Figyeld a falat! – Újra Magyarországon a vertikális tánc úttörői

Akinek a legutóbb volt szerencséje látni hazai fellépésüket a Kálvin tér ikonikus irodaházának homlokzatán – igen, arról beszélek, amit függőleges üvegfal borít –, az tudja, hogy a BANDALOOP táncosai nem ismernek se félelmet, se lehetetlent.

Gyakorlatilag bármilyen épület homlokzatát úgy használják színpadként, mintha nem több száz méterre a föld felett kellene táncolniuk – méghozzá függőlegesen. Az alpinista-tánccsoportot – amely újragondolta a tánc műfaját, és ezzel együtt aktivizálta a nyilvános tereket – 1991-ben alapították, lélegzetelállító, vertikális koreográfiáikat pedig a világ legmagasabb felhőkarcolóin és ódon várfalakon is előadták már, de több száz méteres sziklafalon is dolgoztak – ehhez képest a Kálvin téri irodaház smafu, gondolhatnánk… Mégis, az előttük (inkább alattuk) elhaladó járókelők, illetve az odalátogató közönség olyat láthatott, amit túlzás nélkül még soha. Aki akkor lemaradt az előadásukról – egyrészt bánhatja, mert tényleg zseniális volt, másrészt viszont –, annak jó hír, hogy ismét hazánkba látogatnak, sőt, négy helyszínspecifikus előadással térnek vissza. Április 29-én és 30-án a debreceni MODEM Modern és Kortárs Művészeti Központnál fordítják oldalra a táncparkettet, május 5-én és 6-án pedig a győri köztereket veszik birtokba. A program ingyenes – ne hagyd ki, de tényleg!

Igudesman & Joo fergeteges show-jától lefordulsz a székről a nevetéstől

Nem tudom elégszer hangsúlyozni, hogy a klasszikus zene hihetetlen izgalmakat tartogat.

El tudjátok például képzelni, milyen, amikor a hegedűművész egy hirtelen mozdulattal tejhabosítóra cseréli a vonóját, miközben Gloria Gaynor klasszikusát, az I Will Survive-ot játssza?

Vagy amikor az őt kísérő zongorista a hangszere mellől hirtelen felpattanva, Gaynort idézve, magas hangon énekelni kezd? És azt el tudjátok képzelni, hogy egy klasszikus zenei koncerten a közönség a hasát fogja a nevetéstől? Nem? Pedig egy nagyon is valós előadásrészletről írtam az előbb. A zenész-komikus páros, Aleksey Igudesman és Hyung-ki Joo munkáját a zseniális muzikalitás mellett a virtuóz humor jellemzi, klasszikus zenei színpadokon sosem látott előadásmódjukkal igazi show-t varázsolnak minden alkalommal a közönség elé. Ezek a fenegyerekek olyan gyomrost vittek be a klasszikus zene rigorózus világába, amivel sosem látott módon reformálták meg azt. Egyik legismertebb előadásukat, a Play it Again című darabot pedig most Magyarországra hozzák: április 26-án Miskolcon, és április 27-én Debrecenben láthatjátok majd.

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Igudesman & Joo (@igudesmanandjoo) által megosztott bejegyzés

A szerző által évtizedekre betiltott mű újra színpadon

Wagner monumentális operáit egyszer mindenkinek látnia kell. És nem is találhatnál jobb alkalmat arra, hogy megnézd a frissen felújított és újranyitott Operát, mint megnézni az opera nagymesterének utolsó zenés színpadi alkotását, a Parsifalt, ezt az 1882-ben bemutatott művet, amit annyira áthatnak a vallásos és filozófiai mozzanatok, hogy maga az alkotó évtizedekre eltiltotta a profánnak vélt operaházaktól. „Lehetetlenség megengedni, hogy a Parsifal – tekintettel arra, hogy cselekménye a keresztyén vallás misztériumait közvetlenül érinti – színházaink operaműsorára kerüljön” – fogalmazott Wagner.

A tiltás szerencsére megszűnt, ma pedig már bárki megtekintheti a művészet és a vallás találkozását egyetlen operában. Húsvét vasárnapján igazán különleges előadásra számíthatnak a nézők, a látványtervekért ugyanis az a Sebastian Hannak felel, akinek a nevéhez a a Porgy és Bess, valamint A tündérkirálynő operák látványa fűződik. A rendező pedig nem más, mint Almási-Tóth András.

