Azonnal vedd ki a tejet a hűtőajtóból! – Fontos tanácsok minden fridzsidertulajdonosnak

–

Kedves hűtőtulajdonos, bemutatom a hűtődet!

Te tudod, hány fok van a hűtődben? És a fagyasztódban? Hogy melyik a leghidegebb és a legmelegebb része? Ha azt gondolod, hogy ezek teljesen felesleges információk, akkor tévedsz. „Egy hűtőben 0 és 5 fok közötti hőmérsékletnek kell lennie. Ezt a középső polcokon kellene mérnünk, ha nem olyan modern a hűtőnk, hogy jelezze, akkor egy pár száz forintos hőmérőt érdemes beszerezni, mert a hőmérséklet emelkedése utalhat arra is, hogy gond van a géppel, vagy akár arra is, hogy túlpakoltuk, és a hideg levegő nem tud megfelelően áramolni” – mondja Rétfalvi-Kurucz Alexandra. A hűtő különböző részein más-más hőmérséklet van, és a pakolást is ennek megfelelően kell átgondolni.

„A hűtőajtó minden hűtő legmelegebb része, ezért nagy hiba ott tartani az összes tejet, különösen nyáron. Azt az egy bontottat, ami két-három nap alatt elfogy, tehetjük az ajtóba, de azon kívül inkább szószokat, kevésbé romlandó dolgokat pakoljunk az ajtóba.

Ugyanígy hiba a tojást is oda tenni, mert tovább eltartható, ha a belső, hidegebb részekbe kerül. Nem véletlen, hogy a modern hűtőknek van legalul kifejezetten hústároló rekeszük, a húsokat ugyanis nemcsak a leghidegebb részen, de a többi ételtől jól szeparálva érdemes tartani” – folytatja a szakértő. A felső polcok szintén a melegebb részek közé tartoznak, ide például a gyümölcsöket érdemes pakolni, hacsak nincs a hűtőnknek kifejezetten zöldség-gyümölcs tároló rekesze, mert ha van, akkor ide kerülhetnek a lekvárok, savanyúságok. Az alsó-középső részekbe kerüljenek a tejtermékek, a tojás és a készételek, legalulra pedig a húsok és halak.

Amire sokan nem gondolnak, de fontos: a hűtő tetején tilos élelmiszert tárolni, mert ott távozik a hűtés során keletkező meleg nagy része.

Az megvan, hogy mit hova, de hogyan pakoljunk a hűtőbe?

„Szinte minden ételt le kell fedni, be kell csomagolni, mert a lefedetlen étel kiszárad, ami miatt nagy valószínűséggel a kukában végzi, akkor is, ha valójában még fogyasztható. Emellett a lefedés, dobozolás azt is szolgálja, hogy az ételek ne szennyezzék be egymást, ez a húsoknál különösen fontos, de a tojást is azért praktikusabb a saját dobozában tartani a nyitott hűtős tojástartó helyett, mert akkor a kétes tisztaságú héja biztosan nem ér hozzá semmihez” – mondja Rétfalvi-Kurucz Alexandra. Emellett azt javasolja, hogy

a profi raktározásban is használatos FIFO- (vagyis „first in, first out”) elv szerint úgy pakoljuk be a hűtőnket, hogy közben figyeljük a termékek lejárati idejét, és a leghamarabb szavatosságát vesztő (vagyis legkorábban vásárolt) termékek legyenek kívül, nehogy elkerüljék a figyelmünket.

Az üvegdobozos tárolás azért praktikus, mert belelátunk, így nagyobb eséllyel számolunk azzal az étellel, ami benne van. A bontott konzerveket tilos a konzervdobozban betenni, át kell őket pakolni egy műanyag vagy üvegtárolóba, mert a félig lezárt fémtartóban sokkal hamarabb kiszárad és megromlik.

Nehéz kisakkozni, hogy milyen időközönként célszerű vásárolni úgy, hogy semmi ne romoljon meg, de közben ne is szaladgáljunk boltba mindennap. Én úgy védekezem ez ellen, hogy heti menüt írok, amin jelölöm, hogy melyik ételnek mi a legkésőbbi elkészítési ideje az alapanyagok romlandósága miatt. Így tudok sakkozni is, de közben a lejárt hús sem landol a kukában (bár sajnos már volt rá példa).

Mit ne tegyünk hűtőbe?

Nagyon sok mindent tárolunk hűtőben, amit nem lenne feltétlenül muszáj, hiszen sokan élünk spájz nélkül. Pedig a zöldségeket és a gyümölcsöket például egyáltalán nem lenne fontos öt fok alatti hőmérsékleten tartani, de amikor az öt és a harminckét fok között választhatsz egy meleg nyári napon, akkor bizony az almát is beteszed inkább a hűtőbe. De a csonthéjas gyümölcsök, a citrusfélék, a gyökérzöldségek (krumpli, édeskrumpli, répák, hagymafélék), a paprikák és az érlelt sajtok teljesen jól elvannak huszonegy fok hőmérsékleten. Aminek kifejezetten árt a hűtő: az uborka, a banán és a sárgadinnye – mindegyik esetében a héjában indulnak meg a kedvezőtlen folyamatok a hidegtől, úgyhogy ezek csak pucolva, feldolgozva mehetnek a hűtőbe. A paradicsom viszont sehogy: a hűtőben nem érik, viszont romlik – ezért keresni kell valamilyen titkos hűvös zugot neki. Állítólag a vajat sem kell feltétlenül hűtőben tartani, de én ezzel azért óvatos vagyok. Amit viszont nem kell, bár sokat szokták, az a kenyér. A titkos kenyértartalékot érdemes inkább szeletelve lefagyasztani, és sütőben kiolvasztani, ha szükség van rá (akár szeletenként), de a hűtőben csak romlik az állaga.

