–

Heltai az elbeszélést színdarabbá alakította, amely az egyik legsikeresebb műve lett: azóta is játsszák a színházak. Két évvel az 1914-es budapesti bemutató után már Bécsben és Berlinben is ünnepelte a közönség. A Vígszínházban Gombaszögi Ella játszotta Sárit, azaz a korabeli pletykák szerint önmagát.

A Gombaszögi-lányok amúgy nem hárman voltak, mint a Tündérlakiak

Viszont gyönyörűek voltak ők is, félárvák, és próbáltak boldogulni az első világháború előtt aranykorát élő, számukra mégis sok próbatételt és nélkülözést tartogató Budapesten.

A legidősebb Tündérlaki lány úgy próbál segíteni a húgain, hogy egy gazdag bankár kitartottja lesz. A Gombaszögi-lányok legidősebbike, Margit állítólag hasonlóképp taníttatta testvéreit, apjuk, a boltossegéd, Grün József ugyanis korán meghalt.

A lányok mindegyike arról álmodozott, hogy színésznő lesz

A korszak színházi nagyasszonyának, a színésznő-színészpedagógus-színházalapító Rákosi Szidinek a tanodájába jártak. Kettőjükre szokás ma leginkább emlékezni, Fridára és a ma 120 éve született Ellára, a tragikára és a komikára, ők lettek a közönség nagy kedvencei, de legidősebb nővérüknek, Margitnak köszönhették a karrierjüket – aki állítólag a legszebb és legtehetségesebb volt köztük – ő segítette őket az indulásban. Még a Gombaszögi név – melyet mindannyian felvettek – is tőle ered, Margit férjének, a Romeiser nevű szolgabírónak Gombaszögön voltak birtokai.

Margitnak a férjhez menés különben egyben a pálya végét is jelentette, egy szűk évtizednyi színésznőség után visszavonult. Pedig szép sikerei voltak. Alig negyvenöt évesen halt meg, legfiatalabb húga, patronáltja, Ella még csak 27 volt.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Frida élete is kis híján tragédiába fulladt pár évvel azelőtt

A gyönyörű, fiatal színésznőt egy fanatikus rajongója, egy tizenhat éves inas egy revolverrel meglőtte, majd végzett önmagával.

A golyó Gombaszögit az arcán érte, megsérült a nyelve is. Egy rendkívüli orvosnak köszönhette, hogy felgyógyult, és megfelelő sminkkel játszani is tudott. Ez az orvos, dr. László Ernő a sógora volt különben, Gombaszögi Irént vette feleségül, aki szintén színésznő volt húsz éven át, de aztán férjével 1938-ban Amerikába emigrált, saját kozmetikai márkájuk építgetésébe fogtak, milliomosok lettek, és filmsztárokkal barátkoztak, például Greta Garbóval.

Frida viszont maradt Magyarországon, nagy színésznő volt, a Vígszínház dívája. Az élete továbbra is viharosan alakult, a merénylet és Margit korai halála csak egy volt a drámai események sorában. Azt rebesgették, miután elvált Rajnai Gábor színésztől, szeretője volt IV. Károlynak, az utolsó magyar királynak. Amúgy összesen háromszor házasodott, második férje Miklós Andor volt, az Est-lapok tulajdonosa, aki 1933-ban meghalt. A színésznő ekkor – mint örökös – az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt. elnöke lett, a színjátszással (egy időre) fel is hagyott. Csakhogy 1939-ben zsidó származása miatt megfosztották vállalatától.

A háború alatt első férje, Rajnai segítette. A negyvenes évek második felében Gombaszögi Frida visszatért a színpadra, és a Színművészeti Főiskolán is tanított – 1961-ig élt. (A legfiatalabb Gombaszögi, Irén élt a legtovább, 1967-ben halt meg New Yorkban.)

Ella (vagy Elluska – ahogy becézték) volt a család „ducikája”

Alkata miatt nem is javasolták neki a színi pályát, de szerencsére tántoríthatatlan volt. Vicces volt, öntörvényű és szabadszájú, imádták az emberek.

Tizenhárom évesen beiratkozott a Színművészeti Akadémiára, tizenöt évesen már a Vígszínház szerződtette, később a Rákosi Szidi által alapított Magyar Színházhoz szegődött. A nagy áttörést Hunyady Sándor Lovagias ügy című vígjátéka jelentette számára (akkor már 37 éves volt). A darab filmváltozatában is szerepelt, akárcsak egy sor – a két háború között készült – imádni való magyar filmben.

Kabos Gyulával rendszeresen partnerek voltak, például a Meseautóban, a Janikában, a Légy jó mindhaláligban, az Ida regényében, a Fizessen, nagysádban és a Dérynében.

Zsidó származása miatt a háború idején Gombaszögi nem játszhatott, pincékben rejtőzködött a nyilasok elől. Illetve egy nagy szerepe mégiscsak volt: egy hatvani cukrásznőnek adta ki magát, és azzal tréfálkozott, hogy, „ugye, mennyire hasonlít a híres színésznőre, Gombaszögi Ellára?”

A háború után egyedül élt, de nagy társaságot tartott össze, a férfibarátait csak úgy hívta: a „stricik”. Rengeteg színházi anekdota fűződik a nevéhez. Imádott römizni, nagy adósságokat csinált. Ha egyedül volt, pasziánszozott. Tolnay Klári volt a kebelbarátnője.

Falta az életet, de korán halt meg: 53 évesen, otthonában, szereptanulás közben, szemüveggel az orrán elaludt. Megállt a szíve. Csodálatos – Margittal közös –síremlékét érdemes megnézni a Kerepesi úti temetőben. Még inkább a filmjeit. Azok ma is élnek.

Kurucz Adrienn

 

 Forrás:

ITT, ITT, ITT és ITT

Kiemelt kép: Wikipédia