Tanyasi csirke boltból vagy piacról, avagy: néni vagy multi?
Miközben pár héttel ezelőtt egy bakonyi falu udvarán boldogan rohangaló csirkéket nézegettem, azon gondolkodtam, városi emberként miként tudok a legjobb alapanyagokhoz jutni, s ezek mennyibe kerülnek. Annyiszor hallom a „bezzeg a nénitől vett, piaci”, vagy az „egyben megveszem, jobban megéri” mondatokat, hogy gondoltam, utánajárok, mi a valóság. Kíváncsi vagyok, tényleg megéri-e otthon bíbelődni a szétszedéssel, vagy nyugodtan vegyem a boltban kapható tanyasi csirkét, darabokban, konyhakészen. Vendégszerzőnk, Glázer Attila konyhai kísérlete.
–
Nem célom ebben a cikkben azon gondolkodni, valóban megfelelően nevelt csirke-e a tanyasi, vagy éppen azt kétségbe vonni, hogy a piacon vett szárnyas a legjobb kosztot kapta-e, és a legjobb körülmények között lett-e nevelve. Arra keresem a választ, hogy milyen különbségeket fedezek majd fel a kísérlet során. Elővettem hát a megkérdőjelezhetetlen matematikát, majd leöntöttem azt egy kis szubjektív szósszal. Ha már főzök, ugye.
Vizsgáltam, melyik választásnál mennyi, és milyen hulladék keletkezik, mennyi időt vesz el az előkészítés, és természetesen az árakat is tüzetesen összehasonlítottam.
A kiindulást két darab, piacon vásárolt tanyasi csirke jelentette. Húsz perc alatt szétszedtem őket értelmezhető tételekre, amiket össze tudtam hasonlítani a forgalomban kapható, konyhakész termékekkel.
A kuka tartalma
- Műanyag szatyorba tették a csirkéket, hamarosan elvileg csak lebomlót lehet majd abból is használni, minimális tehát a csomagolás ökolábnyoma, ha okosan csomagolom.
- Ha boltban veszek meg mindent készen, akkor négy darab műanyag tál, négy fólia, és a folyadék felszívására használt, soha le nem bomló kis párna a hulladék.
- A bolti, konyhakész termékeknél nincsen nyesedék. Mindent felhasználok. Hogyan alakult ez a piacinál?
A két csirke közel fél kiló nyesedéket rejtett magában, amit először majdnem kidobtam. A számolásnál ezt is feltüntettem. Nem hagyott nyugodni, amit láttam, elkezdtem gondolkodni, mit tehetnék a nyesedékkel. Fogtam a teljes fél kiló – bőrből, hájból, szárnyvégekből álló – maradékot, és betettem egy serpenyőbe. Az eredmény kb. 2 dl kisütött zsiradék, amit leszűrtem, remek lett a meglévő májak kisütéséhez, el is tettem belőle bőven. A pirult és teljesen átsült maradékot pedig három órán át főztem némi zöldséggel, amiből eszméletlen sűrű alaplé lett.
Viszonylagos tehát, hogy valóban hulladék-e a nyesedék. Inkább az a kérdés, szeretünk-e ilyenekkel bíbelődni.
A munka
- A bolti termékeknél nincs más dolgunk, mint a csomagolás kibontása.
- A piaci csirkéket húsz perc alatt szedtem szét és tettem el kicsi dobozokba, hogy a fagyasztóban landoljanak. Játékból, vagy épp a pontosság kedvéért a költségbe beleszámoltam a szétszedéssel töltött munkát is. Egy hentes szuperbruttósított húsz perce ezer forint a számításomban.
Az árak
- A bolti darabolt, konyhakész termékeknél az árkülönbség egyértelmű: a mell kilója 3600, a comb 1900, a szárny 1800 forint körül mozgott. S hogy ne legyen egyszerű a szitu, belsőségek esetében, vagy éppen a far-hátnál nem is találtam tanyasi csirke megjelölésű terméket. Itt „sima” csirke termékek árait vettem alapul, ami sokkal kedvezőbb mindenhol.
- A piacon a tanyasi csirke kilója 1900–2000 forint. Ugyanannyi, mint a boltban kapható, egész tanyasi csirkéé. Bevallom, a piacon megkértem az eladót, a fejet és lábat vágja le, igaz, a teljes árba ez akkor is beleszámít, ha otthagyom. Bizony ez sem kevés, fel is vitte kicsit a kilós árat. Ezért számoltam kétezer forinttal a piaci esetében.
A bolti csirke tehát olcsóbb darabokban, igaz, így nem minden rész lesz tanyasi csirke minőségű. A piaci jóval drágábbra jön ki, ha belevesszük a szétszedéssel járó munka értékét. Ha viszont teljesen őszintén és kicsit messzebbről nézem, inkább az a kérdés, mennyire
- fontos, hogy nagy céget, vagy kistermelőt akarok támogatni a vásárlással;
- számít a műanyaghulladék, ami termelek, vagy nem fontos;
- szeretek bíbelődni az előkészítéssel, szétszedéssel, vagy az idő pénz, kösz, sietnék inkább;
- szívesen gondolkodom a maradékok kreatív felhasználásáról, alaplevet főzök, ludaskását a leszedett húsból, vagy éppen ellenkezőleg: megy minden a kukába, a színhúson kívül.
A bolti, konyhakészre szétszedett olcsóbb, de nem minden részét kapom meg így a teljes állatnak. A piaci drágább, de minden része ugyanolyan minőségű, és sokkal több mindent ki tudok hozni belőle. A bolti kész van eleve, a piacival van dolgom bőven. Mindenkinek igaza van. Legközelebb a bolti egész csirkét fogom megvenni. Nekem az a középút.
Glázer Attila
A képek a szerző tulajdonában vannak