A harács csapdájában

Ma van az európai túlfogyasztás napja, amelynek kapcsán a WWF arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ha az eddigi ütemben folytatjuk a harácsolást és dőzsölést Európában, akkor több, majdnem három Földre lenne szükségünk, hogy igényeink kielégülhessenek. Igen ám, csakhogy ezzel az egy darabbal kell beérnünk.

Nem elég, hogy temérdek dolgot veszünk és fogyasztunk, de a megvásárolt holmik java része aztán vagy így, vagy úgy, a kukában köt ki. A háztartások soha nem látott mértékben öntik ki a feleslegesnek vélt ételeket, a világ éves élelmiszer-hulladéka 1,8 millió tonna.

A vizuális típusú olvasóknak: ez körülbelül negyvenezer ámbráscet tetemével egyenlő. Az anyagiasabb szemléletűeknek pedig: ennek az értéke a világ leggazdagabb embere vagyonának a másfélszerese. Minden egyes évben.

Az pedig különösen ijesztő, hogy ez bizony javarészt a mi felelősségünk, a mi hibánk, ennek az irtózatos mennyiségű szemétnek a fele ugyanis a háztartásokból származik. Vagy mondok egy másik megközelítést: a kukákba kerülő élelmiszereknek csupán a fele elegendő lenne ahhoz, hogy többet senkinek ne kelljen éheznie a világban. És te is temérdek pénzt megspórolhatnál, ha valóban csak azt és annyit vennél, amit megeszel, annak a 68 kiló ételnek ugyanis, amit évente háztartásonként kiöntünk a kukába, az értéke 90 ezer forintra rúg. A növekvő szemétkupac miatt pedig nemcsak az üvegházhatás erősödik, de egyúttal kárba vész az az energia is, amivel az adott élelmiszert megtermelték vagy előállították.

Grafika: Kőfaragó Anna

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Nagy tételben sem könnyű

A vendéglátásban dolgozók ugyanígy megküzdenek a problémával, hiszen egy nagy konyhában még több fejfájást okoz, hogyan csökkenthetnék okosan és hatékonyan a szemetet. Orosz Gábor, a KIOSK Budapest vezető séfje szerint régen nem volt ilyen mértékű az éttermek hulladék-előállítása. Az elmúlt húsz évben azonban nagyon rossz irányba változtak többek között a csomagolási szokások, illetve a betétdíjas termékek forgalmazása is. Az egyik legnehezebben elszállítható dolog az üveghulladék, annak ellenére, hogy egyre kevesebb termék érkezik üvegben. A fogyasztói társadalom is egyre jobban felpörgött, mindenből mindig újat akarunk.

Régebben nem derogált a háztartásokban három napig ugyanazt enni, ha maradt, ma már sok helyen szinte elvárás, hogy mindennap friss fogás kerüljön az asztalra.

Döbrösi Laura, Orosz Gábor, Hlatky-Schlichter Hubert, Szabó Eszter és Dóró Viktória

Vedd meg a szemetemet!

Sok étteremben ezzel együtt a legnagyobb hulladékmennyiséget a csontok alkotják, amikből a húslevek készülnek. Több láda kollagénnel teli csontból, rengeteg zöldségből és 150 liter vízből készül hosszú órákon keresztül, lassan főzve öt liter alaplé, amit aztán szószokhoz, mártásokhoz használnak el. A megmaradt élelmiszer-hulladékra azonban nincs jó megoldás Magyarországon.

Vannak ugyan erre szakosodott cégek, amelyek a megfelelő előírásokat betartva tárolják és elszállítják, de például a Németországban és Ausztriában is elterjedt, egy mosogatócég által kifejlesztett szuper erős konyhamalac gép, amellyel minden szerves hulladékot, még a csontokat is szinte pépesre lehet darálni, hozzánk (egy-két gyárat leszámítva) még nem jutott el. Ezzel a módszerrel sokkal tisztább formában kerül el a hulladék a telephelyre, ahol viszont így még fizetnek is érte.

Mit tehetsz te azért, hogy ne a kukát etesd?

