróépítés áldozata lett). A nyolcvanas évektől azonban felgyorsultak az események, különösen a millenniumi ünnepségek közeledte miatt. Az utat 1896. augusztus 31-én adták át. Ez nem azt jelentette, hogy a Nagykörúton addig ne lehetett volna közlekedni, csak azt, hogy ekkorra teljes hosszában megvalósult: a Budapest fejlesztésére létrehozott Közmunkatanács a belvárost lezáró útvonalat létrehozta.

A Nagykörút a századfordulóra Budapest legforgalmasabb útvonalává vált. Az új útvonalon a nagyvállalkozók többemeletes bérházakat építtettek. A millenniumi ünnepségekre megépült a Wes Anderson rendezőt is megihlető Grand Budapest Hotel, alias Royal Nagy Szálloda (ma Corinthia Hotel Budapest) Ray Rezső tervei alapján. A jellegében a századfordulós francia építészeti divatot követő szálloda 350 szobájával, éttermeivel, báltermével a kor Európájának egyik legnagyobb és legmodernebb hoteljének számított. Itt mutatták be az első mozgóképet – és 1915-ben a bálterméből ezerfős mozit alakítottak ki, amely (Royal) Apolló, majd Vörös Csillag néven működött közel 80 éven át.

A hotel kávézója pedig Krúdy Gyula és Heltai Jenő törzshelye volt. Előbbi itt is lakott egy időben, kvázi családtagként, miután elcsábította a hotel igazgatójának a feleségét. Majd szeretője lányát is.

6.

Fura számozás

Aki próbálta már valaha (GPS nélkül) sikertelenül kiokoskodni, hova eshet egy-egy házszám a körúton, az tudja, hogy a házak számozása nem folyamatos, sőt a páros és a páratlan oldal is váltakozik a körút egyes szakaszain. Ennek az az oka, hogy Budapesten a számozások az adott utca Clark Ádám térhez közelebb eső végétől indulnak.

7.

Napi kétszázezer utas

A Nagykörút a budapestiek számára elképzelhetetlen villamos nélkül. Már 1887-ben megindult a 6-os járat a Nyugati tér és a Király utca között – igaz, csak 1910-től hívják hatosnak, addig nem volt viszonylatszámozás. 1890-ig a Nyugati pályaudvar és a mai Blaha Lujza tér között járt, két évvel később már a Boráros térig. Ma a nagyrészt azonos pályán mozgó 4-es és 6-os villamosok szállítják Európában a legtöbb utast: napi 200 ezret!

 8.

Fertő és földalatti

A Nagykörút kiépülésének nemcsak a közlekedésben volt fontos szerepe, hanem élhetőbb hellyé is tette a várost. A Nagykörút alatt fut ugyanis az egyik főgyűjtőcsatorna, amely a városrészek szennyvizét vezeti el. Az út követi a csatorna esését, lassan lejt a folyó felé a Nyugatitól a Boráros térig. Sok ember életét mentette meg a csatorna, a kolera elleni harcban például nagy szerepe volt. Az útpályát keresztezi a földalatti alagútja, amelyet a főgyűjtőcsatorna fölé építették, így az útpályát itt kissé meg kellett emelni. 

9.

Fénykor és enyészet

A századfordulón már több mint 200 épület állt a Nagykörút két oldalán, megépült a nem sokkal azelőttig mocsaras, lakatlan területen a Vígszínház (a Lipót körúton) és az eklektikus stílusú New York-palota is (az Erzsébet körúton).

Az összes foghíjtelek azonban csak 1906-ra tűnt el, így ekkorra tekinthető teljesnek a Nagykörút kiépülése. Illetve egy másik fontos dátum: 1937-ben készült csak el a Horthy Miklós (ma Petőfi) híd, amely kezdetektől része volt a nagykörúti terveknek.

A második világháborúban és az 1956-os forradalom idején a Nagykörút épületei közül sajnos sok megsérült és összedőlt, általában nem az eredeti állapotukban állították helyre őket, vagy modern épületek kerültek a helyükre. 

Aki élt és eszmélt a rendszerváltás előtt években, évtizedekben, az jól emlékszik arra, amiről N. Kósa Judit újságíró – aki könyvet is írt a Nagykörútról – beszél egy interjúban. „Kiépülésekor a körút egy négy és fél kilométer hosszú pláza volt, és még a nyolcvanas években is érdemes volt végigsétálni mondjuk a Lenin körúton, mert voltak könyvesboltok, ruhaüzletek, papírkereskedések, bennük egy csomó minden, amit máshol nem lehetett kapni, és akkor még nem beszéltünk a Nyugatra fortocskát nyitó kapualji butikokról. A bevásárlóközpontok aztán lehúzták itt a redőnyt. Volt már peepshow, secondhand és gyroszos korszaka a körútnak, most épp az elkocsmásodás zajlik. Ami nagy baj, mert a körút lényege a legnyersebb városiasság, a lakás plusz üzlet kombó. Épp azért, mert az állam és a város a kiépítés terheiből minél többet igyekezett rátolni a magántőkére, itt csak mutatóba létesültek középületek. Ha innen elköltöznek a »valódi« lakók, úrrá lesz az airbnb és a hozzá kapcsolódó kocsmaipar, akkor ez az egész ugyanúgy díszletvilággá válik, mint a bulinegyeddé züllött Belső-Erzsébetváros.”

Források: welovebudapest.com, budapest100.hu, konyvterasz.hu, budapest100.hu, life.hu, pestbuda.hu

Kiemelt képünk forrása: Wikipedia/ Derzsi Elekes Andor/ Lipót körút képeslapon

Kurucz Adrienn