50 percnyi néma üvöltés a torkunkban: a Babák című gyermekvédelmi dokumentumfilmről

–

Gyermekotthonok: nincs olyan, hogy jó intézet 

Ez volt az egyik első dolog, amit megtanultam, amikor pár évig jogvédőként dolgoztam a TASZ-nál fogyatékosságügyi területen. Jó intézet – legyen szó gyerekek vagy felnőttek otthonairól – akkor sem létezik, ha frissen vannak festve a falak, rendezett a kert, új a bútor, jószándékúak a dolgozók, mert az intézet alapgondolata hibás. A zsúfoltság, az 1 főre jutó 6 négyzetméter elve (amit a törvény meghatároz) totális üzemszerűséget, elszemélytelenítő tárgyiasítást eredményez. Az intézetek nagy részét ódon kastélyokban alakították ki a semmi közepén, de ha épp a városban is vannak, általában akkor is elszigeteltek.

Az intézet olyan szimbolikus, zárt tér, ahova nehéz bejutni, és belelátni abba, mi folyik a falak között. Ahol jól működő ellenőrző mechanizmusok hiányában kevés a garancia arra, hogy ne jelenjen meg vagy burjánozzon el az erőszak.

Ez még akkor is így van, ha a mai napig elhivatott, becsületes, kiváló szakemberek is dolgoznak ezeken a helyeken, akik szintén szenvednek a körülményektől, az alulfinanszírozottságtól, és nagy arányban morzsolódnak le, míg más esetekben a hatalommal bíró bántalmazók üldözik el őket. 

Hogy a fenébe történhet ez meg?

A civileket már a 2010-es évek második felében sem igazán engedték be az intézetekbe, gyermekotthonokba. Én is csak pár ilyen helyen jártam, főleg fogyatékossággal élő gyerekek, felnőttek otthonaiban, de sosem felejtem el a praktikusra vágott egyenfrizurákat, a nyugtatókkal leszedált lakókat, a levegőtlen, fojtogatóan túlfűtött helyiségeket, az elérhetetlen magasságba feltett játékokat, a karámszerű ajtókkal elreteszelt szobákat. A pillanatot, amikor az egyik dolgozó azt mondja, nyáron majdnem mindennap kiviszik a gyerekeket a szabadba. És

most is előttem van annak a nem beszélő, autista kislánynak a kérlelő tekintete, ahogy kitartóan hozza oda nekem a kabátját, újra meg újra, mert hiába vagyok idegen, szeretne velem ki- vagy talán örökre elmenni innen. 

Azokban az években a gödi Topház Speciális Otthon ügye volt a legsúlyosabb, amiről a szélesebb társadalom tudomást szerzett. Az akkori MDAC (ma Validity) nevű civil szervezet 2017-ben számolt be arról, hogy volt olyan kiskamasz, akit kényszerzubbonyban és fejvédőben, leláncolva tartottak az intézményben, míg más gyerekek alultápláltan, kezeletlen sebekkel, megdöbbentő higiéniai körülmények közepette élték mindennapjaikat. De jogsértésekről, problémákról azokban az ombudsmani jelentésekben is rendszeresen lehetett olvasni, amelyeket a Babák című film is említ. Viszont, ahogy a doku készítői is hangsúlyozzák, ezen vizsgálatok kapcsán csak elvétve indultak rendőrségi nyomozások. 

Valójában, miközben a Babák nézőjeként ott ülsz a képernyő előtt, a torkodban szinte végig érzel egy 50 perces, néma üvöltést. Mert az áldozatokkal való együttérzés mellett minduntalan beleütközöl a kérdésbe, hogy mégis hogy a fenébe történhetett meg, hogy a hatóságok a dolgozók többszöri jelzése ellenére, évtizedeken keresztül nem léptek?

Hol volt a fenntartó, a Belügyminisztérium, a többi állami szerv, és hogyan tudta így cserben hagyni a legkiszolgáltatottabbakat az a rezsim, ami pont a „gyermekvédelemből” gyártott politikai terméket?

Ráadásul, ahogy a filmből is kiderül, Bicske és a Szőlő utca ügye egyáltalán nem elszigetelt, kiugró eset. 

