Mire jó a három hónapos „apás gyes"? – Vendégposzt Svédországból
A svéd parlament merész húzása nyomán 2016 januárjától az eddigi kettő helyett három hónapnyi gyesre küldik az apákat. Vajon mit szólnak ehhez az apák? Javul-e ettől a nők munkaerő-piaci helyzete? Egyenlőbben oszlik-e meg a házimunka a szülők közt? Lássuk, hogy megy ez „odaát". Ocskai Tímea írása.
-
158-an szavazták meg, és 149 képviselő szavazott az ellen, hogy a gyesből három hónap „a másik szülőnek” – jobbára az apáknak – járjon alanyi jogon, és ne lehessen átruházni. Ha az apuka mégsem él a lehetőséggel, úgy ez a három hónap elveszik. A törvényalkotó azzal indokolta szándékát, hogy a mai gyakorlat szerint a gyes nem biztosítja a nemek közti egyenlőséget, ami a nők munkaerő-piaci helyzetét rontja, hátráltatja a karrierjüket, emiatt potenciálisan alacsonyabb fizetés és nyugdíj vár rájuk. A javaslat ellenzői azzal érvelnek, hogy a szülőknek maguk kell eldönteniük, otthon maradnak-e a gyerekkel.
Noha a legtöbb svéd apuka igyekszik otthon maradni a kicsivel valamennyit, sokan az önrendelkezés csorbításának fogják fel az új szabályokat.
Vannak a macsók, akik szerint nem férfias dolog otthon maradni a gyerekkel, így őket semmi nem fogja otthon marasztalni. És vannak olyan apák is, akik szerint a háztartás nagy bevételtől esne el, ha ők maradnának otthon. Szerintem viszont egy hónapot igazán mindenki megengedhet magának. Aki kihagyja, nem tudja, mit veszít – vázolja fel álláspontját Thomas, kétgyermekes apuka, aki mindkét gyermekével otthon töltött fél évet. Nemmel felelt arra a kérdésre, hogy motiválta-e a felesége karrierje, amikor úgy döntött, gyesen lesz.
Szerettem volna a gyerekeimmel lenni, de bizonytalan voltam, hogy milyen hatással lesz a munkámra. Utólag látom, hogy felesleges volt aggódnom. A nők karrier-, fizetés- és nyugdíjproblémáit itt, Svédországban szerintem máshogy kellene megoldani. A valóságban is garantálni kellene az egyenlő munkáért egyenlő bért és a töretlen karrierlehetőséget, de néha nehéz feszegetni a társadalmi kereteket. Külföldön viszont lehet, hogy segítene ebben a kötelező apahónap. Talán némi attitűdváltozással és felvilágosítással többet érnénk el a férfiaknál (és nőknél), mint kényszerrel. Meg kell találni a helyes motivációt.
Thomast igazolja, hogy Svédországban a nők fizetése a férfiak bérének 93 százaléka, és ez az arány a kilencvenes évek közepe óta nem mozdult el. Az ország mindazonáltal a Global Gender Gap index rangsorán, amely a nemek közti egyenlőséget vizsgálja 145 országban, az előkelő negyedik helyet foglalja el. (Magyarország a kilencvenkilencedik helyen található a listán, a tendencia évek óta romlik.) A svéd kormányt, csakúgy mint a kanadait, fele-fele arányban alkotják nők és férfiak.
Szerintem nagyon fontos a kötelező apagyes, mert világos üzenetet küld a munkáltató és a kollégák felé, miszerint nekünk is ki kell vennünk a részünket a gyermeknevelésből – fejti ki Christer, aki ikerfiúk édesapja, ő természetesnek veszi, hogy az első hónapokban otthon volt feleségével és gyerekeivel, ráadásul a fiúk koraszülöttek voltak.
Nem szeretem, ha a politikusok hozzák meg a döntéseket helyettem, de ha ez kell ahhoz, hogy a szülők megosszák a felelősséget egymás között, akkor van értelme. A három hónap reálisan hangzik. – teszi hozzá Christer.
Az első kötelező apahónapot 1994-ben vezették be a skandináv országban, az eddigi 60 napos gyakorlat 2002 óta volt érvényben. A statisztikák szerint főleg a képzettebb apukák élnek a lehetőséggel, az apák negyede pedig továbbra sem marad otthon kisgyermekével, inkább lemond a kérdéses két-három hónapról. A svéd szülők összesen 480 napot lehetnek otthon egy gyermekkel, amit a gyermek 12 éves koráig tetszőlegesen vehetnek ki, és ennek közel 75 százalékát töltik gyesen az anyukák. Az arány a kétezres évektől folyamatosan javul az apák javára, ami a kötelező apahónap mellett egyrészt a szülők fizetése közti viszonylag kis különbségnek tudható be, másrészt napjaink kisgyermekes apái a nemek közti egyenlőséget a háztartásban is egyre komolyabban veszik.
Meglepődtem, hogy mennyit kell pakolni és takarítani egy kisgyermek után, napi háromszor másztam az etetőszék alá felszedni a maradékokat. A mosás, bevásárlás és főzés is nyilván az én feladatom volt, amíg gyesen voltam. Szerintem az ilyen élmények tesznek igazán a nemek közti egyenlőségért. Ha pedig a nők is megtanulnának gumit cserélni az autón, az minden háztartásba pozitív változást hozna – humorizál Thomas.
Tény az is, hogy kevésbé gyakori a válás az olyan pároknál, ahol a szülők megosztották a gyest egymás között. További nyomós érv lehet az apás gyes mellett az a megfigyelés, hogy minél több időt tölt együtt az apa a gyermekével, annál mélyebb kötődés alakul ki köztük, ezzel elkerülve a „másodszülői" szerepet.
Ocskai Tímea
Kiemelt képünk illusztráció - Forrás: Unspalsh/Picsea