Wagner: Parsifal - Forrás: Magyar Állami Operaház

Húsvéti táncjáték az egész családnak

Nemcsak a szellem, hanem a lélek számára is igazi feltöltődés a Magyar Állami Népi Táncegyüttes ünnepi táncjátéka, ami remek családi programnak ígérkezik húsvét vasárnapjára. A húsvét a kereszténységben kiemelt szerepet tölt be, a paraszti világban gazdag népszokások kapcsolódnak hozzá – szinte minden nemzetnél. Az előadás izgalmas utazásra hív: a különböző, hazánkban élő felkezetek liturgiája mellett a Kárpát-medence egymástól távol eső vidékeinek ősi, paraszti népszokásaira és énekeire is támaszkodik. Nemcsak a Székelyföld és Rábaköz, a Felvidék és Dél-Alföld húsvéti rituáléja elevenedik meg és fonódik egymásba a színpadon, hanem a kereszténységhez kapcsolódóan a pogány időszakot is megidézik a Kivirágzott keresztfája című táncjátékban, amelyet Mihályi Gábor, az együttes vezetője, koreográfusa rendezett. A húsvéti rituálék mellett pedig jelentős szerepet kapnak benne az imádságok és népénekek, egyházi – római katolikus, református és görögkatolikus – énekek is, amelyeket olyan neves zenészek szólaltatnak meg, mint az idén húszéves, nemzetközi hírnévnek örvendő Szent Efrém Férfikar (a velük készült korábbi interjúmat ITT olvashatjátok)

Magyar Állami Népi Együttes: Kivirágzott keresztfája - Forrás: Müpa

Ettől a zenétől garantáltan felpezsdül a véred – Ingyenes koncertek három nagyvárosban a Ritmo PIKNIK-en

Azt hiszem, túlzás nélkül állítható, hogy a világzene az egyik legsokoldalúbb műfaj a zenében – és milyen jó, hogy egy külön fesztivált szentelnek neki!

A budapesti közönség számára már jól ismert Budapest Ritmo évek óta varázsolja a belváros szívébe szinte az egész világot, idén először pedig a főváros mellett országszerte három nagyvárosban is ingyenes koncertekkel várja a zenekedvelő közönséget.

A Ritmo PIKNIK-en április 22. és május 5. között – Debrecenben, Miskolcon és Győrben – napközben családi programokkal, estéként viszont felejthetetlen világ- és népzenei pop-up koncertekkel ígér tartalmas kikapcsolódást a közönségnek. Méghozzá olyan hazai nagyágyúkkal, mint a Bohemian Betyars, Sena, a fergeteges hangulatot színpadra varázsoló Los Orangutanes, a világzene legrangosabb nemzetközi elismerésével, a WOMEX-életműdíjjal kitüntetett Lakatos Mónika és a Romengo, a fantasztikus Paár Julcsi énekes- zeneterapeuta, aki olyan formációkból is ismert lehet, mint a Dalinda vagy a Bazseva zenekarok, a Napfonat vagy Dresch Mihály, aki a magyar népzene és a jazz házasításával hozott létre mással összehasonlíthatatlan zenei világot. Micsoda előadók! Ne hagyjátok ki, irány a hozzátok legközelebb eső nagyváros, hogy kicsit felpezsdítsétek a véreteket.

Dalinda - Forrás: Müpa/Márföldi Eszter

Lélegzetelállító újcirkusz – Recirquel: IMA

Már az utolsó néhány jegyért megy a harc a Recirquel legújabb, IMA című előadásaira (én szóltam), ami nem is csoda, hiszen a világ egyik vezető újcirkusztársulatát hatalmas figyelem övezi itthon és külföldön egyaránt. A Vági Bence rendező-koreográfus által épp tíz éve életre hívott Recirquel igazi úttörőnek számít Magyarországon, egy egészen új műfajt honosítottak ugyanis meg a hazai kulturális szcénában: formanyelvük az újcirkusz és a tánc színházi nyelvét ötvözi, „cirque danse” – azaz, a balett, a kortárs tánc és a cirkuszi világ szédítő elemeire épülő – előadásaik valódi frissességet hoztak. Túlzás nélkül állíthatom, hogy amit csinálnak, addiktív: aki egyszer látta egy előadásukat, az örökre megfertőződik velük.

