1. Varró Dániel: Akinek az orra pisze – Korszerű mondókák kisbabáknak


„Ordítasz adta kölke, mi?

Nem hagyod apád költeni?”

Bár három fia is van a nagyszerű költőnek, és nyilván mindegyikük épp eleget ordított babaként,

mindez szerencsére nem akadályozta meg Varró Dánielt abban, hogy megadja a magyar „babaköltészet” alaphangját, és megírja tabukat nem ismerő, önironikus és roppant realisztikus mondókáit.

Néhány év alatt szinte klasszikussá vált az Akinek…-sorozat. Most az Akinek a lába hatos és az Akinek a foga kijött című kötetetek mondókáiból készült egy válogatáskötet, mondhatni: „kettő az egyben”. Egészen aprócska gyerekeknek is bátran mondogathatjuk, dünnyöghetjük Varró Dániel szellemes versikéit. Ráadásként Maros Krisztina pazar képi világában is elmerülhetünk. A gyönyörű könyvtárgy nem hiányozhat a strandtáskából, készüljetek föl rá, hogy minimum ezerszer el kell olvasnotok, mire tényleg hatos lesz a ded lába, de ez legyen a legkisebb bajotok!

(A költő negyvenegyedik születésnapjára készült írásunkat is olvassátok el ITT!)

Melyik korosztálynak ajánlom?

Túlzás nélkül: mindegyiknek. Alanyi (költő) apák, anyák, csecsemők, de még a kamaszok is élvezni fogják. (Jelenkor Kiadó)

2. Félsz a sötétben? A sötét jobban fél tőled! – Világos, hogy nem kell félni

„A sötét nem valami bátor. Csak akkor mer előbújni a házból, ha már lement a nap.”

Nagyon sok olyan kicsiknek szóló könyv született már, ami a gyerekek különböző félelmeit dolgozza föl, de a sötétség univerzális téma, hiszen akár még a felnőttek is megborzonghatnak egy-egy csillagtalan éjszakán.

Peter Vegas író és Benjamin Chaud illusztrátor jól ismeri a gyerekek lelkét, és azt is tudják, hogyan lehet megszólítani őket. Sok-sok humorral, mégis megnyugtatóan taglalják ezt a nehéz témát.

Kevés szöveggel, sok plasztikus képpel mutatják meg, hogy a félelem természetes reakció nyugtalanító helyzetekben.

Ez a klassz könyv valóban csökkentheti a kicsik szorongásait. Legyen veletek egész nyáron, csillagtalan éjszakákon különösen jó szívvel ajánlom.

Melyik korosztálynak való?

Olvasni tanuló gyerekek is forgathatják, mert a betűméret igazán olvasóbarát, ráadásul kevés és vicces szöveg kíséri az egész oldalas rajzokat. De már akár bölcsis gyerekek is értékelni fogják a humorát. (Hogy egészen őszinte legyek, a hozzám hasonló – a sötétben kissé bizonytalankodó – felnőtteket is megnyugtatja.) (Pagony Kiadó)

3. Peter Carnavas: Az elefánt – A bánat szürkeségének ezer árnyalata

„Nagypapa mindig azt mondta, hogy anya odafentről figyel rájuk, s azon tűnődött, vajon mit láthat.”

Nem véletlenül kapta meg Az elefánt című könyvéért Peter Carnavas 2018-ban, Ausztráliában Az év gyermekkönyve-díjat, valóban lélegzetelállítóan jó kötetet alkotott. A főszereplő kislány, Olívia édesapja – a felesége elvesztése után – depressziós lesz, és csak a nagypapa gondoskodó segítségével képesek valamennyire megkapaszkodni a nehéz hétköznapokban és a még nehezebb ünnepekben. A szerző egyszerű fekete-fehér rajzai kísérik érzékenyen a közös gyász feldolgozásának nehéz történetét.

Olívia legnagyobb fájdalma – édesanyja elvesztésén túl –, hogy az apukája nem képes kapcsolódni hozzá, hiszen folyton ott van körülötte egy hatalmas, szürke elefánt, vagyis a depresszió. Csak annyit árulhatok el, hogy a végtelenül egyszerűen megfogalmazott, szívszaggató, mégis felemelő történet igen megnyugtatóan végződik. Tényleg olvassátok el, hiszen előbb vagy utóbb, de minden gyerek találkozik valamilyen fájdalmas veszteséggel, ez a kötet pedig valódi támaszt adhat nekik ennek feldolgozásában.

Dr. Kádár Annamária tökéletesen megfogalmazta a kötet lényegét felnőtteknek szóló ajánlójában: „A könyv a veszteségről szól, mégis áthatja a remény és az életigenlés.” 

Kinek ajánlom?

