Médiumnak született, titkárnőként halt meg a magyar film úttörője

–

Megdöbbentem, amikor Hussein Evin, a Magyar Nemzeti Filmarchívum munkatársának rendkívül izgalmas előadásából megtudtam, hogy 1912-ben 120 mozi működött Budapesten! Ez azt jelenti, hogy mindössze 16 évvel az első pesti filmvetítés és filmfelvétel után a magyar fővárosban nyolcezer emberre jutott egy mozi (míg, mondjuk, összehasonlításképp Berlinben 15 ezerre egy).

Egy Kornai Margit nevű fiatal színésznő, Papír Sándor színházigazgató özvegye is mozit nyitott ebben az időszakban. Így kezdődött négy évtizednyi szenvedélyes kapcsolata a filmgyártással. De előreszaladtunk.  

Özvegyen maradt két gyerekkel és egy csomó adóssággal  

Az előzményekről legalább annyit érdemes tudni, hogy Kornai Margitot Kronemer Malvin néven anyakönyvezték 1883-ban Kárpátalján, és Jászai Mari tanítványa volt Budapesten, aztán Szabadkára, majd Szatmárnémetibe szerződött. Színészként hatalmas rajongótábora volt, és a kritikusok is az egekbe dicsérték.

1911-ben a férje (a már említett Papír Sándor, eredeti nevén Scherbach Oziás táncos-komikus, Fedák Sári partnere) elnyerte az újpesti Népszínház igazgatói posztját. A házaspár nagy kölcsönöket vett fel, hogy színvonalas társulatot szerződtethessen. Csakhogy a férfi váratlanul meghalt, és Papírné Kornai Margit magára maradt két felnevelendő kisgyerekkel és a könyörtelen hitelezőkkel a nyakán. Szerencsére remek üzleti érzékkel áldotta meg a sors, úgyhogy nemcsak a színház gazdasági ügyeit tette rendbe, de 1914-ben egy mozit is nyitott a Tisztviselőtelepen.

Mivel az első világháború alatt nem lehetett behozni francia, olasz, amerikai filmeket, a magyar filmgyártás a tízes években budapesti és kolozsvári epicentrumokkal felvirágzott. Sajnos a 600 elkészült némafilmből mindössze 50 maradt fenn, a többi elveszett, megsemmisült.

Kornai Margit 1915-ben hozzáment korábbi színésztársához, Balogh Bélához. Akit rábeszélt, hogy alapítsanak filmvállalatot. Arra is rávette Baloghot, hogy tanulja ki a rendező szakmát a (két évre) Berlinből hazatérő, nagyágyúnak számító Illés Jenőtől.

Csináljunk filmgyárat!

1916-ban saját vállalkozást indítottak, amelyhez aztán Kornai tőkéstársat szerez Oláh Gyárfás Mihály, a Gambrinus étterem tulajdonosának személyében, és megalakul az Astra Filmgyár és Filmkölcsönző Rt., amelynek saját stúdiója is épül Angyalföldön. Az Astra főrendezője Balogh Béla lett – az „intéző” pedig Kornai Margit, a felesége.

Az Astra már első filmjével óriási sikert aratott. Kornai Margitot dicsérte a választás: Bakonyi Károly „Obsitos” című 1910-es színjátékának megfilmesítési jogára csapott le Kertész Mihály, a „Casablanca” későbbi rendezőjének nem kis bosszúságára (előle happolta el ugyanis a jogokat a szemfüles Kornai).

Az Astrában folyó munka művészeti irányítója (és a filmek többségének a rendezője) Balogh Béla volt: színvonalas színdarabokat, népszerű operetteket, magyar és külföldi bestsellereket filmesítettek meg. Nagy sikerük volt a Vengerkák (amely Moszkvában prostituálódó magyar táncosnőkről mesél Pásztor Árpád újságíró dokumentumregénye alapján), A toprini nász című izgalmas kémfilm és A Pál utcai fiúk filmváltozata.

Nem túlzás azt állítani, Baloghné kulcsfigura volt a filmgyárban. Rengeteget olvasott, és nagyon jó szeme volt a megfilmesítés után kiáltó könyvekre. Óriási munkabírással és szenvedéllyel dolgozott. Remek ízlése volt, jó ötletekkel bírt, ügyesen válogatta ki a szereplőket: Putty Lia például csak egyetlen magyar filmben szerepelt, mielőtt emigrált, és világhírű színésznő lett, ez pedig a Balogh-házaspár filmje volt, A császár katonái.