Áldozatból lett tanú: Lili története

Tavaly év végén megrázta a nyilvánosságot az a felvétel, amit a korábbi politikus Juhász Péter tett közzé Kovács-Buna Károlyról, a Szőlő utca megbízott igazgatójáról, amint egy gyerek fejét a padba veri, majd kirángatja onnan és rugdossa. Ahogy a Babákból kiderül, a videót Juhász Péter Pál egyik áldozata, Lili továbbította a youtubernek. Lili az RTL Klub anyagában (szerkesztő-riporterek Moskovics Judit és Beck Nóra) meséli el először, mi történt vele húsz évvel ezelőtt. 

Az akkor 13 éves lány egy alkoholproblémákkal küzdő családban, egy erőszakos apa mellett nevelkedett, és az iskolájában tartott drogprevenciós előadáson ismerte meg a nála 25 évvel idősebb szociális munkást, Juhász Péter Pált. Juhász behálózta a nehéz élethelyzetben lévő gyereket, és többször fogadta őt a Fóton lévő irodájában. Volt, hogy nemi erőszakról szóló videót nézetett vele; máskor megkérte, hogy szúrja be neki az intim piercingjét (amire Lili nemet mondott). Azt is mondta neki, hogy „agykutató nővére” a kutatásában ondót vizsgál, amihez ő is ad mintát, így rendszeresen önkielégítést végzett a lány előtt, amiben egy idő után Lilinek is részt kellett vennie. Juhász azt is felvetette neki, hogy más férfiaknak is segíthetne a kutatás kapcsán, de a lány ezt visszautasította. Egy későbbi alkalommal pedig, amikor Lilit az apja elzavarta otthonról, Juhász felajánlotta a lánynak, hogy aludjon nála, és ekkor megerőszakolta. Az ügyről korábban a 444.hu is beszámolt.

Juhász „Orbán Viktorral szokott nevetgélni”

Lili azt is felelevenítette, hogy Juhász magát „Ihinek” neveztette, ami azt jelenti, „Isten helyett isten”, és jelzi korlátlan hatalmát a gyerekek felett. A férfi magas rangú kapcsolataival kérkedett, önmagát befolyásosnak tartotta.

Lili szerint Juhász „többször emlegette, hogy sokszor jár be a minisztériumba, jóban van politikusokkal. Mondott konkrét nevet is, hogy a legmagasabb politikussal is jóban van”, azaz Orbán Viktorral, akivel állítólag azon szoktak nevetgélni, hogy Orbán lányát is ugyanúgy hívják, mint Juhász örökbefogadott lányát. Lili volt az, aki 2018-ban kivette a postaládájából a miniszerelnök Juhásznak címzett újévi képeslapját is, amiről a férfi azt mondta, „hogy a barátja küldte neki”.

A Kormányzati Tájékoztatási Központ szerint ugyanakkor Juhász és Orbán között személyes kapcsolat nem volt, ezt az ünnepi üdvözletet több tízezer embernek kiküldték – válaszolták az RTL-nek. Ezt a közlést leszámítva semmilyen állami szerv, kormánytag nem volt hajlandó nyilatkozni Moskovicsnak és Becknek.  

Juhász ellen 2018-ban névtelen bejelentés alapján nyomozás indult (nem is először). Ekkora adott oda az informatikát tanuló, már egyetemista Lilinek egy merevlemezt, és arra kérte, törölje annak tartalmát. A nyomozást hamar megszüntették,

Lilinél viszont ott maradtak azok a felvételek, amelyeken a Szőlő utcai javítóintézetben elkövetett súlyos fizikai bántalmazások láthatók. Ezeket a videókat Juhász eredetileg azért tarthatta magánál, hogy a kollégáit zsarolhassa vele. 

Juhászt és élettársát végül 2025 májusában tartóztatták le – 120 millió forint készpénzt, drága ékszereket és luxusautókat is lefoglaltak náluk –, Lili pedig nyáron ügyvédet fogadott, és bement az évek óta nála lévő merevlemezzel a Nemzeti Nyomozó Irodába. Amikor pár hónappal később kihallgatta az ügyészség, kiderült, hogy a rendőrség csak a vallomását továbbította, de a merevlemezről nem számolt be – mondta a nő az RTL-nek. Ez után nevezték ki Kovács-Bunát a Szőlő utca élére, mire Lili elküldte a youtuber Juhász Péternek a videót. A felvétel nyilvánosságra kerülése után Kovács-Buna felmondott, majd letartóztatták. 