Elvben hat és kilenc év közötti gyerekeknek való a könyv, akár már önállóan is olvashatják, a betűméret mindezt megengedi. Viszont olyan egyetemes a téma, hogy valóban az egész családot megszólítja. Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy igazi családterápiára is lehetőséget ad. (Hórusz Könyvkiadó)

4. Az univerzum, a tehenek meg minden – fontos kérdések, egyszerű válaszok

„Mitől vagyok én én?”

A gyerekek elképesztően zseniálisak! Ebben a kötetben 114 – a fenti idézethez hasonló – fontos kérdést tesznek föl a gyerekek a téma szakavatott kutatóinak, akik közérthetően, a legkisebbek számára is megfogható, átélhető válaszokat adnak. Rengeteget tanultam belőle felnőttként is. (Nagyon neves tudósok is, mint David Attenborough, választ adnak például arra a kérdésre, hogy „Vannak-e olyan állatok, amiket még senki nem fedezett föl?”.)

Határtalanul élvezetes olvasmány, olyan közös élményt jelenthet, ami kitágítja az egész univerzumot, és segíthet megérteni a legegyszerűbb jelenségeket, de ugyanígy a legbonyolultabbakat is.

Humoros, könnyed, mégis nagyon érvényes válaszokat találhatunk benne a legégetőbb kérdéseinkre. 

Mayer Tamás hipervicces, kicsit képregényes hangulatú illusztrációi pedig csak fokozzák a hatást. (Pagony Kiadó)

Kinek ajánlom?

Tudom, kicsit unalmas lehetek ezzel a „mindenkinek” szlogennel, de a jó könyvek valóban korosztálytól függetlenek. A kiadó a hat és tizenkét év közötti gyerekeknek ajánlja akár önálló olvasásra is, de egy négy-öt éves, és egy ötvenhárom éves (én) kíváncsiságát is kielégítheti. Baromi szórakoztató és felettébb hasznos könyv. Többször is el lehet olvasni, és soha nem lesz unalmas. 

5. Haász János: Mire felnövünk (Gyerekhangú felnőttségek)

„Van egy nagyon ronda pólóm,

egy dedós, piros mesefigura van rajta.

Utálom.

De Dóri szerint nagyon cuki,

szóval mindennap abban járok.”

Nagy kérdés, hogy kinek szólnak valójában a gyerekhangon megfogalmazott úgynevezett „svéd gyerekversek”. Azt hiszem, sokkal inkább nekünk, felnőtteknek, mint a gyerekeknek. Persze a sikerültebbeket a gyerekek is élvezhetik, de abban egyáltalán nem vagyok biztos, hogy tényleg „átmegy az üzenetük”. Haász János a Telex újságírója, ez már a második ilyen kötete, és novellákat is ír. A Mire felnövünk szerintem arról szól, hogy valójában soha nem növünk fel. (És ez így van jól.)

A szerző a főszereplő kisfiú svéd típusú gyerekvershangján meséli el, hogy édesanyja megbetegszik, kórházba kerül, édesapja összezavarodik, nővére nem igazán szíveli őt, és kimondhatatlanul szerelmes Dóriba.

Mégis a hiányról szól a legtöbb szöveg, az édesanya feldolgozhatatlan, mindent átható hiányáról.

A versek között vannak szellemes áthallások, bölcs gyerekségek, de olykor kissé erőltetett szövegek is, ezeket viszont Egri Mónika felülmúlhatatlanul vicces, karakteres illusztrációi rendszerint megmentik attól, hogy csak átlapozzuk. (Athenaeum)

Kinek ajánlom?

Most jön a szokásos szövegem: mindenkinek. Közös olvasásra, önálló olvasásra, nézegetésre, nevetgélésre és sírdogálásra is.

6. Philip Waechter: Hurrá, nyaralunk!

Baromi hálás vagyok a német szerzőnek, aki a fiam legeslegkedvesebb könyvének írója és illusztrátora. (Az Én című könyvéről van szó amúgy, ami egy medvéről szól, de hát, ha belegondolunk, valójában mindannyian medvék vagyunk, ám ez csupán mellékszál.)

Ha valóban klasszikus nyaralós könyvre vágytok, akkor feltétlenül vigyétek magatokkal ezt a kötetet, ami egy családi sátorozás krónikáját meséli el fergeteges humorral, kevés szöveggel és sok rajzzal.

Kinek ajánlom?

A böngészők világát idéző nagyalakú könyvet már a két-három évesek is értékelik, de az olvasni tanulók is eligazodhatnak a történetben. Azonban a szülők sincsenek kizárva ebből a jókedvű kalandozásból, nagyokat nevethetnek a könyvbéli család bénázásain, és ha esetleg magukra ismernek egy-egy elég necces helyzetben, az sem lehet véletlen. (Pagony Kiadó)

7. Zalka Csenge Virág: Széltestvér és Napkelte – „A vérrokonság nem mindig egyenlő a szeretettel”

„Végre előbújtál! – mosolygott a férj gyengéden a feleségére.

