Amaranta Ursula

Gabriel Garcia Marquez: Száz év magány

Amaranta Ursula ennek a hat generáción átívelő csodaregénynek összes női karakterét szintetizálja magában. Energikus, rettenthetetlen, gyönyörű, stílusos, életrevaló és mentes minden előítélettől. Csakúgy, mint dédnagyanyja, a dinasztiaalapító Amaranta Buendía, egy igazi boldog lélek, és ez még akkor is így van, ha sorsa és tragédiája ezzel látszólagos ellentmondásba kerül. Egy nő, aki önfeledten és bolondul képes szeretni. Igazából ő az egyetlen ebben a nagyívű regényben, aki valódi és igaz szerelmet talál Aurelio oldalán. Aki sajnos az unokaöccse...

Anna Karenina

Lev Tolsztoj: Anna Karenina

Jó, hát ő egyértelmű választás. Gyönyörű és arisztokratikus, akit kivet magából a korabeli társadalom, pedig ő csak a valódi szerelmet űzi-hajtja, és vállalja az érzelmeit mindenáron. Mennyire más sorsa lenne a mi Annánknak ma, 2015-ben! Ja... nem. De Anna intelligenciáját, műveltségét, tehetségét és szépségét akkor sem lehet elvitatni. Ugye?

Csokonai Lili

Esterházy Péter/Csokonai Lili: Tizenhét hattyúk

Csokonai Lili igazából nem is nő, hanem egy női bőrbe bújt férfi. Sőt, egy női bőrbe bújt Esterházy Péter. Izgalmas, feszültséggel teli kettősség ez. És utánozhatatlan, amikor egy igazán nagy férfi író úgy varázsol a szavakkal, ahogy egy nő tenné.

Jadviga

Závada Pál: Jadviga párnája

Ellentmondásos és megzabolázhatatlan. Uralomra tör és nem fél használni azt, amije van. Olvastunk olyan kritikát, amely szerint Jadviga egyszerűen egy „szar ember”, hazug, kibírhatatlan, manipulatív és veszélyes. Egy másik szerint meg egy buta, önző kislány, akiből aztán buta, önző nő lesz. Ha valaki ilyen indulatokat képes kihozni az olvasókból, annak ezen a listán a helye. Nem kötelező szeretni, de megismerni igen.

Nana

Emile Zola: Nana

Érdekes, hogy a szerkesztőségből többünknek ez volt az egyik első olyan olvasmányélménye, amelyből megértettünk valamit abból, hogy mit jelent a kisugárzás, a nőiség ereje, az esendőség és a törékenység. Azért van abban valami hihetetlenül izgalmas, ha az ember gimnazistaként egy ilyen nő történetét olvassa, akinek ráadásul az a hivatása, hogy szerető… A korabeli divat és az enteriőrök pedig melyik lányt ne varázsolták volna el? Szóval: Nana kitörölhetetlen a szívünkből.

Hermione Granger

J.K. Rowling: Harry Potter

Ha az Y és Z generáció lányai olyan példaképeket követnek, mint Hermione, azzal mi, az anyukájuk, boldogan kiegyezünk. Ez a lány nemcsak okos, hanem bátor és vagány is. Komoly jellemfejlődésének köszönhetően, a sorozat végére okostojásból igazi közösségformáló véleményvezérré válik. Gyurkó Szilvi és DTK mindketten párhuzamosan olvasták (olvassák) a lányukkal Harry Potter és barátai történetét. Egyrészt jó tudni, érteni, hogy a gyerek miről olvas éppen. Másrészt nem lehet HP-re nem rákattanni. Felnőttként sem.

Madame Bovary

Gustave Flaubert: Bovaryné

Emma Bovary az idealista, javíthatatlanul romantikus, érzéki, szeszélyes és szenvedélyes klasszikus, aki (persze, persze) „mi vagyunk.” De ezt a nyilvánosság előtt nem valljuk be. Na jó, mi most nem tagadjuk: itt, a wmn.hu-nál nem dolgozik olyan nő, akinek még soha nem volt egyetlenegy Bovaryné-pillanata sem. Legalább egyszer, részben.

Jane Eyre

Charlotte Bronte: Jane Eyre

Ez a nő már azért megérdemli, hogy a listánkon szerepeljen, mert messze magasabb szinten áll erkölcsileg, mint néhány kolléganője (nem mondunk neveket…), érzelmei tiszták, elveihez következetesen ragaszkodik, nemcsak beszél arról, hogy nem akar bűnben élni, nem is él benne. A lába nyomába sem érhetünk, messziről csodáljuk és leborulunk nagysága előtt.

Mrs. Dalloway

Virginia Woolf: Mrs Dalloway

Egyrészt, mert maga Virginia Woolf  egy „istennő.” De mivel ő a szerző, nem pedig a hősnő, hát nem rakhattuk rá a listára. Viszont Mrs. Dalloway az, és itt is van. A női lét minden ellentmondásosságával, a más nőkhöz fűződő mindenféle kapcsolatával, az öregedéssel, és a párkapcsolatok összes hétköznapi őrületével együtt.

Veér Rebeka

Bartis Attila: A nyugalom

Bartis Attila kisregényének fiatal férfi főhőse mindannyiunk helyett megküzd ezzel a gonosz dívával, minden zsarnoki anyák mintapéldányával. Veér Rebeka, a kiégett, dühös, öregedő színésznő, akit Kleopátrából az átkosban szolgálóvá minősítettek vissza, zseniális karakter. Egyszerre lenyűgöző és sebzett, izgalmas és félelmetes. A történet végére, ha addig nem tettük, a visszacsukott könyvet szorongatva hátradőlünk, és elrebegünk egy imát, hogy nekünk olyan anya jutott, amilyen.

 

Folytasd a sort, ha van kedved!