Az Astra-filmekre jellemző volt a társadalmi felelősségvállalás, fontos ügyek mellett álltak ki, bemutatták például a hivatalnoklét megaláztatásait, beszéltek a nők alárendelt helyzetéről, a háború és a nyomor borzalmairól, a gyerekek sorsáról. A kortársak Kornait rendezőként is tisztelték, habár egy film főcímében sem szerepelt a neve. 

Élet az Astra után

A szárnyalás 1918-ig tartott, akkor az Astra ellen a Mozitanács szakszervezeti bojkottot hirdetett, mert a tulajdonos, Oláh Gyárfás Mihály két színésznőnek alacsony fizetést adott, Baloghné producert pedig elbocsátotta. (Még egyszer mondom, 1918-at írunk! Tartunk mi már ott összefogásban, ahol ők tartottak? Nem hiszem.) A nyomásnak engedve a tulajdonos megemelte a színésznők fizetését, valamint Baloghné Kornai Margitot is visszahelyezte pozíciójába. Ettől függetlenül Baloghék hamarosan átszerződtek egy másik filmgyárhoz, a Starhoz. A férj vezető filmrendező lett ott is. (Az Astra napja leáldozott, stúdióját három évvel később összedöntötte egy szélvihar.)

A húszas években a filmgyártók krémje, Balázs Béla, Korda Sándor, Kertész Mihály, Lugosi Béla, elhagyták Magyarországot. Baloghék is Berlinbe költöztek egy időre. Itt kitanulták a hangosfilmkészítést. 1935-től kapcsolódtak vissza a magyar filmgyártásba, és a harmincas-negyvenes évek több sikeres filmje fűződött a nevükhöz. Például Édes mostoha, Páger Antallal a főszerepben, amely Lakner Artúr „regényes gyermekoperettje” nyomán készült. Vagy a slágercímével szállóigévé váló Havi 200 fix című vígjáték. („Havi 200 pengő fixszel, ma az ember könnyen viccel…”) 

Üldözötté válva

1941-ben önállósodtak Baloghék, megalakították a Balogh Film Kft-t, amelyhez két ikonikus Karády-film kötődik: a Ne kérdezd, ki voltam, és az Ópiumkeringő.

A zsidótörtvények miatt Baloghné és gyermekei, Papír Viktor zeneszerző és Orsi Mária (a későbbi Szepes Mária, akiről ITT írtunk korábban) forgatókönyvíró neve is eltűnt a filmek stáblistájából. Mindent Balogh Béla jegyzett, zeneszerzőként is… De a werkfotókon persze nagyon is ott van Kornai Margit, aki továbbra is a filmek lelke maradt, ahogy azt Balogh Béla is mindig elmondta interjúiban.

A háborút Leányfalun vészelte át a család, de 1945 márciusában Balogh Béla meghalt. Megtörte az állandó fenyegetettség.  

Kornai Margit túlélte a borzalmakat, olyannyira, hogy 1947-ben, lánya, Szepes Mária híres Vörös oroszlánja után egy évvel regénye jelent meg. Merthogy írt is, összesen három könyvet, köztük egyet a Testi betegségek lelki okai címmel. Mindig vonzotta őt is a filozófia és a spiritualitás, ahogy az egész családot, sőt, az okkultizmusba is belekóstolt. Amikor a húszas években divatba jött Pesten is az „asztaltáncoltatás”, és nagy rajongótábora lett a művészvilágban a spiritiszta szeánszoknak, Kornai Margit állítólag elsőrangú médium volt.      

De a „kirándulások” mellett azért a nagy szerelem a mozi volt mindig. Jobb híján három évvel a halála előtt, 1950-ben, 67 évesen elszegődött adminisztrátornak a Magyar Állami Filmgyártó vállalthoz.

Források: Arcanum, Filmkultúra, Hangosfilm

Budapesti Klasszikus Film Maraton, 2019. 09. 05. Előadó: Hussein Evin, téma: Az első magyar női producer – Ki volt Balogh Béláné Kornai Margit

Kurucz Adrienn