A szerelmed váltott meg – mosolygott vissza a lány. – Nem bújtam volna elő, ha már sütőtökként nem szerettél volna.”

Az egyetlen – nem idén megjelent – kötet ebben a sorban ez a különleges népmesegyűjtemény, ami talán nem kapott akkora figyelmet, mint amekkorát érdemelne, pedig igen fontos mű. Óriási botrány kísérte a Meseország mindenkié című kortárs mesegyűjtemény megjelenését, ITT írtunk is róla, és ezzel majdnem egy időben jelent meg Zalka Csenge Virág rendhagyó gyűjteménye a rendhagyó családokról.

Annak örülünk, hogy ezt senki nem darálta le, de azért jó volna, ha minél többen elolvasnák és megszívlelnék az üzenetét.

Azzal a nem titkolt szándékkal készült a kötet, hogy tágítsa a világképünket, megmutassa a sokféleségünket, és segítsen az elfogadásban. A világ minden tájáról gyűjtött népmesék a sokszínűségen túl azt is megmutatják, hogy milyen megküzdési stratégiák vezethetnek ki bennünket a nehéz helyzetekből.

A tartalma összecseng a Világszép Alapítvány küldetésével is, ráadásul a kötetből befolyó összeg húsz százaléka családon kívül nevelkedő gyerekeknek kínál lehetőséget ahhoz, hogy rendszeresen meséljenek nekik az alapítvány szakemberei, és nyári táboraikhoz is anyagi alapot ad. Minden szinten a segítő könyvek közé sorolhatjuk tehát ezt a kiadványt. Zalka Csenge Virág a mesék végén röviden, de tudományos alapossággal elmagyarázza egy-egy történet hátterét.

Bertóthy Ágnes klasszikus színes illusztrációi díszítik a könyvet. Érzésem szerint a rajzok nem közvetítik elég progresszíven a mesék vagányságát, de szó sincs arról, hogy ne volna szép a kiadvány.

Kinek ajánlom?

A kiadó kilenc éven felüli gyerekeknek szánja a könyvet, és ebben abszolút egyetértek velük. Nehéz, mégis lélekemelő hosszabb és rövidebb történeteket olvashatunk zaklató családfőkről, vagy például egy olyan királylányról, aki egyszerre három férfit szeretett. Tabutémák meseköntösben, önálló olvasásra, családi beszélgetésekre, elfogadásra és szeretésre. (Móra Könyvkiadó)

8. Kolozsi Angéla: Jenci néni és az okostelefonok – „A legnagyobb kulcslyuk a világon”

„Nekem muszáj pár sort írnom a kolléganőmnek – szabadkozott Anya szintén teli szájjal, rendületlenül pötyögve a tableten. – És ez különben sem telefon, pillantott föl bűntudatos paradicsomszaftos mosollyal az arcán.”

Majdnem mindannyian belegabalyodtunk már a világháló bugyraiba, és úgy tűnik, nincs más megoldás, mint a radikális döntés, hogy kellenek olyan helyzetek, amikor TÉNYLEG együtt van a család. Olyankor nem lehet nyomkodni a telefont, bámulni mások életét „a fészen meg azinstán”. Egy ilyen alaposan belegabalyodott család életébe csöppen bele váratlanul és (nem is olyan) véletlenül Jenci néni, vagyis Eugénia, akit szintén képtelen lesz kigabalyodni ebből a roppant ravasz hálóból. Kolozsi Angéla kacagtatóan szellemes történetszövése és roppant életszerű párbeszédei bármelyik család számára ismerősek lehetnek. A kötet szerkezete jól mímeli a multitaskingolás (valójában figyelemzavar) technikáját, és

fontos korrajzot ad az elidegenedett családok életéről, amelynek tagjai a kapcsolódás reményében totálisan elszakadnak azoktól, akikhez a legtöbb közük volna.

A végén persze, sok-sok kalamajka után, jön a megnyugtató hepiend, de addig azért bőven van min aggódnunk.

A kötet kiegészítéseként olvasható négy igen vicces példatörténet, afféle „ezopusi példabeszéd” például az ostoba tyúkról, ami vőlegényt keres, de a világhálón csapdába csalja a róka, aminek még a püspökfalatjáról is küld egy fotót annak reményében, hogy megtalálja álmai kakasát… és hasonló csattanós szkeccsek.

Rumi Zsófi első könyvillusztrációs munkájával bebiztosította a jövőjét, remélem, nagyon sok könyvet kísérnek még a képei. Tökéletesen visszaadta a virtuális világ és a valóság reménytelen találkozását, Réber László képei jutottak eszembe róla.

Kinek ajánlom?

