–

Szinte napra pontosan hat hónappal ezelőtt, a második hullám előtti zárás utolsó estéjén, november 10-én voltam utoljára színházban. Kihasználtam az utolsó lehetőséget. A nézőtéren tapintani lehetett a feszültséget, a tapsunkból áradt az együttérzés, mert nem tudtuk, mikor lesz a színészeknek alkalmuk újra színpadra állni, nekünk pedig őket nézni. Bár hónapok óta nem élhettem át ehhez hasonlót, az online platformok folyamatosan lehetővé teszik, hogy ne kelljen a kultúrát hiányolnunk az életünkből. Sőt. Idén májusban a Müpa szervezésében világpremierekkel, Európa neves hangversenytermeiből közvetített koncertekkel zajlik a nagyszabású, ingyenes, streamelt összművészeti eseménysorozat, a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Hetek, amelynek hála olyan tér- és időbeli utazáson vehetünk részt, amelyre ritkán van példa.

A magamfajta kultúrakedvelő pedig csillogó szemmel ugrik az ilyen lehetőségre.

Bár Bartók Béla születésének száznegyvenedik évfordulója adja az apropóját, hogy a fesztivál az ő nevét viseli, a programban nemcsak a zeneszerző műveit találjuk, hanem rendkívül változatos kínálatot, ami szintén Bartók munkássága előtt tiszteleg, hiszen ily módon az ő szellemisége, kreativitása, alkotói szemlélete jelenik meg számtalan műfajban, a hazai és nemzetközi művészeti élet legjobbjainak tolmácsolásában.

Az én személyes kedvenceim

Május 21-én a Magyar Nemzeti Táncegyüttes bemutatóját, A hűtlen feleséget nézhetjük meg. A téma ma is aktuális: egy elsöprő erejű szerelem fellobbanása, majd az égő szenvedély, végül a hűtlenség és féltékenység a férfi és a nő kapcsolatának örök konfliktusa, amely a tánc nyelvén bontakozik ki a szemünk előtt a Honvéd Férfikar közreműködésével.

Magyar Nemzeti Táncegyüttes – A hűtlen feleség – Fotó: Váradi Levente

Május 24-én a Liszt–Bartók-est első részében Liszt Ferenc különleges atmoszférájú A bölcsőtől a sírig című szimfonikus költeménye hangzik el, valamint a zongoraverseny-irodalom egyik legvirtuózabb műve, a Haláltánc, a Szent István Filharmonikusok jóvoltából. Ezután Bartók A fából faragott királyfi táncjátékát hallgathatjuk meg, amelyet a Magyar Táncművészeti Egyetem hallgatói vizuálisan is megjelenítenek, a nemzetközi táncélet jeles alkotóművésze, Leo Mujić közreműködésével. Mujić dolgozott már Párizsban, Berlinben, Zágrábban, Zürichben, de szoros kapcsolatban áll magyar táncosokkal, illetve hazai balettműhelyekkel is. Az utóbbi években a nagyszabású, cselekményes balettek határozták meg érdeklődését, ebbe a sorba illeszkedik most Bartók táncjátéka is.

A Magyar Táncművészeti Főiskola hallgatói A fából faragott királyfi című előadás próbáján – Fotó: Lakatos János

És ha már balett, május 28-án a Pécsi Balett Vasarely-etűdök bemutatójában gyönyörködhetünk. A megalapításának hatvanadik évfordulójára készülő társulat produkcióját a száztizenöt éve született Victor Vasarely művei inspirálták. A Pécsi Balett számára fontos, hogy Vasarely szülővárosa megjelenjen az ünnepi előadásban, így a produkció vizualitását ihlető művek elsősorban a pécsi Vasarely Múzeum gyűjteményében található alkotások közül kerültek ki.

Pécsi Balett – Vasarely-etűdök – Fotó: Borbás Betti

A kínálatból azonban a könnyűzene sem marad ki, május 22-én a Bagossy Brothers Company koncertjén vehetünk részt virtuálisan, és hallgatjuk meg, hogy

Olyan ő, hogy megáll
A szívem kalapál
Mégis olyan ember
Hogyha kell, odébbáll
Ő az úton merre jár
Abban nincsen rendszer.

Ha rám hallgattok, az online előadásokat, koncerteket nemcsak fél szemmel nézitek, hallgatjátok, hanem a lehetőségekhez képest megadjátok a módját, csinosan felöltöztök, előtte vagy utána koccintotok egy pohár borral vagy pezsgővel, és máris emelkedettebb hangulata lesz az egésznek. Bízzunk benne, hogy jövőre pedig már személyesen élvezhetjük a Bartók Tavasz Nemzetközi Művészeti Heteket.

A teljes programot ITT találjátok!

Krajnyik Cintia

Kiemelt kép: Bagossy Brothers Company – Fotó: sinco