Töröld ki a régi nevemet!

Édesapja eredeti neve Schmierl Valentin volt, amit magyarsága tanújeleként változtatott Törlei Bálintra azután, hogy részt vett az 1848-as szabadságharcban. A német eredeti a schmieren, illetve a streichen szóból származik, ami azt jelenti: kihúzni, törölni – így lett az új családnév Törlei. Feleségétől, Vojnits Máriától hat gyermeke született, közülük négyen érték meg a felnőttkort. Három fia közül a legkisebb, cikkünk főhőse, Törley József, 1858. január 10-én látta meg a napvilágot.

A huszonéves pezsgőgyáros

Törley József radarjára (azaz nem csak a poharába) akkor került a pezsgő, amikor grazi kereskedelmi tanulmányai idején megismerkedett egy francia pezsgőgyárossal, Teofil Roedererrel, akinél aztán francia–német nyelvű levelezőként dolgozott. A pezsgőgyártással kapcsolatos tudását később Reimsben, a Delbeck et Cie. cégnél bővítette.

Először Reimsben alapított pezsgőüzemet 22 évesen (!), ám a véletlen – épp alapborbeszerző körúton volt – Budafokra sodorta. Hamar felismerte, e környezet tökéletesen alkalmas arra, hogy ott pezsgőt gyártson: Etyek és környéke pincészeteiből ugyanis nagyszerű alapborokat lehetett vásárolni – jó pezsgőt pedig csak minőségi alapanyagokból lehet készíteni. Úgyhogy fogta a francia gyárát, és áttelepítette a Péter-Pál utca 578. szám alá. 

pezsgő Etyek Törley József
Törley József – Forrás: Wikipedia

Grandiózus vállalkozás

A Péter-Pál utcai helyszínt a nagy keresletnek hála hamar kinőtték, így nyolc évvel később egy kicsivel arrébb, az Anna utca 7. szám alá költözött az üzem, ahol húszezer négyzetméteres, háromszintes pincerendszert építtetett Törley József.

Igyekezett minél több modern technikai vívmánnyal felszerelni az üzemet: voltak benne liftek, elektromotorok, gőzgépek, de még csillesor is működött.

Barátból konkurens

A Törley József és Társa cég 1882. augusztus 1-jén meg is kezdte működését (a gyár tavaly nyáron változatos programokkal ünnepelte fennállásának 140. évfordulóját). A gyártásban eleinte egy francia pezsgőmester, és annak öccse is segítette, ám ők idővel nemcsak hogy kiváltak a cégből, de megalapították Törley konkurenciáját is. A helyzet pikantériája, hogy továbbra is egyazon helyen működtek, bár egy sikátorral elválasztva. 

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Törley József, az úttörő

Az országban Törley József alkalmazta először a fagyasztásos seprőtelenítést, azaz a degorzsálás technológiáját. Miután leülepedett az üveg nyakához a seprő (ez az erjedés végén összegyűlt, elhalt élesztősejtekből álló üledék), a palackot fagyasztófolyadékba mártják, így a bor a seprővel együtt a felső négy centiméteren azonnal megfagy. Ezután a rögzítő kupakot eltávolítják, és a jégdugó a ráfagyott seprővel együtt távozik. 

De nem ez volt az egyetlen dolog, amelyben úttörőnek számított: a gyorsabb, biztonságosabb szállítás érdekében céges teherautókat vásárolt, Magyarországon szintén elsőként. Ahogy a Törley nevével és emblémájával ellátott autók az utakon jártak-keltek, reklámnak is nagyszerűek voltak. Törley József egyik alapító tagja volt a Királyi Magyar Automobil Clubnak. Kiváló sofőr volt maga is, övé volt a 3-as (mások szerint 5-ös) számú jogosítvány, amit kiadtak az országban.

Lelkesedését még az sem törte le, hogy hozzá köthető az első magyarországi közlekedési baleset is.

Az áldozata Czolits János utcaseprő volt, aki pechére nem ugrott el kellő időben a pezsgőgyáros autómobilja elől (talán nem is számított a felbukkanó autóra, hiszen ebben az időben még javarészt lovas kocsik közlekedtek), így az elütötte. Szerencsére nagy baja nem esett (nem mondhatni, hogy kifejezetten száguldoztak volna e korban az autók), Törley pedig kifizette neki háromnapi munkabérét, és grátisz adott pár üveg pezsgőt is. Ezzel az ügy – mivel törvényi szabályozása akkor még nem volt az autós közlekedésnek – le is zárult.