Minden… na, jó. Ez a könyv tényleg a kilenc és tizenkét év közötti gyerekek kedvenc nyári olvasmánya lehet, ahogy az összes többi is, ami megjelent az Abszolút Könyvek sorozatában. (Pagony Kiadó)

9. Berg Judit: A keresők

„A Seuso-kincs el van átkozva! Mindenkire halál vár, aki a közelébe kerül!”

Két évvel ezelőtt már áradoztam egy sort Az őrzőkről, Berg Judit történelmi tárgyú ifjúsági könyvéről, ami azóta elnyerte Az év ifjúsági regénye diákzsűrijének díját. Most sem tehetek mást, amikor A keresők című könyvéről szeretnék beszámolni nektek. Abszolút nincs szükség az előzmények ismeretére, ez az új történet önmagában is megállja a helyét, a szerző mégis ügyesen beleszövi a cselekménybe azokat a szálakat, amelyek összekötik a két könyvet.

Egyszerűen lenyűgöző az a profizmus, ahogyan Berg Judit mozgatja a szálakat, klasszikus történelmi krimit kapunk fikciós eseményekkel és abszolút korrekt történelmi háttérrel.

Nagyon nehéz úgy írni a történelemről, hogy ne váljon szájbarágóssá, ráadásul itt még az évtizedekkel ezelőtt történt valódi bűncselekmények is fontos szerepet kaptak. A Seuso-kincsről valóban mindent megtudunk, ami csak tudható, és az emberi viszonyokról, az emberi természetről, de a kamaszok valódi életéről is pontos látleletet mutat a szerző, aki nem csupán a gyerekek érzelmi életével és mozgatórugóival van tökéletesen tisztában, de még dél-amerikai legendákba is beavat bennünket. 
Valahogy így, ezzel a szemlélettel lehetne és kellene történelmet oktatni és a gyerekeinkre tekinteni.

A könyvben feltárulnak a valós tények mellett azok a mellékszálak is, amelyek valóban érdekessé varázsolják a történelmet mint tantárgyat. 

A gazdag hangulatfestő leírások, a pontos megfigyelések, a kamaszok számára fontos popkulturális referenciák viszik közelebb a gyerekeinket ahhoz, hogy ráébredjenek, a kultúra közös kincsünk, az olvasás pedig izgalmas, élő párbeszéd önmagunkkal és a világgal, na meg jó esetben a tanárainkkal is.

Kinek ajánlom?

Történelemtanároknak, történelmet szerető kamaszoknak, krimiolvasó felnőtteknek, kortól és nemtől függetlenül mindenkinek, aki szeret belefeledkezni egy izgalmas, szövevényes történetbe. Emellett gyönyörű a könyv maga, ahogy az előző kötetnél, itt is Nagy Norbertnek köszönhetjük a különlegesen szép élményt! Köszönjük is! (Ecovit Kiadó)

10. Inti Chavez Perez: Respect – Szexkönyv fiúknak

„Vezess pornónaplót! Minden alkalom után írd le, hogy pontosan milyen hangulatban kezdtél el pornót nézni!”

Na, végre egy olyan könyv, amit bátran a fiam kezébe adhattam, mert nem gügyög, nem hazudik, nem finomkodik, semmit nem hallgat el, bátor és szókimondó, mégsem durva. Nem csupán az ébredező szexualitás fiziológiai részeit foglalja össze elméleti síkon, hanem gyakorlati tanácsokat ad, és a lelki hátteret is feltérképezi. Igazi unikum, respekt az alkotónak, Inti Chavez Pereznek. 

A szexualitás minden lehetséges terepét érinti a melegségtől kezdve egészen addig, hogy miért nem érdemes görcsölniük a fiúknak azon, hogy mekkora és milyen formájú a péniszük, vagy milyen egy valódi lány valódi érzelmekkel. A pornófilmekben sablonosan ábrázolt nők és a macsó megnyilvánulások is a helyükre kerülnek.

Kinek ajánlom?

Na, most tényleg NAGYBETŰS, VASTAGON SZEDETT MINDENKINEK (aki elmúlt tizennégy éves) a válaszom.

A készülő pedofiltörvény ellen ez a kötet a legjobb válasz arra, hogy miért KELL beszélnünk a kamasz gyerekeinkkel a testükről és a szexusukról. Vagy ha mi magunk nem akarunk is belemenni az érzékeny részletekbe, akkor legalább idejében adjuk a kezükbe ezt a könyvet. A lányoknak is roppant hasznos!

A szülők meg a pedagógusok is tanulhatnak belőle, ha mást nem, beszédmódot és nyíltságot. Azt hittem magamról, hogy ötvenhárom évesen már elég tájékozott vagyok a szexualitás kérdésében, aztán most kiderült, hogy vannak még vakfoltjaim. (Corvina)

Both Gabi

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/MoMo Productions