Nők a tükörben – Ezt gondoljuk, amikor reggel meglátjuk magunkat
Támogatott tartalom
A 41. születésnapom reggelén egyszer csak megjelent a Facebook-idővonalamon Csenge smink- és retusmentes képe. Pár perccel később Szilvié. Aztán Gináé. Akkor már kezdtem gyanút fogni, hogy ezek a nők összebeszéltek a hátam mögött! Mire beértem dolgozni, mindannyiuk képe fönt volt: álmosan (már aki), karikásan (már akinek), smink és retus nélkül (mindenki). Az egyik legszebb ajándékom volt ez a gesztus. Ezeket a fotókat eddig féltve őrizgettük a privát mappáinkban. Most viszont, elővettük őket egy kísérlethez. Arra voltam kíváncsi, hogy ez a csodacsapat, akiket én mind, egytől-egyig szépnek látok, vajon milyennek látja saját magát, amikor reggel a tükörbe néz. A szépségről szóló sorozatunk második részében a WMN-szerzők reggeli önvallomását olvashatjátok. No smink, no retus, no bullsh.t.
Ha nagyobb méretben szeretnéd látni a reggeli arcunkat, akkor kattints a fotókra!
Fiala Borcsa
Húú, azta. Ki ez? És mit akar? Bocs, de nincs nálam apró. Várjunk csak... És ha megdörzsölöm a szemem? Az nem lehet. Ez én vagyok. Talán többet kellene aludni, akkor nem lenne ilyen nyúzott a burám. Áh, évek óta ezt mondogatom magamnak. Ezeken a karikákon pár nyugodalmas éjszaka már nem segít. Tudod mit? Nem érdekes. Olyan vagyok, amilyen. Minek faksznizni? Nem érdekel különösebben a külsőm, és nem az a célom, hogy szép legyek.
Gyurkó Szilvi
Élek. Mindjárt enni, inni, sétálni fogok, leviszem a kutyát, megpuszilom a gyereket, és meglátom, mit jót hoz ma elém az élet. Nem baj, ha összegyűrődött a bőr a nyakamon, mert a szép nagy sálam eltakarja, és amíg ilyen kócos a hajam, úgysem figyel senki az arcomra. Ha mégis, akkor majd mosolygok. Az mindig bejön. És akkor gyerünk, lássuk, hogyan fordítjuk ki ma a világot a sarkaiból!
Kárpáti Judit
Hm… nem is olyan rossz, Vagyis lehetne rosszabb is. Ha elég korán megyünk a suliba, nem is látnak olyan sokan, szóval nem sminkelek. Most megfésülködöm, végre nem a copf, de azért vehetném a fáradságot, hogy szépen beszárítsam, nem igaz, mindig az egyszerűbb ellenállás. Na, jó egy kis korrektor és pirosító mégis. Nem is inkább mégsem. Vagy mégis...?
Kormos Anett
Elvileg csak három perc a fogmosás. De olyan jó ilyenkor egyedül... megpróbálom kitolni négyre. Vajon én nem mosom le elég alaposan a szemfestéket, vagy másnak is összegyűlik reggelre a szeme sarkában? Pfujj. És ez??? Ezt nem hiszem el! Miért úgy mosnak ezek fogat, hogy közben két centiről bámulják magukat a tükörben? Tele van a tükör apró fehér fogkrémpöttyökkel! Mondjuk... így sajnos muszáj lesz visszajönnöm, hogy letakarítsam... újabb csendes perceknek nézek elébe!
Kalapos Éva
Mi is volt a Madonna-film címe? Ki ez a lány? Még pár perc... és az álomredők közül előjön a saját arcom. Tudjátok, mit? Már értem, miért szeretik a pasik a reggeli kinézetünket: szexin kócos haj, buja, duzzadt ajkak, ködös, titokzatos tekintet... nincs ennél érzékibb látvány. Belelóg a bilibe a kezem. Ha így mennék ki az utcára, sok probléma megoldódna, például a kamaszok iskolakerülése (hanyatt-homlok menekülnének vissza). De a munkásoknak se jutna eszébe a dolgukat félbehagyva füttyögni, szóval kész nyereség lenne, én mondom. Lehet, hogy ki is próbálom egyszer, végtére is ne azt kérdezd, mit tehet érted a hazád, hanem, hogy te mit tehetsz a hazádért.
Pásztory Dóri
Hétfő: Wow, tök jó nő vagyok, ma tutira sötét rúzst teszek fel!
