Marcel Cerdan Algériában született spanyol gyökerekkel rendelkező szülőktől. Gyermekkorában a család Marokkóba költözött. Tizennyolc évesen lett profi bokszoló. Az első 45 mérkőzését Észak-Afrikában, majd Franciaországban vívta, a sorozat utolsó, negyvenötödik ütközetében a francia középsúlyú bajnoki címért szállt ringbe, amit meg is nyert.

A második világháború kitörése után nem sokkal bevonult a francia haditengerészethez. Szolgálata miatt 1940-ben nem bokszolt, csak akkor tudott visszatérni a ringbe, amikor a Franciaországot megszálló németek feloszlatták az egységét. Az ellenőrzésük alatt álló területeken ugyan néhányszor volt lehetősége szorítóba lépni, de amikor 1942-ben a spanyol José Ferrert az első menetben kiütötte, magára haragította a német hatóságokat, ezért Észak-Afrikába kellett menekülnie.

A boksz világába két évvel később tért vissza, amikor a szövetségesek közti ökölvívó tornákon szerepelt

Akik látták azokon a mérkőzéseken, úgy emlékeztek vissza rá később, hogy „több mint nagyszerű harcos volt”. A háború befejezése után mind a francia, mind az európai mezőny egyik élbokszolója lett. Európa-bajnok volt kategóriájában, miután a címdöntő mérkőzés első menetében kiütötte ellenfelét, Leon Foquet-ot. Elkezdhetett álmodozni arról, hogy Európa után a világot is meghódítsa. 

1947-et írtunk ekkor. Abban az évben a világbajnoki címet még nem, de Édith Piaf szenvedélyes szerelmét elnyerte.

Amint Piaf Életem című életrajzi könyvében olvasható (amelynek szövegét Jean Noli író-újságíró jegyezte le, mert Piaf már nagyon beteg volt), egy New York-i koktélpartin mutatták be őket egymásnak. Cerdan az első amerikai bokszmeccsére készült, Piaf pedig a koncertturnéja próbáin vett részt. A koktélpartit követően egy este csörgött a telefon a lakosztályában: a bokszoló vacsorázni hívta. Nagyon izgatott és boldog volt, gondosan kisminkelte magát és a legszebb ruháját öltötte magára. Arra gondolt, hogy biztos egy puccos étterembe mennek. Csalódnia kellett: Cerdan egy olcsó falatozóhelyre vitte, ahol bárszéken ülve ettek-ittak. Miután a vacsora végén pikírten megjegyezte, hogy „hát, maga nem megy tönkre bele, ha meghív valakit”, az egyik leghíresebb New York-i étteremmel, a Le Gourmet-val kápráztatta el a bokszoló. 

Cerdan nem csak aznap este hordozta a tenyerén Piafot

Aki úgy gondolta, hogy „cserébe” ő nem sok mindent adott neki. A bokszoló erről másképp vélekedett: több mindenért is hálás lehetett neki. Megszerettette vele például a szépirodalmat. Addig többnyire képregényeket, cowboy-történeteket vagy krimiket olvasott, de miután szerelmének köszönhetően megismerte – többek között – John Steinbeck vagy Jack London műveit, igazi könyvmollyá vált. Az öltözködését is megváltoztatta („korábban azt vette fel, ami a keze ügyébe került”), leszoktatta az addigi kedvencnek számító „lila nyakkendő pettyes inggel”– kombinációról.

Eleinte sokan nem nézték jó szemmel a kapcsolatukat. A bokszolókkal kapcsolatos sztereotípiák miatt meglepődve kérdezték Piafot, hogy szerethet „egy ilyen vadállatot”.

Cerdan az előítéleteket megcáfolva a sanzonénekesnő férfiakat érintő korábbi negatív tapasztalatait („minden férfi durva”) ellensúlyozva meggyőzte őt arról, hogy lehet találni olyan valakit is, aki jóságos, derűs és gyengéd. A végletekig el volt ragadtatva az új szerelmétől, akiért megszállottan rajongott: „Szerettem Cerdant. Sőt, imádtam, mint egy istent, bármit megtettem volna érte” – mesélt érzelmeiről a már említett életrajzi könyvben.

Fotó: Getty Images/Hulton Archive

Erkölcsi aggályok is véget vethettek volna a románcnak, de nem így történt. A bokszoló nős volt, megismerkedésük idején két gyermek édesapja (a harmadik már a Piaf-szerelem idején született).  Az újságírók kezdetben diszkrécióval kezelték a helyzetet. Egy sajtóbeszélgetésen Cerdant a magánéletéről kérdezték, aki a kényes kérdésekre a következőképpen válaszolt: „Azt akarják tudni, hogy szeretem-e Édith Piafot? A válasz: igen. Azt akarják tudni, hogy a szeretőm-e? A válasz: igen. És azért csak a szeretőm, mert nős vagyok. Tessék, mindent elmondtam maguknak. Holnap meglátom, hogy úriemberek-e.”

A másnapi sajtóban egyetlen szó sem jelent meg erről (az ilyen manapság már elképzelhetetlen). 