Íme, a profik, azaz Orosz Gábor és Szabó Eszter, a Felelős Gasztrohős kommunikációs vezetőjének tippjei arra, hogyan csökkentheted a konyhai élelmiszer-hulladékokat okosan.

1. Lesd el mások, no meg a nagyi trükkjeit!

Érdemes körülnézni különböző nemzetek konyháiban, ki hogyan, milyen kreatív eszközökkel oldja meg a maradékok felhasználását. A mi hortobágyi palacsintánk is e szemlélet alapján jött létre, az olaszoknál így született meg az arancino elnevezésű sült rizsgolyó, ahol a töltelék lehet húsos, sajtos vagy zöldséges, attól függően, hogy mit kell a leghamarabb felhasználni a hűtőből.

De ugyanígy a vietnámi nyári tekercs is egy remek maradékbatyu, csak tekerd rizslapba a szeletekre vágott húst és zöldséget, egy kevés rizzsel vagy rizstésztával, mogyorószósszal vagy édes-csilis mártással fejedelmi lakoma!

Az sem utolsó ötlet, ha megnézed, hogyan oldották meg ezt a kérdést régen a nagyanyáink: a zöldségekből, gyümölcsökből főzz lekvárt vagy a manapság igen divatos csatnit.

2. Levelezés

Nem biztos, hogy mindent ki kell dobni, amiről azt gondoltad, hogy hulladék. A legtöbb helyen például a sárgarépát eleve a zöldje nélkül árusítják, emiatt sokan azt hiszik, az nem hasznos, nem ehető része a zöldségnek. Pedig ugyanúgy fogyasztható, mint a petrezselyem (a fehérrépa zöldje, amit sok helyen vagy csoffadt csokorban vagy aranyáron mérnek). Beletehető egy jó kis zöldséges alaplébe, de pesztót is lehet belőle készíteni olívaolajjal, magokkal, fokhagymával, sajttal összepürésítve.

A friss, új karalábé, cékla, retek levelét vétek kihajítani, hiszen csodásan passzol egy színes kerti salátába vagy vitaminbomba smoothie-ba.

3. Héjanász

Ki nem szereti a sós, roppanós krumplicsipszet? Mivel egy kezet sem látok a levegőben, gondolom, mindenki örömmel hallja, hogy milyen egyszerű és okos módja ez a maradékok felhasználásának. Akár a meghámozott krumpli héjáról beszélünk, akár a répáéról, karalábééról: csak forgasd össze olívaolajjal, és dugd be a sütőbe, amíg szép ropogósra pirul.

Ugyanígy a nem színező maradék héjakból (tehát most nem a padlizsánra és a céklára gondolunk) egy mozdulattal készíthetsz alaplevet, ami üvegedényben lezárva szépen elvan a hűtőben jó pár napig, vagy kiporciózva a mélyhűtőben is lefagyaszthatod, levesekhez, főzelékekhez, szószokhoz vagy mártáshoz nagyon jó alap, de a rizottónak, főtt rizsnek is sokkal mélyebb értelmet ad, mint ha csak simán vízből, netán leveskockás léből készítenéd el.

A tavaszi zsenge borsó héját pedig csak dobd rá a salátára vagy a kecskesajtos pirítósod tetejére!

4. Kis húsom

Húsleves maradék húsából nagyon jó pörköltet lehet csinálni, egy egyszerű pörköltalappal, esetleg egy kevés zöldséggel csak forralsz rajta kettőt, és kész is. A vasárnapi levesben főtt zöldségeket sokan nem szeretik, mivel nem roppanósak, ám összeturmixolva remek alapja lehet egy vadas mártásnak – a hús mellé.

5. Sajtkéreg

Ha eljutottál a parmezán végéhez, amit már képtelenség az ujjak egészségének veszélyeztetése nélkül lereszelni, fogd a kérget, és dobd bele a levesbe vagy a paradicsomszószba, nem bánod meg.

6. Száraz kenyér

A maradék kenyereket szeleteld fel, majd olívaolajjal süsd meg, így üvegedényben tárolva pár hétig még simán fogyasztható. Ha nem várnál annyi ideig, akkor a kiszáradt kenyerekből vaníliás kenyérpudingot is készíthetsz.

 

Fiala Borcsa