Zseniális reklámstratégiák

A különféle ravasz reklámfogásokat is ösztönösen jól használta, így hamar elérte, hogy a felső tízezer asztaláról semmiképp ne hiányozzék a Törley-féle pezsgő. Később a külföldi piacokat is meghódította, először Franciaországba szállított (a pezsgő fellegvárába!), később pedig az Egyesült Államokba, Kanadába, Argentínába, de még Ausztráliába is. 

pezsgő Etyek Törley József
Törley pezsgő plakátja 1900 körül – Forrás: Wikipedia

Ha lehet hinni a legendának, állítólag különösen csavaros módszerrel érte el, hogy minél több vendéglátóhelyen lehessen Törley pezsgőt kapni: kisebb társaságokat szerződtetett, ezeknek csak annyi volt a dolguk, hogy ellátogassanak a Törley-mentes helyekre, majd amikor ott nem szolgálták ki őket Törley pezsgővel, felháborodva, nagy dérrel-dúrral kivonultak. A hiányt – elkerülve a további skandallumokat – gyorsan igyekezett mindenki pótolni.

Emellett nagyon szép (és olykor finoman erotikus) menükártyákat és reklámplakátokat is terveztetett a kor legjobb grafikusaival, hogy mindenkinek átmenjen az üzenet: Törley pezsgőt inni nemcsak elegáns, ünnepi, élvezetes, de szexi is.

pezsgő Etyek Törley József
Törley menülap – Forrás: MaNDA / MKVM

A látvány más téren is igen fontos volt a cégvezető számára: az 1896. évi millenniumi kiállításon (amely a Magyarország fennállásának ezredik évfordulója alkalmából tartott ünnepségsorozat része volt) messze kitűnt látványában a Törley-pavilon minden más közül. Egyébként is rendkívül sokra tartotta a kiemelkedő minőséget, hitvallása volt, hogy „tökéletlen portékát nem akarok adni a renomé miatt”.

Főúri pompa

Törley József ott akart élni a birodalma tetején, amit felépített, így kihasználva a telek szintkülönbségeit, a gyára mellé egy kastélyt terveztetett Ray Rezső Vilmos építésszel, a fölé pedig a nagypolgári család számára teniszpálya, pálmaház és fürdőmedence is épült. Érdekesség, hogy a szomszéd telekre Törley József apósa egy másik kastélyt is ajándékozott a lányának, Sacelláry Irénnek. Ez ma Sacelláry-kastély néven ismert, magántulajdonban van, ezért sajnos nem látogatható. A Törley-kastélyban pedig jelenleg a Nemzeti Népegészségügyi Központ Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Főosztálya működik. 

pezsgő Etyek Törley József
A Törley pezsgőgyár épülete, képeslap 1919-ből – Forrás: MaNDA / MKVM

Hirtelen vég

Az ember beleborzong, ha elképzeli, vajon mi mindent vihetett volna véghez ez a karizmatikus, lendületes újító, ha nem ér véget oly hirtelen az élete. 1907 nyarán Törley József (nem sokkal a gyár alapításának 25. évfordulójára rendezett hatalmas ünnepség után) Brüsszelbe utazott egy konferenciára, majd onnan a belga tengerpartra, Oostendébe, ahol egy vakbél-perforáció miatt hirtelen elhalálozott július 28-án, 49 éves korában. 

Mivel egyetlen gyermeke, a feleségétől, Sacelláry Iréntől született Mariska lánya másfél éves korában betegség következtében elhunyt, a gyárat bátyjának fiai örökölték.

Az Anna utcai telek legmagasabb pontján még ma is áll Törley József szecessziós stílusú mauzóleuma (bár jócskán levitézlett állapotban), amelyet a már említett Ray Rezső Vilmos építésznek fia, ifjabb Ray Rezső tervezett. A síremlékhez Olaszországból hozták nemcsak a carrarai márványt, de a kőfaragó mestereket, és a kőműveseket is. Itt temették el Törley Józsefet, később a feleségét is. Fájó, hogy végső nyugalomra mégsem lelhettek: 1957-ben sírrablók dúlták fel a mauzóleumot, a rút incidens után a csontok egy részét elszállíttatták egy temetőbe, ám hogy pontosan hová, azt nem tudni.

Forrás: ITT, ITT, ITT, ITT

Kordos Szabolcs: Egy város titkai. XXI. Század Kiadó, Budapest, 2022 

Köszönöm Lőrik Tamásnak, a Törley pincészet márkamenedzserének a cikkhez nyújtott szakmai segítségét!

Kiemelt kép: torleypezsgo.hu

Fiala Borcsa