–

Heltai az elbeszélést színdarabbá alakította, amely az egyik legsikeresebb műve lett: azóta is játsszák a színházak. Két évvel az 1914-es budapesti bemutató után már Bécsben és Berlinben is ünnepelte a közönség. A Vígszínházban Gombaszögi Ella játszotta Sárit, azaz a korabeli pletykák szerint önmagát.

A Gombaszögi-lányok amúgy nem hárman voltak, mint a Tündérlakiak

Viszont gyönyörűek voltak ők is, félárvák, és próbáltak boldogulni az első világháború előtt aranykorát élő, számukra mégis sok próbatételt és nélkülözést tartogató Budapesten.

A legidősebb Tündérlaki lány úgy próbál segíteni a húgain, hogy egy gazdag bankár kitartottja lesz. A Gombaszögi-lányok legidősebbike, Margit állítólag hasonlóképp taníttatta testvéreit, apjuk, a boltossegéd, Grün József ugyanis korán meghalt.

A lányok mindegyike arról álmodozott, hogy színésznő lesz

A korszak színházi nagyasszonyának, a színésznő-színészpedagógus-színházalapító Rákosi Szidinek a tanodájába jártak. Kettőjükre szokás ma leginkább emlékezni, Fridára és a ma 120 éve született Ellára, a tragikára és a komikára, ők lettek a közönség nagy kedvencei, de legidősebb nővérüknek, Margitnak köszönhették a karrierjüket – aki állítólag a legszebb és legtehetségesebb volt köztük – ő segítette őket az indulásban. Még a Gombaszögi név – melyet mindannyian felvettek – is tőle ered, Margit férjének, a Romeiser nevű szolgabírónak Gombaszögön voltak birtokai.

Margitnak a férjhez menés különben egyben a pálya végét is jelentette, egy szűk évtizednyi színésznőség után visszavonult. Pedig szép sikerei voltak. Alig negyvenöt évesen halt meg, legfiatalabb húga, patronáltja, Ella még csak 27 volt.

Frida élete is kis híján tragédiába fulladt pár évvel azelőtt

A gyönyörű, fiatal színésznőt egy fanatikus rajongója, egy tizenhat éves inas egy revolverrel meglőtte, majd végzett önmagával.

A golyó Gombaszögit az arcán érte, megsérült a nyelve is. Egy rendkívüli orvosnak köszönhette, hogy felgyógyult, és megfelelő sminkkel játszani is tudott. Ez az orvos, dr. László Ernő a sógora volt különben, Gombaszögi Irént vette feleségül, aki szintén színésznő volt húsz éven át, de aztán férjével 1938-ban Amerikába emigrált, saját kozmetikai márkájuk építgetésébe fogtak, milliomosok lettek, és filmsztárokkal barátkoztak, például Greta Garbóval.

Frida viszont maradt Magyarországon, nagy színésznő volt, a Vígszínház dívája. Az élete továbbra is viharosan alakult, a merénylet és Margit korai halála csak egy volt a drámai események sorában. Azt rebesgették, miután elvált Rajnai Gábor színésztől, szeretője volt IV. Károlynak, az utolsó magyar királynak. Amúgy összesen háromszor házasodott, második férje Miklós Andor volt, az Est-lapok tulajdonosa, aki 1933-ban meghalt. A színésznő ekkor – mint örökös – az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. elnöke lett, a színjátszással (egy időre) fel is hagyott. Csakhogy 1939-ben zsidó származása miatt megfosztották vállalatától.

A háború alatt első férje, Rajnai segítette. A negyvenes évek második felében Gombaszögi Frida visszatért a színpadra, és a Színművészeti Főiskolán is tanított – 1961-ig élt. (A legfiatalabb Gombaszögi, Irén élt a legtovább, 1967-ben halt meg New Yorkban.)

Ella (vagy Elluska – ahogy becézték) volt a család „ducikája”

Alkata miatt nem is javasolták neki a színi pályát, de szerencsére tántoríthatatlan volt. Vicces volt, öntörvényű és szabadszájú, imádták az emberek.

Tizenhárom évesen beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, tizenöt évesen már a Vígszínház szerződtette, később a Rákosi Szidi által alapított Magyar Színházhoz szegődött. A nagy áttörést Hunyady Sándor Lovagias ügy című vígjátéka jelentette számára (akkor már 37 éves volt). A darab filmváltozatában is szerepelt, akárcsak egy sor – a két háború között készült – imádni való magyar filmben.

Kabos Gyulával rendszeresen partnerek voltak, például a Meseautóban, a Janikában, a Légy jó mindhaláligban, az Ida regényében, a Fizessen, nagysádban és a Dérynében.

Zsidó származása miatt a háború idején Gombaszögi nem játszhatott, pincékben rejtőzködött a nyilasok elől. Illetve egy nagy szerepe mégiscsak volt: egy hatvani cukrásznőnek adta ki magát, és azzal tréfálkozott, hogy, „ugye, mennyire hasonlít a híres színésznőre, Gombaszögi Ellára?”

A háború után egyedül élt, de nagy társaságot tartott össze, a férfibarátait csak úgy hívta: a „stricik”. Rengeteg színházi anekdota fűződik a nevéhez. Imádott römizni, nagy adósságokat csinált. Ha egyedül volt, pasziánszozott. Tolnay Klári volt a kebelbarátnője.

Falta az életet, de korán halt meg: 53 évesen, otthonában, szereptanulás közben, szemüveggel az orrán elaludt. Megállt a szíve. Csodálatos – Margittal közös –síremlékét érdemes megnézni a Kerepesi úti temetőben. Még inkább a filmjeit. Azok ma is élnek.

Kurucz Adrienn

 

 Forrás:

ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Wikipédia