Prostituált, istennő és szent – Lehet egy nő mindez egy személyben?

–

Az Evangéliumok visszafogottan tudósítanak a nőkről. Jézus édesanyján, Márián és a Jézus születéstörténetében megjelenő Erzsébeten kívül alig akad olyan női szereplő, akinek jobban megismernénk a sorsát, vagy legalább az életének egy részét. A nőalakok inkább csak felvillannak Jézus körül név nélkül mint gyülekezetek tagjai, de egy-egy momentumon kívül alig tudunk meg róluk valamit. Mária Magdolna többször megjelenik Jézus környezetében, még sincs elég információnk ahhoz, hogy egy olyan árnyalt képet alakítsunk ki róla, mint, mondjuk, Péter vagy Pál apostolról. Talán ez is adott lehetőséget arra, hogy olyan sok titokzatossággal ruházzák fel az évszázadok alatt.

Melyik Mária a mienk?

Hogy ki volt magdalai Mária, azt valójában nem is olyan könnyű eldönteni. Elsődleges forrásunk a Biblia kell hogy legyen. Ám a Mária név, pontosabban a Mirjam és annak alakváltozatai igencsak népszerűek voltak abban az időben. Jézus környezetében is volt belőlük jó néhány.

Ezt valahogy úgy kell elképzelni, mintha a gyerekünk osztályában valaki naplót vezetne, teljesen természetes lenne, hogy csak keresztneveket írna, és nem feltétlenül határozná meg pontosan (vezetéknévvel), hogy kiről beszél. Mivel az Anna gyakori név, többen is viselhetik, de Annának becézik időnként a Johannát és a Hannát, de még az Annamáriát és az Anikót is. Úgyhogy, ha azt olvassuk, hogy „Anna”, több személyre is gondolhatunk.

A bibliai korban nem használták a vezetéknevet. Rokonsági kapcsolatokkal (valakinek a fia, felesége, testvére) vagy származási hellyel próbálták megkülönböztetni a személyeket. Mária Magdolna neve is ilyenfajta magyarítás. A Magdolna név azt jelenti, hogy Magdalából való, magdalai. Tehát ő lesz a mi Mária Magdolnánk, akiről a Biblia úgy beszél, mint a Magdalából való Máriáról, „vezetéknévként” használt formában Magdalai Máriáról.

Hét ördög és társai

A Magdalai Mária névformát többek között Lukács evangéliumában is fellelhetjük:

„Vele volt a tizenkettő, és néhány asszony, akiket gonosz lelkektől szabadított meg, és betegségekből gyógyított meg: Mária, akit Magdalainak neveztek, akiből hét ördög ment ki.”

(Lukács evangéliuma 8. fejezet 1-2. igevers)

Hogy Jézus Mária Magdolnát hét ördögtől szabadította meg, több helyen is visszatér, nemcsak Lukácsnál, hanem Márk evangéliumában is. Hogy ez pontosan mit jelent, nem tudhatjuk, az azonban bizonyos, hogy az ókori zsidók hite szerint a testi és lelki betegségeket démonok, ördögök is okozhatták. Mária Magdolna esetében tehát valamiféle erős testi vagy lelki bajról lehetett szó, amiből Jézus kigyógyította.

Lukács Magdalai Márián kívül más asszonyokat is megemlít, akiket Jézus megszabadított a démonaiktól. A bibliai beszámolók szerint a szűkebb tanítványi körbe tartoztak, ám nem az apostolok közé. De ezek az asszonyok ugyanúgy követték Jézust, mint a tizenkettő, és „vagyonukból támogatták őket” (Lk 8,3). Ez önmagában azt jelenti, hogy

Magdalai Mária vagyonnal rendelkező, független nő lehetett, ami nem volt kizárt a korabeli zsidó társadalomban. A nők ugyanis szabadon rendelkeztek a hozományukkal, akár be is fektethették, gazdálkodhattak vele. Másrészt, ha a családban nem volt fiú örökös, örökölhették a férjük vagy szüleik vagyonát.

A Biblia beszámol még több Máriáról is, köztük Lázár és Márta testvéréről, valamint a bűnös nőről, aki olajjal kente meg Jézus lábát, és a hajával törölte meg. A római katolikus hagyomány Magdalai Máriát évszázadokon keresztül azonosította Lázár testvérével és az említett bűnös nővel, bár ez utóbbi komoly vita tárgyát képezte. A protestánsok ezt nem fogadják el, mert nincs rá konkrét bibliai utalás, hogy azonos lenne a két, illetve három személy. Lukács evangéliumában valóban egymás után szerepel a bűnös nő története, és a Jézust követő asszonyok felsorolása. De az osztály példájához visszatérve ez olyan, mintha azért tekintenék egy személynek két Annát – akiből tudjuk, hogy több is van az osztályban –, mert egymás utáni sztorikban bukkan fel a nevük.  

