Tarzan öt árnyalata
Az angol főnemes majmok között nevelkedett fiának legendája az egyik legtöbbször megfilmesített történet a világon. Az elsőt napra pontosan 98 évvel ezelőtt mutatták be, a legutolsóra pedig már csak öt hónapot kell várnunk. Ebből az alkalomból felidézzük a filmtörténet néhány kiemelkedően izgalmas Tarzanját, persze szigorúan kulturális szempontból. (Elismerem, biztos akadnak olyanok is, akik csak azért teszik, hogy csorgathassák a nyálukat az ágyékkötőben jódlizó félmeztelen férfiakra. De itt és most szeretném leszögezni, hogy én nem ebbe a kategóriába tartozom.) Fiala Borcsa alapos és átfogó Tarzan-körképe.
-
A néma Tarzan
Nehéz elképzelni Tarzant a klasszikus védjegyévé vált üvöltése nélkül, pedig a világ legelső Tarzan filmjében egy nyikkanás nem sok, annyi sem hangzik el a dzsungellakó vadember szájából. Az 1918-as Tarzan, a majomember ugyanis még némafilm volt. Évekkel később ugyan a főszereplő Elmo Lincoln egy tévéműsorban bemutatta, milyen hangot is produkált a forgatás során, de az annyira béndzsa, és cseppet sem félelmetes, hogy inkább nem is fárasztalak vele. Ha nagyon kíváncsi vagy rá, meghallgathatod itt:
Ez a némafilmes verzió mai szemmel már kifejezetten nézhetetlen, a szaggatott képsorokat felváltó szöveges részektől és a cirkuszi háttérzenére hajazó muzsikától 98 év alatt bizony elég távolra kerültünk.
Tarzan, a papucsférj
Nem úgy a Johnny Weissmüller által megformált Tarzan moziktól! A bánsági sváb szülőktől származó amerikai olimpikonról nem mondanád meg a filmjei alapján, hogy csupán orvosa javaslatára kezdett el úszni, kisfiú korában ugyanis kifejezetten vézna volt, és hajlamos a betegségekre.
Az 1930-as és negyvenes években készült fekete-fehér filmek szerintem a mai gyerekek számára is abszolút élvezhetők, bár nem garantálom, hogy nem fognak időnként röhögőgörcsöt kapni a CGI-n felnövekedett nemzedék tagjai az elefántcsorda mókásan darabos mozgásán, vagy Tarzan mű-krokodillal való „félelmetes” és „vérfagyasztó” birkózásán. Ezek mellett természetesen megjelenik az összes nélkülözhetetlen kellék, ami a Tarzan filmekre jellemző, úgyis mint a dzsungel közepén is nyakkendőben, kerek asztalnál kristálypohárból whiskyző kapzsi fehér emberek, a rabszolgasorban tartott igavonó bennszülöttek, és az afrikai állatok tömkelege. A Johnny Weissmüller által megformált Tarzan bár példás családapa, de kissé papucsférj is egyben. Jane hóna alatt retiküllel, full sminkben, frissen ondolált hajjal dirigálja a tört angolsággal beszélő, együgyű majomemberét, akivel úgy él együtt a dzsungelben, mint ahogy a gyerekek játszanak papás-mamásat. Erotikának bizony nyoma sincs, nem úgy, mint a vad nyolcvanas években... de ne szaladjunk ennyire előre.
A fejlődőképes Tarzan
Gordon Scottot egy medence szélén fedezték fel Tarzan szerepére, és ha alaposan szemrevételezzük színészi kvalitásait, rögtön nyilvánvalóvá válik, nem véletlenül. (Apropó, nem tudod véletlenül, hol lehet jelentkezni erre a Tarzan-casting munkakörre? Mert én abszolút szívesen csinálnám, úgy érzem, kifejezetten jó szemem van hozzá.) Gordon a szerep kedvéért új vezetéknevet is kapott a csinos ágyékkötő és az elmaradhatatlan csimpánz mellé, mivel az eredeti Werschkul túlságosan hasonlított a nagy előd Johnny Weismüllerére. A Scott által megformált Tarzan igazi személyiségfejlődésen megy keresztül a filmek során. Míg az első filmjeiben Johnnyhoz hasonlóan kezdetleges tört angolt beszél és megmarad primitív majomembernek, később – ahogy a filmek alapjául szolgáló regényben is – művelt angol úriember lesz, aki kimondottan választékosan fejezi ki magát.
Az erotikus Tarzan
Az 1981-es filmet a világ legrosszabb Tarzan-feldolgozásaként tartják számon. A rendező ezúttal a hangsúlyt a kigyúrt, olajos testű Miles O’Keeffe mellett az erotikára és Bo Derek szexuális kisugárzására helyezte. „Minden idők leggyönyörűbb asszonya a világ legerotikusabb kalandfilmjében” – szólt az ígéret, az eredmény azonban annyira erotikus, mint egy koraérett alsó tagozatos kisfiú szexuális fantáziája.
Azért a vicc kedvéért mindenkinek ajánlom szíves figyelmébe a film azon jelenetét, amelyben Bo Derek derékig a vízben állva, testére tapadt inggel mélyen Tarzan szemébe néz, és miközben egy banánt harapdál kéjesen, azt rebegi, hogy ő bizony még mindig szűz. Azért egyértelműen látszik a készítők sikamlós igyekezete, a majomember birkózása a bennszülött törzsfőnökkel is inkább homoerotikus, mint vad bunyó. A filmet egyébként maga Bo Derek férje rendezte, így nem csoda, ha a fókusz a legendás Tarzanról át-átcsusszan a különféle vízesésekben, tavakban vagy tengerparton pózoló, kihívó nézésű Jane-re, illetve az örökké nyirkos blúzán átsejlő mellbimbóira.
Erik, a Tarzan
A sokak által agyonizzadt bőr ágyékkötőt ez év júliusában a True Blood Erikjeként megismert Alexander Skarsgård ölti magára. Hál' istennek! Nem tudom, te hogy vagy vele, de én már nagyon várom.
Fiala Borcsa
Kiemelt kép: InterCom
