Dr. Kádár Annamária: Hogyan mesélj a gyerekednek? – 10+1 hasznos tanács
Sok szülő átkölti a népmeséket vagy a nagy klasszikusokat. Cenzúrázza benne a boszorkát, a gonoszt, a szörnyetegeket, hogy ne ijedjen meg tőle a gyerek. A szakemberek szerint hiába jó a szándék, mégis rosszul sül el. Ugyanis ha valami megtestesíti a félelmeiket, sokkal jobban kezelik a szorongásaikat is. A mese csak akkor éri el jótékony hatását, ha csonkítatlanul jut el a gyerekhez. Dr. Kádár Annamária elmeséli nekünk, hogy milyen a jó mese, és milyen sokféleképpen lehet mesélni.
-
1. Ne szépíts, mesélj!
A gyerekek szimbolikus úton dolgozzák fel a mesét, azokból az érzésekből alkotnak belső képek formájában illusztrációt, amelyeket te közvetítesz számukra. Lehet, hogy felnőttként brutálisnak tűnik egy-egy motívum, de a gyerek számára a sárkány pont annyira lesz félelmetes, mint amennyit fel tud dolgozni belőle.
2. A jó mese feszültséget teremt – és feszültséget vezet le
A gyermeki hit alapja, hogy a világban rend van, és ha az egyensúly meg is bomlik, a harmónia helyreáll.
A mesei világban mindig rend van, és a gyermek ugyanerre vágyik a saját életében is: egyértelmű és kiszámítható dolgokra.
3. Minden mesélés újraalkotás, a mese egy variációjának a bemutatása, különösen akkor, ha szabadon mesélsz
Fontos, hogy lásd magad előtt a képeket, a mese cselekményét, és ráérezz arra, milyen eszközökkel tudod a szereplőket megeleveníteni, miként kell bánnod a hangoddal, hogy a hősök életre keljenek. Így a gyermeknek is lehetősége van arra, hogy a mese hatására létrehozza a saját belső képeit. A jó mese eligazítja érzelmeiben, megbékíti félelmeivel és vágyaival, komolyan veszi nehézségeit, problémáit, erősíti az önbizalmát.
4. A mese a gyermek szemével nézett világ
Ebbe a sajátos gondolkodásba azért illeszkednek tökéletesen a mesék, mert ugyanolyan egyszerűnek és szélsőségesnek mutatják a világot, mint amilyennek azt a gyermek megéli. A jó mese nem oktat ki, nem didaktikus. A mesékben gyógyító erő lakozik. A meséknek hatalmuk van fölöttünk, miközben nem követelik meg, hogy bármit is cselekedjünk. A rossz mese ebben a tekintetben kioktató módon viszonyul a bennünket foglalkoztató kérdésekhez.
5. A meséléshez szorosan hozzátartoznak a közös rítusok, szertartások
A „bevackolás", elcsendesedés, egy rövid bevezető mondat, versike vagy dalocska, gyertyagyújtás vagy mesetakaró használata, mind segíthetik a ráhangolódást. Én például a kislányom arcára szoktam rajzolni a napocskát, holdat, bajuszt, szemüveget, szakállat, tengert, napraforgót, utána pedig az alábbi mondókát mondom:
Erdő-erdő meseerdő,
benne mese, tizenkettő.
Itt kopogtat most is egy,
gyere gyorsan, hallgasd meg!
6. Mesélés közben gyakorold a tudatos jelenlétet! Itt és most!
Akkor tudsz jól mesélni, ha te magad is megnyugszol, elcsendesedsz. A legfontosabb, hogy a meséléshez idő kell – olyankor semmiképp ne mesélj, amikor fél szemeddel az órát lesed.
A gyermek megérzi, ha sietni akarsz, és le akarod rázni. Ahhoz, hogy ne törd meg az élményt, a mesét elejétől a végig, megszakítások nélkül mondd el, és mesemondás után hagyj időt a feldolgozására is. A meséléshez szorosan hozzátartozik az összebújás, simogatás, babusgatás, cirógatás, a felhőtlenül együtt töltött idő.
7. Lassan, ráérősen mesélj!
Te magad is képzeld el a mesét, így segítheted a gyermek belső képalkotását. A mese dallama, ritmusa, az ismétlődő szófordulatok utat találnak a szívébe. A megteremtett belső képeknek hatalmas erejük van, ezzel álmodjuk meg az égig érő vágyainkat, céljainkat, ezzel képzeljük el az élettervünket, ezzel szelídítjük meg frusztrációinkat.
8. Engedd át a szíveden a mesét, és hagyd, hogy a belső gyermeked, a „csodagyermeked” meséljen!
Ehhez meg kell óvnod a szabad, játékos gyermeki énedet, aki hisz a csodában, a varázslatban, a változásban, akinek merész álmai vannak, fantáziája határtalan, álmai égig érnek. A gyermek, amikor az anyja hangját hallja, nemcsak Piroska vagy Hüvelyk Matyi történetével ismerkedik meg, hanem az anyja önmagáról is mesél neki. A mese nemcsak annak a története, aki hallgatja, hanem azé is, aki meséli, azáltal, hogy mindketten átélik az eseményeket. A felnőtt sok mindent közöl magáról azzal, hogy milyen mesét választ, és azt hogyan meséli el a gyermekének. Kezdetben a mindennapi életeseményekből indulj ki. Nagyszerű, ha magad találod ki a mesét, esetleg egymásra hangolódva alkotjátok meg a történetet, mert ez lesz az egyik legszemélyesebb élménye. Ha ez nem megy, akkor se keseredj el, akár olvashatsz is, de az általad ismert mesét is elmondhatod a saját szavaiddal. Nem baj, ha nem gördülékenyen mesélsz, mindenképp élvezni fogja. Még akkor is, ha úgy érzed, hogy habogsz és unalmas vagy.
9. Minden apró történet mesévé válhat
A könyvből mondott mesék mellett felidézheted a gyereked napját, egy eseménysorrá összefűzve azt, ami történt. Nem szabad kilúgozni a negatív eseményeket sem. A gyereket a mese vezeti saját történetei megalkotása felé. Az elbeszélés, mesélés képessége azonban hosszú ideig tart. A jó mese megfelel a gyermek életkori sajátosságainak és érdeklődésének.
10. A mese ajándék!
Nem didaktikus tanmese kell a gyerekeknek, és pláne nem kell tanulságot megfogalmazni a végén. Csak hagyd, hogy hasson. A mese semmilyen pótszerrel nem helyettesíthető! Mesélni bárhol lehet, nemcsak este, a nap zárásakor. Mesélhetsz a buszmegállóban, séta közben, amikor főzöl. A mesének nincsenek helybeli és időbeli korlátai. A mesének varázsereje van: mesélj minél többet!
+1 Ne azt kérdezd meg tőle, hogy mi volt az óvodában vagy az iskolában!
Hanem azt: mi volt ma a legörömtelibb és legszomorúbb pillanata. És akkor végre ő is tényleg tényleg elkezd mesélni...
Nemrégiben jelent meg dr. Kádár Annamária új mesekönyve 30 olyan mesével, melyek fejlesztik az érzelmi intelligenciát.
Az új kötet bemutatója október 3-án lesz.
Dr. Kádár Annamária
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Shutterstock/Jacky Brown