Ettől függetlenül a vallásos közgondolkodásban és a művészeti alkotásokban, legyen az képzőművészet, irodalom, film, Magdalai Máriát prostituáltként ábrázolják, hiszen a bűnös nő valóban prostituált lehetett. 

Magdalai Mária Jézus felesége?

De mi is lehetne más egy független nő, aki férfiak közösségében tölti a mindennapjait, és ráadásul „pénzeli” is őket? Kurva. Vagy istennő. Mert a nemi sztereotípiák így működnek.

Az, hogy Magdalai Mária Jézus felesége, először egy gnosztikus iratban, a III. században keletkezett Fülöp evangéliumában bukkant fel. Itt Magdalai Máriát Jézus hitvesének nevezik, sőt, arról is szó esik, hogy Jézus szájon csókolta őt.

Ezt a gondolatot bontja tovább a III–IV. században íródott kopt kézirat, a Pistis Sophia, amely szerint Jézus a feltámadása után tizenegy évet töltött a Földön, nőül vette Mária Magdolnát, és gyermekeik is születtek.

Ezeket az iratokat és a bennük megjelenő információkat egyetlen keresztény egyház sem fogadja el hitelesnek, mégis a köztudatot igencsak meghatározzák. Számtalan konteó született Márai Magdolna személyével kapcsolatban. Az egyik teória szerint ő az isteni minőség női princípiumának megtestesítője, az Istenség női pólusa, aki Jézussal egyesülve kozmikus egységet alkotott.

Mások tudni vélik, hogy királyi származású volt, s mint ilyen, igen magas műveltséggel rendelkezett. Egy Kármel-hegyi kolostorban tanult, a kabbala, számmisztika, csillagászat, az alkímia és az orvostudomány is a műveltségi területei közé tartozott, majd Jézussal együtt beavatást nyert az isteni misztériumba.

Ezeket és az ehhez hasonló tanításokat minden keresztény egyház elveti, ám a római katolikus egyház Mária Magdolnát 2016-ban valóban a szentjei közé emelte. De nem isteni princípiuma miatt, hanem mert őt tekintik az apostolok apostolának.  

Az apostolok apostola

Magdalai Mária valóban Jézus munkatársa volt. Elkísérte Jeruzsálembe, végignézte a kereszthalálát (Mt 27,55–56 ), és segített a temetésekor is (Mt 27,61; Mk 15,47). Ám a legfontosabb, hogy

feltámadása után neki jelent meg először Jézus, hosszasan el is beszélgetett vele, majd rábízta a feladatot, hogy a feltámadás hírét vigye el az a tanítványoknak (Jn 20,1–18). Ezért nevezik az apostolok apostolának, annak a hírhozónak, aki először tudósított Jézus feltámadásáról.

A római katolikus egyházban, azon belül is Franciaország déli részén évszázadok óta tisztelik Mária Magdolnát. A római katolikus hagyomány szerint ugyanis a keresztényüldözéskor őt és testvéreit (Lázárt és Mártát) egy evező és vitorla nélküli sajkában a tengerre bocsátották. A gyenge vízi tákolmány csodák csodájára átszelte a Földközi-tengert, és a mai Marseille környékén kötött ki. Magdalai Mária ott élt remeteként egy barlangban még harminchárom évig, egyetlen tápláléka az oltáriszentség volt, amit angyalok hoztak neki. 

Mária Magdolna szentté avatása többször felmerült az évszázadok során, II. János Pál pápa is szorgalmazta. Végül Ferenc pápa volt az, aki 2016-ban szentté avatta, és éppen azért, hogy a felhívja a figyelmet a nők helyzetére, feladatára az egyházban. Ezt fejezte ki Arthur Roche érsek gondolata, amivel a szentszéki állásfoglalást zárta: Mária Magdolna „a feltámadt Krisztus tanúja, a többi apostolhoz hasonlóan hirdeti az Úr feltámadásának üzenetét. Ezért helyénvaló, hogy ennek az asszonynak a liturgikus ünneplése ugyanolyan szintű legyen, mint az apostoloknak.”

Források: Protestáns Bibliai Lexikon, Katolikus Lexikon, Apokrif iratok, Szentszéki állásfoglalás

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Wikipedia/ Google Arts & Culture

Miklya Luzsányi Mónika