Legújabb produkciójukat, az IMÁ-t pedig az elmúlt időszak közös megélése ihlette. „Az IMA gondolata a pandémia idején fogalmazódott meg bennem. Kiindulópontom az volt, hogy a járvány megterhelő időszaka után fontos megtalálni a kiutat, a hitet, az erőt a továbblépéshez” – fogalmazott Vági Bence egy interjúban.

Az egyszemélyes darab intim megközelítése miatt még a progresszívnek számító újcirkusz világában is szokatlan vállalás, amit formabontó helyszínen, a Müpa mellett felállított sátorban tekinthet meg a közönség.

Az előadásra különleges látvány- és hangi világot alkottak meg (utóbbit Szirtes Edina Mókus segítségével), hogy olyan egyedi atmoszférát teremtsenek, amellyel a nézőt el tudják emelni a hétköznapok valóságából – és önmagából is –, valamint szó szerint az előadás környezetének részévé tudják tenni. Elképesztően különleges élmény lesz, ne hagyjátok ki!  

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Recirquel Company (@recirquel) által megosztott bejegyzés

A hazai közönség régi kedvence újra Magyarországon

Maxim Vengerov már rég belopta magát a magyar közönség szívébe, ami – valljuk be – nem is volt olyan nehéz, hiszen a hegedűművész játéka maga a színtiszta zsenialitás megtestesülése a színpadon. A rajongás pedig egyébként kölcsönös, a Magyarországra újra és újra visszajáró Vengerov korábban úgy nyilatkozott hazánkról: „Magyarország a zenei életben olyan, mint egy ragyogó szín a festékek palettáján”.

A kivételes virtuozitásáról ismert, Grammy-díjas hegedűművész páratlan koncertkarriert tudhat a magáénak, az utóbbi évtizedben pedig karmesterként is letette a névjegyét olyan világhírű zenekarokat dirigálva, mint a Torontói és a Montreáli Szimfonikus Zenekar vagy a szintén méltán híres Müncheni Filharmonikusok. Ezúttal a Pannon Filharmonikusok vendégeként látogat vissza hozzánk, hogy Pécsen és Miskolcon játsszon, a koncerteken pedig Bartók Concertója mellett Prokofjev 1. hegedűversenye és Dvořák Karnevál-nyitánya is elhangzik (micsoda műsor!).

A bejegyzés megtekintése az Instagramon

Maxim Vengerov (@maxim.vengerov) által megosztott bejegyzés

De a tízszeres Grammy-díjas latin trombitavirtuóz koncertjeit is kár lenne kihagyni

A klasszikus zenéhez hasonlóan a jazztől is sokan idegenkednek, pedig micsoda hihetetlen dallamkavalkádot rejt magában. Igazán jó jazzt hallgatni valódi jutalom a fülnek;

olyat például, amilyet a kubai születésű latin jazz trombitavirtuóz, a tízszeres(!) Grammy-díjas Arturo Sandoval játszik, aki az Oscar-, a Grammy- és a Billboard-díjátadó gálák színpada után, hét év elteltével ismét hazai deszkákra lép.

Sandoval tizenkét éves volt, amikor megkezdte klasszikus zenei tanulmányait, ám hamar rájött, hogy ami igazán magával ragadja, az a jazz. Tehetsége pedig – ahogy azt mondani szokás – hamar megmutatkozott, így egy valódi legenda, a trombitás és zenekarvezető, Dizzy Gillespie vette szárnyai alá. Művészetével sikerült elmélyíteni a jazz és a latin zene kapcsolatát, izzó színpadi jelenlétével, művészi zsenialitásával és kivételesen szórakoztató lényével pedig milliókat ejtett rabul. Most pedig május 3-án Debrecenben, 4-én pedig Győrben hallhatja a közönség.

Arturo Sando - Forrás: Müpa/Jeremy Lock

Filákovity Radojka