–

Az életemnek voltak különböző szakaszai – az italfogyasztási szokásaim szempontjából is. Például huszonkét éves korom előtt egyáltalán nem ittam jó koktélokat, de a kétezres évek közepén Nyíregyházán erre nem is volt túl sok lehetőség. A pénztárcám sem állt úgy diákként, hogy ezt megengedhettem volna magamnak. Aztán amikor Pestre kerültem, szinte azonnal belecsöppentem a vendéglátásba. Majdnem a legalsó szintjén kezdtem, és onnan lépegettem felfelé, büszkén, nagyon akarva valami többet, magasztosabbat. Szép idők voltak, sokat tanultam.

Az igazi Kánaán akkor jött el, amikor Buda egyik akkor nyíló, fancy bisztrójába vettek fel a pultba dolgozni. El se hittem, hogy engem – a kis csitrit – alkalmaznak ott. Pedig megtörtént. Gyönyörű évek jöttek, telis-tele szerelemmel és tanulással emberi és szakmai oldalon is. Az akkori barátom biztatott, hogy többet akarjak, ne elégedjek meg azzal, ami most vagyok, mert bennem sokkal több van annál. És igaza lett. Miatta is mertem többre vágyni, nagyobbat álmodni, bár nem tudom, most mit gondolna rólam, mert csak elvétve beszélünk azóta. De azt hiszem, büszke rám. Életem egyik legfontosabb könyvét is tőle kaptam, így végül is ő terelt arra az útra, ami az írói pálya felé vitt. 

De maradjunk a bárpultnál, és a fantasztikus koktéloknál. 

Tombol a nyár, adott egy (két) üveg pezsgő, sok friss gyümölcs, és a kedves kollégáim. Mi az, ami először jut eszébe az embernek egy feszülős munkahét után? Hát, hogy „De jó lenne inni egy finom, hideg koktélt!” (Azt nem tudom, mindenkinek ugyanaz jut-e eszébe, mint nekem, de az én agyam így van összerakva, bocs.)

Elhatároztam, hogy fincsi koktélokat keverek a többieknek az irodában. Becipeltem a blenderemet (nem volt könnyű), meg egy rakás gyümölcsöt és gyümipürét (sajnos eperből ezt kellett használnom, mert lejárt a szezonja), fogtam egy csomag jeget (ez elengedhetetlen a koktél megfelelő állagához), és megmutattam nekik, milyen könnyen lehet ilyen fantasztikus, frissítő italokat készíteni.

Azért szeretek blenderrel dolgozni, mert sokkal jobban lehet vele összemasszírozni az ízeket, és szerintem jobb lesz az állaga is – egész egyszerűen finomabb az eredmény, legalábbis az én ízlésemnek. Egy jó koktél akkor lesz igazán király, ha jó minőségű alapanyagokból készítjük, figyelünk az arányokra, és nem spóroljuk ki belőle az ízeket. Sajnos az epres változatnál ezt nem sikerült elérni, mivel csak eperpürét használhattam, és abból sem a legcoolabbat vettem – nem is voltam teljesen elégedett. De ez legyen a legnagyobb gond. A gyümölcsös pezsgőkoktéloknál egyébként nincsenek kőbe vésett szabályok, mert bizony van olyan, aminél tényleg tűpontosan kell mérni. De az általam választott italok nem ilyenek, ezeket érzésből kell elkészíteni, mindenkinek a saját szájíze szerint.

Lássuk!

1.

Testarossa – az epertől ne kérj elnézést!

Hozzávalók:

1 dl százaz pezsgő
kettő-három evőkanál eperpüré
porcukor ízlés szerint (ha jó a püré, akkor elhagyható)
zúzott jég

Elkészítése: nem nagy ördöngösség, a hozzávalókat beledobáljuk a blenderbe és összemixeljük őket. Az eredeti recept szerint nem így készül, de én így szeretem. Ha igazi, édes, friss gyümölcsöt találsz, akkor nem kell külön édesíteni. Lehet kapni kiváló, fagyasztott gyümölcspüréket is – a legjobbakhoz még jég sem kell, elég ha fagyott állapotában használod fel.

Tipp: ha szeretsz kísérletezni, és kedved van utánajárni az alapanyagoknak, akkor szerezz be egy üveg Chambord-t (francia málnalikőr), és tegyél bele két centinyit. Isteni lesz!

2.

Bellini – a barack mindenkit meghódít

Hozzávalók:

egy darab őszibarack vagy két-három kanál barackpüré
egy deci pezsgő
zúzott jég

Elkészítése: ugyanaz, mint a Testarossánal. Ebbe egyáltalán nem tettem cukrot, mert nagyon finom volt a barack. Nekem ez a kedvenc italom, jobban szeretem, mint az epres verziót. Igazán visszafogott, selymes, nem hivalkodnak az ízei, hanem összeolvadnak és lágyan simogatnak. Az alkoholt sem igazán lehet érezni benne. 

Tipp: a barackot hűtsd be előtte.

3.

Sárgadinnye és pezsgő – elveszi az eszed

Hozzávalók:

egy szelet sárgadinnye
egy deci pezsgő
zúzott jég

Elkészítése: ugyanaz, mint az előző két italnak. Most ráadásul dinnyeszezon van, úgyhogy a piacon találsz mézédes, friss gyümölcsöt. Hajrá!

Tipp: a dinnye húsából pöpec díszt készíthetsz, amit az ital mellé el is rágcsálhatsz, így halmozhatod az élvezeteket.

4.

Mimosa – nem annyira szégyenlős, mint amilyennek mutatja magát

Hozzávalók:

egy deci frissen préselt narancs
egy deci pezsgő
jég

Elkészítése: a legegyszerűbb dolog a világon. Ez az ital nem véletlenül a vasárnapi brunchok kedvence. Frissen préselt naranccsal az igazi. Egy darab jégkockára locsold rá a pezsgőt, aztán a narancsot, és kész is.

Tipp: egy csepp eperlikőr az aljára, és kész a blushing Mimosa, azaz a pirulós változata.

5.

Unikornis koktél  ez állat lesz, én szóltam!

Imádom, hogy olyan játékos az egész, úgyhogy mutatom fázisaiban.

Először is szórj a jégkockatartókba különböző színű és formájú tortadíszeket (én fehér gyöngyöt választottam), önts rá egy kis rozét, és rakd be a jégszekrénybe. Ha megfagytak, szedd ki őket egy tálba.

A széles karimájú pohár szélét (legjobb egy pinot noiros pohár) forgasd meg fagyiban, aztán hempergesd meg tortacukorkában (én színes zizikbe és szívecskékbe mártottam).

Dobd a pohárba a gyöngyös rozés jégkockákat, önts rá tetszés szerinti pezsgőt, és voila:

Nagyon vicces, szerintem. És jó játék elkészíteni. Meg aztán nézni, ahogy a gyöngyök kiszabadulnak a rozés jégből.

Melyiket próbáljátok ki?

Jó kavarást!

Szentesi Éva

Fotók: Kerepeczki Anna/WMN