Himalája

Fotó: Spektrum

Egy Motub nevű tízéves fiúcska az édesapjával indul iskolába. Igen ám, de Zanglában ez nem mindennapos történet. Az iskola ugyanis 100 kilométerre van a lakóhelyüktől. A jeges tájon négy napig tart az út, de az időjárás miatt akár két hétig is elhúzódhat, mire a szánkókkal elérik a dalai láma által alapított intézményt, ahol két hónapig tart a téli szünet és két hétig a nyári. Útközben óránként tíz percre állnak meg pihenni, és egy hosszabb megállót iktatnak be naponta. Vigyázni kell arra is, hogy Motub, illetve a többi gyerek, aki ugyanígy jár iskolába nehogy a jeges vízbe essen, mert a gyors sodrás azonnal a jég alá sodorná őket. Amikor elérik a bentlakásos iskolát, a szülők rögtön nekivágnak a 100 kilométeres visszaútnak, hogy még a jégolvadás előtt hazajussanak. Ezt az iskolát egy magyar alapítvány is támogatja, ITT olvashatsz a munkájukról.

Szibéria, Ojmjakon

Átlaghőmérséklet: mínusz 40 Celsius fok. A világ leghidegebb lakott faluja. Nincs folyóvíz. Ha a hőmérő higanyszála mínusz 54 Celsius fok alá süllyed, nem nyit ki az iskola. Az óvoda már mínusz 48 Celsius fok alatt zárva tart. A falu egyetlen iskolabusza egy speciális helyen parkol, hogy a motorban lévő folyadékok ne fagyjanak össze. Ám ha útban az iskola felé mégis leáll a busz, mert meghibásodik valami, fél óránál hosszabb várakozás már végzetes lehet. Van olyan gyerek, aki naponta 15 percig áll kint a jéghidegben, mire felveszi őt az iskolabusz. Az iskolai szünetben a fiúk itt jellemzően gépkarabéllyal játszanak, ugyanis hamar meg kell tanulniuk a használatát ahhoz, hogy segíthessenek a vadászatban.

Peru, Titicaca-tó

A legmagasabb hegyi tónál élő gyerekeknek hatalmas kihívást jelent az iskolába járás. Naponta két órát eveznek oda-, majd újabb kettőt hazafelé. A nádszigeteken élő hat–nyolcéves lányok is kiveszik a részüket abból, hogy a lakóhelyük állagát megóvják, ugyanis ezeknek a lebegő szigeteknek rendszeres, napi szintű „tatarozásra” van szükségük. A veszélyes és megterhelő utazás során a gyerekek egyetlen öröme az a nádból nyerhető csemege, amit elrágcsálnak evezés közben. Minden tanévben több gyerek belefullad a vízbe...

Nepál

Nem véletlen, hogy Nepálban az analfabéták száma a lakosság 50 százalékát teszi ki. A Kumpur nevű faluban élő gyerekeknek igazi rémálom az iskolába jutás. Át kell kelniük ugyanis a Trisuli folyón. Híd nem épül, csónakokra nincs pénz, a sodrás miatt lehetetlen úszni. Az egyik helyi lakos jóvoltából készült egy tuin nevű szerkezet. Ez egy kis ketrec, nagyjából hat gyerek fér el benne, amelyet két kábelkötélen az idősebb fiúk húznak át az áradó folyó felett. Nekik ez a feladat ugyanis kiváltságot jelent, a falu lakóinak szemében onnantól számít valaki férfinak, ha rá lehet bízni a tuint. „Egyelőre nem érzek büszkeséget, hogy én hajthatom a tuint. Csak félelmet.” – mondta az itt élő Adjid nevű iskolásfiú. Ráadásul állítólag a tuinnal utazó gyerekek az iskolában jóval rosszabbul teljesítenek, mint társaik, mert ott is leginkább csak a hazaút miatt szoronganak.

Kenya

Ahol az állatok jelentik az igazi kincset a térségben, ott bizony a törzs gyerektagjai is kiveszik a részüket a munkából. Nem ritka, hogy a kecskékre vigyázó éjjeliőr egy nyolcéves kisfiú, aki szolgálat után indul az iskolába. Ráadásul a suliba vezető úton elefántok és oroszlánok is felbukkanhatnak. Van olyan gyerek, akinek a térség legrettegettebb helyén, a Leopárd szikla mellett is el kell haladnia iskolába menet, ahol a nevéhez híven leopárdok tanyáznak.

A Veszélyes utakon az iskolába című sorozat legközelebb július 11–12-én lesz látható.