WMN: Jelen van-e az életedben a klímaszorongás?

Dr. Botos Barbara: Nincs. A felelős cselekvés késztetése vezérli a mindennapjaimat. A lehetőségeket keresem, nem az akadályokat. Ez persze nem optimizmus, de nem is pesszimizmus, hanem „lehetőségizmus”.

WMN: Változtattál-e az utóbbi években a szokásaidon a környezetvédelem nevében? Okoz-e ez nehézséget számodra?

B. B.: Egy éve elajándékoztam az autómat. Azóta tömegközlekedéssel, kerékpárral és gyalog közlekedem mindenhova. Mindez nem okozott nehézséget számomra, sőt kimondottan felüdülést jelent a közösségi kerékpározás. 

Mottóm: használd, nyűdd el, javítsd meg, vagy légy meg nélküle!

WMN: Az elmúlt évek eseményei (járvány, háború, természeti katasztrófák) hogyan hatnak rád? 

B. B.: A hármas bolygókrízist (környezetszennyezés, biológiai diverzitás csökkenése, éghajlatváltozás) csak tovább tetézte a világjárvány, az energiaárak növekedése és a háború. Igen nehéz problémák ritka együttállásában kell előretekinteni és tenni egy olyan jövőért, amelyben az emberiség újra megtalálja az összhangot a természettel. A fejlődés fenntartható pályára állítása biztosíthatja csak a jelen szükségleteinek kielégítését anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő generációk lehetőségeit saját szükségleteik kielégítésére. 

 

WMN: Mi az, amiről egyelőre nem tudsz lemondani, még ha károsan befolyásolja is a környezetet?

B. B.: A külföldön élő családtagok meglátogatásáról nehéz lemondanom. Semmi sem pótolhatja a személyes találkozásokat és az együttlétet, Megoldást a tömegközlekedési eszközök használatában (például vonat), vagy a magas CO2- kibocsátású utazási formák ellentételezésében látom.

WMN: Érzel-e különbséget a különböző generációk fenntarthatósághoz, környezetvédelemhez vagy a klímaváltozáshoz kapcsolódó hozzáállásában?

B. B.: Nagy a különbség. A fiatalok a legérzékenyebbek, A legtudatosabbak pedig azok, akik felismerték az energiahatékony, állandóan megújuló, a természettel való harmonikus együttélés pozitív hozadékait, és tudatos döntéseikkel csökkentik a környezetterhelésüket. Rengeteget lehet tanulni a hazai ősi gazdálkodási formákból, a régi bölcsességeket őrző, természetközeli megközelítéseket alkalmazó idősebb generációktól.

WMN: Milyennek képzeled a jövőt, mondjuk, tíz-tizenöt év múlva?

B. B.: Zöldnek, megújulónak, innovatívnak és fenntarthatónak. Olyan világnak, ahol az emberek kevesebbet utaznak, fogyasztanak és esznek. Ahol az emberek mernek és tudnak „kicsik” lenni, mert

a kicsi szép és fenntartható!

Jegyeket ITT vásárolhattok!

Hello, WMN! kerekasztal-beszélgetés támogatója a The Body Shop és a TorTer e-Design.

Szabó Anna Eszter