Megszólalt egy másik áldozat is, Ádám

Ő 2020-ban, 14 évesen került a Szőlő utcai javítóintézetbe, miután kirabolt egy embert. Csecsemőkora óta állami gondozásban élt, 6 éves korában megerőszakolta a nevelőapja, majd annak az otthonnak a karbantartója is, ahova került. Idővel drogproblémái lettek. Azt, hogy a fiút korábban szexuálisan bántalmazták, Juhász tudta, és eleinte vigasztalta, ölelgette a gyereket, majd ugyanazt tette vele, hetente akár többször is, mint a korábbi elkövetők. Cserébe ruhákat, cipőket, rózsafüzért vásárolt neki, utóbbi az intézetben értékes tulajdonnak számított. 

Ádám próbált segítséget kérni, elmondta a vezető nevelőnek, Kinga néninek, hogy Juhász mit tett vele, erre a nő szólt az igazgatónak, Ádám pedig arról számolt be, hogy aznap éjszaka két srác ment be a szobájába: zokniba szappant tettek, azzal ütötték őt, a kiabálására pedig senki sem reagált az intézetben.

Kinga néni, az igazgató jobb keze 2018-ban maga is gyanúba keveredett, hogy szexuálisan bántalmazza az egyik bent élő fiút, ennek ellenére 2022-ben kitüntette Fülöp Attila gondoskodáspolitikáért felelős államtitkár. Ma már a nő is letartóztatásban van, mert a vád szerint fontos bizonyítékokat akart eltüntetni.

Nehéz elképzelni, hogy nem tudtak Juhász bűncselekményeiről

Amikor Juhász fiatal szociális munkásként Lilivel találkozott, addigra már 15 éve dolgozott gyerekek között, a rendszerváltás előtt például óvóbácsi volt. Majd egy budapesti gyermekotthonban kezdett felügyelőként, onnan pedig a pályája egyenesen ívelt felfelé. A 2000-es évek elején már lakásotthont vezetett, majd az első Fidesz-kormány Ifjúsági és Sportminisztériuma, élén Deutsch Tamással, szakértőként arra kérte fel, hogy vegyen részt a nemzeti drogstratégia kidolgozásában. Az egyik első gyanús ügye is ekkor történt, ezt még a Házon kívül egyik nyári adásában mondta el egy nevelő.

Ekkor Juhász egy 13 év körüli lányt vitt ki az otthonból este 10-kor „krízistanácsadásra”, akit hajnal 3-kor hozott csak vissza úgy, hogy a gyerek feltűnően zaklatott állapotban volt. Amikor Juhász táborozni vitte a gyerekeket, egy sátorban is aludt Adrienn-nel. A lány a TEGYESZ akkori vezetőjének, Molnár Lászlónak (a vele készült WMN-interjút itt találod) és munkatársainak nem ismert el semmit, valószínűleg meg volt félemlítve, zsarolva, Juhász pedig higgadt stílusban utasította vissza a vádakat. 

Bár Molnárék ekkor eltávolították Juhászt a gyerekek közeléből, később megtudták, hogy Juhászt felvették Fótra, az Országos Gyermekvédelmi Szakértő Bizottságba (itt találkozott Lilivel). Aztán a bizottság vezetőjéhez jelzés érkezhetett, hogy

Juhász egy balatoni otthonban bántalmazhatott egy kislányt – ebből fegyelmi ügy lett, és 2010-ben a Bajnai-kormány minisztere kirúgta a férfit. Viszont három hónappal később az új Orbán-kormány minisztere felkérte szakértőnek, holott a fegyelmi ügyének szerepelnie kellett Juhász aktájában.

Ennek ellenére őt bízták meg a Szőlő utcai intézet átvizsgálásával. „Tisztában voltunk azzal, hogy ez az ember kedves a hatalomnak. Ezt a kedvességet onnan lehetett tudni, hogy igazgatója lett egy ennyire kitüntetett intézménynek” – nyilatkozta Kuslits Gábor, a TEGYESZ későbbi vezetője az RTL-nek. 