Kedd: Milyen sápadt az arcom, és mik ezek a ráncok a szemem körül?
Szerda: Fel sem kellett volna kelnem. Megöregedtem.
Csütörtök: Nem is rossz, tök jól nézek ki ahhoz képest, hogy van egy gyerekem.
Péntek: Hogy nézek már ki? Ezen ma a smink sem segít, el sem kezdem...
Szombat: Ó, hello, szexi! Csak nem aludt egy jót valaki?
Vasárnap: Híztam? Tutira híztam, mától nem eszem nutellás gofrit. Csak egyszer egy nap.
Deli Csenge (aki még csak 17 éves, ezért bőven helyzeti előnnyel indul...)
Milyen nap van ma, talán hatefő? Mert pont úgy nézek ki, mintha egy átlagos, kakaóillatú hétfő reggel lenne. Jajj, annyira utálom a reggeleket, de muszáj megjegyeznem, hogy a kócos haj még soha senkinek nem állt ilyen jól ezen a földkerekségen, mint nekem itt és most. Szerintem nem is kezdek vele már semmit. Na, és mi az ott a szájam szegletében? Csak nem egy mosolyféleség... kora reggel? Így ni, pont tökéletes lesz, mutassuk meg a világnak, milyen őrülten mosolygósak, mosolygós őrültek vagyunk.
Both Gabi
Ha igaz, hogy az alvás szépít, akkor én biztos, hogy a nemalvás miatt vagyok ilyen nemszép... Lehet, hogy aludnom kellene? Vagy egy másik a tükröt tenni ennek a helyére? Esetleg még kicserélhetném ezt a bazi erős izzót egy gyengébbre. Amúgy is takarékoskodni kell az energiával. Áh! Akkor holnap bele se nézek reggel a tükörbe! Így biztos, hogy rengeteg energiát megspórolok azzal, ha nem bosszankodom amiatt, amit mutat...
Szentesi Éva
Hát, helló! Megint itt vagyunk... Sok volt a buli, mi? Kisanyám! Azért ez... na, erre kéne egy alapozó. De marhára nincs kedvem a pepecseléshez. Meg túl szép se legyek. Jól van, jó lesz így. Csak munkába megyek... végül is.
Horvát Sára
Már megint ott vannak azok a karikák. De nem értem, jól aludtam, Lili csak egyszer ébredt, most mi ez? Miért? Lehet, hogy a 37 év? SOSEM voltak fekete karikáim, SOHA! És ott az a kis ránc a szám mellett... egyre mélyebb. De legalább csak egy, az is valami.
Ujvári Bea
Két reggeli verzióm van, mert, hát minden nap egy új kezdet:
1. Jó reggelt! Kinek mit ígértem ma? Melyik gyereket hova viszem? A frásznak vágattam le a frufrumat, nem lettem tőle fiatalabb. Most száríthatom be megint. Miért van még mindig ilyen rohadt hideg reggelente? Biztos összement a koponyám, a hidegben, azért lett ennyi felesleges bőr az arcomon. Szemránckrém! Hol a szemránckrém? Abból ma jó sok kell.
2. Jó reggelt! Hú, de pici még a szemem... Lássuk csak. Na, milyen szép ma a bőröm. Mégiscsak megérte a rengeteg idő, amint a kozmetikusnál töltöttem. Megmosom a szemem, így majd tágabb szögben látom a világot. Nem is kell ma smink, csak egy kis pilla. Mosoly föl, mehetünk!
D. Tóth Kriszta
Hú, de jó, hogy lejárt az egyéves nosmink, noretus sorozatom... Nem vagyok normális, hogy most meg kitaláltam ezt a reggeli vallomásos összeállítást. A hajam, na... az hozza a szokásos formáját. Elöl bolond, hátul tányér. Meg a karikák is a szemem alatt. Szerintem nincs már az az alvásmennyiség, ami eltüntetné őket. Hogy is csinálta anyám annak idején a tükör előtt? Ha megfogom itt, és meghúzom egy kicsit így... az mínusz öt év, minimum. Eh, hagyjuk! Nem huzigálok. Ez van. Ezt kell szeretni. Vagy legalábbis megpróbálni. De addig is, visszadőlök egy pár percre.
-
Az első részben arról írtunk, hogyan, és hogyan ne beszélj a gyerekekkel a szépségről. KATT IDE, ha kíváncsi vagy rá!