-

Kifinomult, egészséges és sokszínű

– vágja rá Csontos Sára ázsiai gasztroszakértő, amikor azt kérdezem, mi az a három szó, amivel leginkább jellemezné a kínai gasztronómiát. A legtöbbünknek valószínűleg nem ezek a jelzők ugranának be a itthon található kínai büfék kínálatát kóstolva. Hiszen a hazai gyorsbüfékben az összes étel gyanúsan hasonló, az illatos-omlós csirke szinte mindenütt ugyanolyan (gyakran egyáltalán nem omlós, végképp nem illatos), és ugyanez igaz a szezámmagos vagy az édes-savanyú csirkére is. Kínában azonban más a helyzet. Egyrészt ott egyáltalán nem ismerik a nálunk néhány száz forintért kapható csípős-savanyú levest, másrészt az ottani gyorsbüfékben mindennapos a csirkeláb vagy pacalsaláta, a halételek, a wokban fonnyasztott zöldségek, de akár a kacsanyelv is. Itt ilyesmikkel nem próbálkoznak, a legtöbb helyen maradt a gyorsan és egyszerűen elkészíthető wokos, szószos, a magyar étkezési szokások alapját képező csirke, disznó vagy marhahússal és némi zöldséggel készült ételek.

Csontos Sára ázsiai gasztroszakértő

Kis Kína Budapesten

Csontos Sára, aki éveken át élt Kínában, azonban azt mondja, egyre több olyan autentikus ízvilágú helyet lehet találni itthon, amit a kínaiak is örömmel keresnek fel. A Kőbányán lévő, néhány utcát magában foglaló Monori Centerben a szakértő szerint több jó és autentikus étterem is van, ugyanez a helyzet a volt józsefvárosi piaccal szemközt található volt Ganz-MÁVAG gyárteleppel is.

A városban érdemes betérni a 9 Sárkány étterembe, valamint jó szívvel ajánlja a Lanzhou éttermet is, ahol az erős muszlim hatást mutató kanszui konyha finomságait, például belsőségeket vagy birkaételeket lehet kóstolni. A Kelet-Turkesztánban élő ujgur kisebbség konyhája is jelen van már a Garay utcában, emellett a dél-kínai konyha szinte minden különleges fogása megtalálható a ferencvárosi Hong Kong és Taiwan éttermekben.

Sok itt élő kínai kedveli a Momotaro étterem gőzölt gombócait, ideérkező kínai turisták pedig előszeretettel enyhítik a kínai ételek iránti kínzó vágyukat a Népszínház utcai kínai étteremben.

Sára azt javasolja, ha igazán jó kínai kaját szeretnénk enni, kerüljük a feltűnően olcsó helyeket. Egy jó étteremben az ételek frissessége alapvető követelmény, a megfelelő alapanyagok árát pedig meg kell fizetni.

Desszert helyett gyümölcs

Amikor a desszertekről faggatom, azt mondja, a kínai éttermek étlapján nincs külön desszert, a sült, karamellizált alma vagy a sült sütőtökös-palacsinta a főételek között található, és a többi, többnyire sós étellel együtt szolgálják fel. Míg a magyarok legtöbbször valamilyen süteménnyel, édességgel zárják az étkezést, a kínaiak a gyümölcsöket részesítik előnyben. A különféle sütiket inkább a teázások alkalmával fogyasztják, viszont az európai édességek alapjául szolgáló csoki, vanília vagy gyümölcsös ízvilág helyett inkább édesbab-, fekete szezámmag-, illetve földimogyoró-pasztával ízesítik azokat.

Italok

Egy kínai mondás, miszerint: „ezer pohár bor sem elég, amikor jó barátok találkoznak", rávilágít arra, hogy a nagyobb eseményeken nem fogják magukat vissza a résztvevők – jegyzi meg Sára, amikor az alkoholfogyasztási szokások felől érdeklődöm. Az ivás azonban többnyire a férfiak privilégiuma, szülinapi és üzleti vacsorákon szinte mindig előkerül a különféle gabonákból, rizsből vagy cirokból készült pálinka, míg szűk családi vagy baráti körben inkább söröznek. Egyre gyakoribb a vörösborok megjelenése is az asztalokon, de egy átlag kínai az étkezéshez inkább a levesét vagy teáját iszogatja.

A kínai konyha nyolc arca

Kínában egyébként nyolc nagy tartomány konyháját tartják számon. Szecsuánban és Hunanban a csípős ételeket szeretik, Anhui és Fujian tartományban a hegyekben termő vadnövényeket, valamint a gőzölés technikáját részesítik előnyben. A Kelet-kínai tenger melletti tartományokban sok tengeri ételt fogyasztanak, visszafogottabb a fűszerezés is, és nagyon szeretik az édes ízvilágot. Kantonban szintén sok tengeri ételt fogyasztanak, szinte minimális fűszerezéssel, sok a friss zöldség, a rizsből készült étel, valamint kedveltek az édeskés húspácok is. Itthon nem találni egy-egy tájegységre specializálódott éttermet, de a Wang Mester tipikus szecsuáni, csípős ételeket is kínál.

Hátfájásra levest!

Te is könnyen elkészíthetsz otthon egy autentikus kínai fogást. Sára egy hátfájásra javasolt leves receptjét osztotta meg velünk.  A gyógyító kínai konyha című könyvben bukkant rá, azóta is ez az egyik kedvence.

Hozzávalók:

- 200 gramm darált disznóhús

- 200 gramm spenót

- 250 gramm rizstészta

- 3 gerezd fokhagyma

- kis darab gyömbér

- egy újhagyma felkarikázva vékonyra, ha kész a leves, azzal megszórom, azzal találom

- 1 teáskanál szezámolaj

- 2 evőkanál szójaszósz

- só

- bors

- ötfűszer fűszerkeverék

- bő másfél liter víz

Egy fazékban olajat hevítek, majd megpirítok benne egy evőkanál aprított gyömbért és fokhagymát, ezután a darált disznóhúsból készült ötfűszer fűszerkeverékkel és egy kevés szójaszósszal ízesített húsgombócokat (melynek állagán egy tojással segítek) is megpirítom benne pár percig. Ezután felöntöm vízzel vagy alaplével, (a kínaiak inkább alaplevet használnak) majd miután a gombócok megfőttek, spenótleveleket főzök a levesbe. Tíz percig hagyom közepes lángon főni, ezután rizstésztát főzök bele, három-négy perc múlva kész is, ekkor szójaszósszal (só helyett) és pár csepp szezámolajjal ízesítem.

 

Veres Dóra

Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/06photo

Belső kép: Bartha Dorottya