Hazugság, hogy nincs kiskorú áldozat

A Babákban azt is felidézik, hogy 2015-ben Kuslits is a rendőrséghez fordult Juhász Péter Pál ügyében, de azt a választ kapta, hogy már folyamatban van a nyomozás – aztán nem történt semmi. Az is jól dokumentált a médiában, hogy milyen figurák követték Juhászt a Szőlő utcai javítóintézet élén, míg végül bezárták az intézményt. Hiába takarózott egy ideig azzal a kormány, hogy a Szőlő utcai ügyekben nincs kiskorú áldozat, ez tényszerűen nem igaz: az ügyészség eddig 15 kiskorú áldozatról tud, és jelenleg 11 ember van letartóztatásban. 

Nem csak Bicskéről vagy a Szőlő utcáról szól!  

Jelenleg közel 24 ezer gyerek él állami gondoskodásban Magyarországon. A dokumentumfilmben hivatkoznak a Gyermekvédelmi Szakszolgálat 2021-es jelentésére, mely szerint

minden ötödik állami gondozott gyereket hivatalosan is bántalmaznak. Sokukat szexuálisan is, egyre fiatalabb életkorukban, de ezeknek a bűncselekményeknek a negyede soha nem derül ki. És akkor ezekben a becslésekben még nem szerepelnek azok, akik az erőszak szemtanúi, vagy annak légkörében nevelkednek – szinte az összes gyerek. 

A filmben korábbi nevelők is megosztják a tapasztalataikat, akik pont a tehetetlenség miatt mondtak le a hivatásukról. Egyikük elmeséli, hogy egy lány azért lett öngyilkos, mert az otthonvezető, aki megígérte neki, hogy ha betölti a 18-at, közös életet kezdenek, a születésnapja előtt pár nappal szakított vele. Ennek az ügynek sem lett következménye, ahogy az is természetessé vált, hogy hó végére elfogy a gyerekek étkeztetésére szánt pénz; nem ildomos kihívni a mentőket, mert rossz fényt vet az otthonra; vagy ágyi poloskáktól szenvednek a gyerekek. Az egyik megszólaló elmondja, hogy hiába fordult az igazgatóhoz, a fenntartóhoz, semmi nem történt, a megyében pedig nem volt olyan ügyvéd, aki elvállalta volna az ügyét. „Nagyon messzire elérnek a kezek”, összegzi. Másikuk pedig azért kapott fegyelmit, mert megadta egy gyereknek a gyermekjogi képviselő elérhetőségét. 

A gyerekek ellátása egyáltalán nincs rendben 

Bár jó ideje érkeznek hírek a gyermekvédelmi rendszer katasztrofális állapotáról, a Babák azért is letaglózó, ahogyan felsorakoztatja ezeket az ügyeket, a lista pedig olyan hosszú, hogy óhatatlanul a jelenbe is nyúlik: vajon mennyi feltáratlan, ma is zajló bántalmazás történik az intézményekben?

Hogy történhet meg, hogy egy másfél éves kisfiú az arcán szenved el súlyos sérüléseket (Szekszárd), egy gyereket kendővel kikötnek a radiátorhoz, egy ötévesnek a karja van felvagdosva (Szolnok); egy másik kamaszt pedig a földön, a hasára ülve fojtogat a nevelő (Fót)? És hogy történhet meg, hogy egy miniszterelnök azt mondja, „szerintem az állami gondozásban lévő gyerekek ellátása rendben van. Lehetne jobb, de rendben van. Vállalható. Tehát a magyar állam azt tudja mondani, igen, a ránk bízott gyerekekkel tisztességesen bánunk, megfelelő helyen vannak, megfelelő körülmények között, és megfelelően fölkészített emberek foglalkoznak velük”?

Az ember nem tud másra gondolni, mint hogy a kormányzó elit tagjai ignoránsak, tájékozatlanok, a valóságészlelésük torzult, vagy szemrebbenés nélkül hazudnak. De bárhogy is, ez olyan égbekiáltó kontraszt, amit akkor is nehezen lehetne megbocsátani, ha az ország vezetésében még lenne hajlandóság az önkorrekcióra, és valódi politikai akarat, hogy a szakmai szervezetekkel együttműködve, érdemi módon reformálják meg a magyarországi gyermekvédelmi rendszert.

Milanovich Domi