–

Ma 83 éve született, de sajnos már 17 éve nincs közöttünk Hofi Géza, ám mondatait a fiatalok is idézik, olykor nem tudva, kitől származnak, mert szállóigévé váltak. Szubjektív szemlénk következik a legfrappánsabb Hofi-idézetek közül. Mert nem emlékezhetünk rá méltóbban, mint nevetéssel. (Aki pedig kíváncsi a komédiás nem kevéssé fordulatos életére, olvassa el tavalyi cikkünket Hofi Gézáról!)

1. A lét határozza meg a tudatot. Ha megissza a lét, a tudat elmegy.

 

2. Mennyit futok százon? Öt métert.

 

3. Egészséges életmód, mi? Világos, biókám. Én amondó vagyok, hogy legyen inkább az orrom borvirágos, mint a fogam vízköves!

 

4.

Van egy öreg orvos haverom, azt mondja: „Tudod, Géza, az a fontos, hogy egészség legyen… meg beteg.”

 

5. Kitűnő orvosok kezébe kerültem, na de rajtam is múlott azért… Amit fölírtak igen-igen nagy gondossággal, azt nem vettem be. De háromszor naponta! Reggel, délben, este. Aztán persze hogy meggyógyul az ember.

 

6. Amikor bevittek, az egyik orvos, hát olyan hatvan kilóval volt nehezebb, mint én, olyan, hogy így a lábai összeértek állandóan… szóval ilyen rendes férfias… szóval amikor legurultam a mentőhordágyról, azt mondja: „maga túlsúlyos”. Maga meg szép! Hát nem lehetünk egyformák.

 

7. Nagyon felkészültünk a Viszkis elfogására: előtte megalakult az aperitiv bizottság.

 

8. Van a Költészet című műsor, jön a szereplő, beáll, kezd szenvedni… csak az a kultúra, ha merev, komoly arccal mondják, csak az. Így, mosolyogva? Á, így mereven. Ha érti, ha nem, nem látszik.

 

9. Kerényi igazgató úr átépíttette a Madách Színházat is, szépen sikerült, nem tudom, láttad, nem láttad, képzeld el, ilyen szép gusztusostalan. Fehér márvány, fekete falak, mint valami első osztályú ravatalozó. Ha valaki a röhögéstől megdöglik, nem kell hazavinni. Levisszük a ruhatárba, kicsöpögi magát, hétfőn jó pénzért elássuk.

 

10.

– Nincs néző.

– Miért, futball van?

 

11. A jól fésült meg azt mondta – a kapitány –, idézem: az volt a baj, az első két gól hamar jött. Ühüm. Mihez képest, szakember úr? Ugyanis! Amikor a bíró beveszi a szájába, az nem azér’ van, mer’ jó a sípnak. Hanem onnantól az már a mérkőzés, tudod? Hamar jött! És képzeld el, ő a kapitány.    

 

12. Kocogás… A komoly sport a tájékozódási futás. Először tájékozódni kell, hogy milyen a politikai helyzet, aztán futás.

 

13. Annyian voltunk, mint a… sokan.

 

14. Pár hete itt tartották a KGST-tanácskozást, és kimondtak, amit bemondták… bemondták, amit kimondtak: hogy a KGST elöregedett. Aszongya anyósom: „Egy szart. Halva született.” Gondold el, gazdasági tömörülés, és mi az, ami jellemző? Hogy senki nem tud fizetni a másiknak.   

 

15.

Azt mondja anyósom: „Géza, látod, milyen hülye vagy? Csoda, hogy még nem neveztek ki sehova.”

 

16. A ruszki vécé, azért emlékszel, az igen! Volt két karó, az egyikbe kapaszkodni kellett, a másikkal meg a farkasokat hessegetni…

 

17. Oroszok végre elmentek, erre most, na, jól van, itt az új segg. Super, wow. A magyar ember ilyen. Nem találja a helyét, ha nem szaros a szája.

 

18. Vannak eredményeink, de majd kiküszöböljük őket.

19. A korrupció az, amiből kihagynak.

 

20. A tömeg kiabálta, hogy „Szabadságot!”. Aszongya anyósom: „Szabadságot? Hát tavaly nem vették ki?”

 

21.

Ha megfigyelted, itt mindig átkos rendszer jön. Egyszer jönne már egy kis sima!

 

22. A mocskos szemét bolsevik rendszerben ugye mindenki elvtárs volt… hát vagy az volt, vagy nem, de kívülről nem látszott. Most meg orrba-szájba mindenki úr. Amíg meg nem szólal.  

 

23. Ez egy ilyen ország. Itt nincs külön munkásőr, külön nyilas, külön cserkész… Attól függ, melyik ruhája tiszta.

 

24. Kezit csókolom, szabadság, erőt-egészséget, szevasztok… mit tudom én, ki van itt!

 

25. Tudod, a régiek, azok is utáltak rendesen, de azok legalább ilyenkor röhögtek.

 

 Kiemelt kép: Fortepan/Rádió és Televízió Újság