Piafot Cerdanban a legjobban nem az fogta meg, hogy jóképű és erős férfi volt, nem is az, hogy sikeres, hanem a jó szívével vette le a lábáról. Több olyan történetet jegyeztek le Cerdannal kapcsolatban, ami mélyen meghatotta az énekesnőt. Az egyik: volt a bokszolónak egy Casablancában lakó, szinte teljesen vak barátja. Elhatározta, segít neki abban, hogy visszanyerhesse látását.

Nemcsak a Casablanca-Párizs repülőjegyét, valamint az orvosi költséget fizette ki, hanem el is kísérte a kezelést végző specialistához minden reggel. A baráti támogatás és az orvos szakértelme meghozta a remélt eredményt: a férfi visszakapta a látását. Talán azért is volt ekkora hatással Piafra ez a történet, mert kisgyermekkorában ő sem látott egy ideig szaruhártya-gyulladás miatt, és csodaként élte meg, hogy meggyógyult.

Egy másik jó cselekedet, amiről Piaf mesélt memoárjában, az volt, hogy Cerdan egy megterhelő felkészülési időszakot követő kemény meccs után ahelyett, hogy pihent volna, elvállalt egy bemutató mérkőzésekből álló turnét. Nem azért, hogy több pénzt keressen, hanem abból a célból, hogy a honoráriumát tébécés gyermekeket gyógyító intézetnek ajánlja fel. Amikor ezt Piaf megtudta, azonnal felhívta, és hangot adott hangot felháborodásának, mondván, egy ilyen ütközetben szerzett sérülésnek komoly következményei is lehetnek. Cerdan egy hosszú levélben indokolta meg, mi vette rá erre a felajánlásra: „Megnéztem ezeket a gyerekeket. Éreztem, amint kis kezükkel belém kapaszkodnak, és azt gondoltam: jó dolog, ha az ember hasznosnak érezheti magát. Végül is mit számít a pénz?”.

A ringben, a pofonok és kiütések világában is emberséges volt. Az egyik mérkőzésén padlóra küldte ellenfelét, aki könyörögve kérte: „Ne üss ki, Marcel!”. Engedett a kérésnek, megelégedett a pontozásos győzelemmel annak ellenére, hogy a közönség hangosan kifütyülte.

Így magyarázta meg, hogy kegyelmet gyakorolt: „Kifütyültek, de soha nem éreztem ilyen örömet. Látod, Édith, az életben mindig jónak kell lenni”.

Cerdan karrierjének csúcsa, sportolói álmainak betetőzése a Tony Zale ellen 1948-ban megszerzett világbajnoki cím volt

Piaf néhány héttel a mérkőzés előtt imádkozott a győzelemért Szent Terézhez, akinek látása visszanyerését is tulajdonította. Mielőtt pedig – a fellépések és a világbajnoki címmérkőzés miatt – ismét New Yorkba utaztak, Piaf szobáját váratlanul rózsaillat árasztotta el néhány másodpercig. Az akkor vele levő barátnője és annak férje egy összetört parfümre gyanakodtak, de Piaf úgy gondolta, hogy egy jelet kapott. Méghozzá – hite szerint – a látását visszaadó Szent Teréztől. Azt hallotta, hogy akit ő kegyelemben részesít, arra rózsaillatot bocsát. Ekkor meg volt győződve róla, hogy szerelme világbajnok lesz. Nem kellett csalatkoznia: ugyan a negyedik menet alatt Zale kis híján padlóra küldte Cerdant, a végén mégis ő nyert kiütéssel.  

 

Ahogy szerelmük fontos mérföldkövei, úgy a tragikus vég is New Yorkhoz köthető

1949. október 27-én Cerdan az aktuális edzőtábor megkezdése előtt Piaf egyik fellépésére repült az Air France Párizs–New York járatával, ami egy hegynek ütközött az Azori-szigeteken. A gép valamennyi utasa és a teljes személyzet életét vesztette.

A bokszoló eredetileg hajóval szeretett volna utazni, de Piaf annyira szeretett volna vele találkozni, hogy türelmetlenségében rábeszélte a repülőgépre. Sohasem tudta ezt magának megbocsátani, úgy értelmezte a helyzetet, hogy miatta halt meg élete szerelme, miatta maradt apa nélkül három gyermek. 

Miután közölték vele a halálhírt, New York egyik elit mulatójában kellett színpadra lépnie. Hatalmas lelkierőről tanúbizonyságot téve kitartott a koncert végéig, miután az első dal előtt közönsége tudtára adta: „Ma este Marcel Cerdan emlékére énekelek. Csak neki”.

Nádudvari Péter

Források: ITTITT és ITT

Valamint: 

Michelle Marly: Édith Piaf és a szerelem dala, Kossuth Kiadó, 2019.

Édith Piaf: Életem (ford.: Szentgyörgyi Rita), Múzsák Közművelődési Kiadó, 1989.

Cerdan: 60 years later, legend endures – The Ring (ringtv.com) 

Marcel Cerdan: The "Forgotten" Greatest? | JAB-TO-JAB (jabtojab.com)

Kiemelt kép: Getty Images/Keystone-France