Az olajos magvakat viszont jó ötlet a hűtőbe tenni felbontás után, mert így az avasodástól és a molyoktól is megvédjük őket. (Nekik is ideális hely a melegebb hűtőajtó.) 

 

Meddig állnak el a készételek?

Van néhány barátnőm, akik talán kevésbé rutinosak háztartásvezetésben, mint én (remélem, nem sértődnek meg ezen), és ők szoktak felhívni azzal a kérdéssel, hogy a tegnapelőtt készült, azóta hűtőben tárolt lazac vajon ehető-e még. Én ebben anyukám meglehetősen szigorú rendszerét követem: minden, ami nyers, félig főtt (rózsaszín belsejű húsok, lágytojás, nyers tojásos dolgok), azonnal mennek a hűtőbe, amint elkészültek (mármint ha nem fogynak el rögtön, ami a legszerencsésebb), és maximum másnapig eltarthatók. Ez sajnos a házi majonézre is igaz. Sőt, én a tenger gyümölcseivel is elég óvatos vagyok, nekik is egy napot engedélyezek a hűtőben. A következő szint a jól átsült halak és húsok – ők három napig várakozhatnak. (Kivéve a zsírban eltett hús, vagy akár máj, mert maga a zsírban sütés és eltevés egy tartósítási módszer.) A nem tejtermékkel készült ételek öt–hét napig maradhatnak a hűtőben, amiben tejtermék van, azt én három napnál tovább nem merem tárolgatni. 

Nagyon elterjedt tévhit, hogy a meleg ételt nem lehet közvetlenül betenni a hűtőbe – ez régen volt így, amikor még tök bénák voltak a hűtők, és egy fazék langyos leves miatt extra energiára volt szükségük a hőmérséklet megtartásához. A mai, szupermenő, digitális, A pluszos (vagy pluszpluszpluszos) hűtőknél már szó sincs ilyesmiről, simán be lehet, sőt be kell tenni az ételt, amit nem ettünk meg, akár melegen is. Csak vigyázni kell, hogy ne érjen hozzá a többi ennivalóhoz. Szóval

minél előbb teszed hűvösre, annál kisebb az esély rá, hogy aztán bajt okoz (ugyanez igaz a maffiafilmekben az ellenségekre). 

És meddig jó az, amin nincs szavatossági idő?

Egyrészt nagyon fontos információ, hogy a szavatossági idő majdnem minden esetben a bontatlan termékre vonatkozik, de például a savanyúságok, lekvárok, szószok bontottan is hetekig elállnak a hűtőben gond nélkül (akár az ajtóban is). Rájuk is az vonatkozik, ami a gyümölcsökre és zöldségekre:

ha egyetlen aprócska penészdarabot érzékelünk rajtuk, akkor kuka az egész. Nem vágjuk le a penészes részt, és esszük meg a maradékot boldogan, mert tele lehet a belseje is penésszel. 

Minden más gyakorlatilag készételnek tekinthető felbontás után. A tejtermékek között vannak olyanok (vaj, tejszín, esetleg tejföl), amik az ipari tartósítás következtében több mint egy hétig is eltarthatók bontott állapotban a hűtőben, de erre sajnos nincs garancia.

Ha pedig hentesnél vásárolunk húst, mindig kérdezzük meg, meddig áll el – de két-három napnál tovább semmiképp ne tartsuk nyersen a hűtőben.

Fagyasztás/kiolvasztás

Nagyon fontos, hogy ami egyszer kiolvadt, azt soha a büdös életbe eszetekbe ne jusson visszafagyasztani. Akkor sem, ha „csak” borsóról van szó. Ezt Rétfalvi-Kurucz Alexandra is megerősíti: „A kiolvadt ételt tilos visszafagyasztani, és az is nagyon fontos kérdés, hogy mit hogyan olvasztunk ki.

A nyers húsokat például nem szabad szobahőmérsékleten olvasztani, mert amíg a belseje még fagyott, a külső részén már elindulhatnak olyan folyamatok, amik miatt az étel biztonságosan nem fogyasztható.

Éppen ezért jól lezárt, nem szivárgó tárolóban, a hűtőben kell olvasztani, a hús méretétől függően kilenc–húsz óra alatt. Vészhelyzet esetén a mikrós vagy a meleg vizes olvasztás opció még – de csak ha azonnal elkészítjük az ételt.”

Én egyébként sokszor szeletelve vagy akár kockázva fagyasztom le a húsokat, mert úgy gyorsabban kiolvad, sőt rögtön fagyasztott állapotban is el lehet kezdeni hőkezelni. A szakértő még annyit mond, hogy ne gondoljuk, hogy fagyasztva végtelen ideig elállnak az ételek, a legtöbb dolog maximum két-három hónapig tartható a fagyasztóban – ezért érdemes címkézni.

A hűtőtakarítás is fontos

Rétfalvi-Kurucz Alexandra azt mondja, bár a gyártók általában háromhavonta ajánlják a teljes hűtőtakarítást, valójában havonta érdemes kipakolni és alaposan kitakarítani, szódabikarbónás vagy ecetes vízzel. A látható szennyeződéseket azonnal fel kell takarítani, és heti egyszer ajánlatos egy kisebb törölgetést, plusz rendszerezést csinálni, hogy semmi ne kerülje el a figyelmünket, ami esetleg hátra került a nagy pakolászásban.

Na, nektek milyen rutinon kell(ene) változtatnotok az előbbiek fényében?

Tóth Flóra

Kiemelt képünk illusztráció – Forrás: Getty Images/AndreyPopov