A bevezetőben olvasott számok és arányok nem csupán egy megrendítő adatok. A számok mögött emberek vannak, akik közül sok – túl sok – gyerek.  Olyanok, akiknek többsége úgy élte meg a szülei válását, hogy összezavarodott, magára maradt, saját magát hibáztatta, és a veszteségét senkivel nem tudta megbeszélni.

Milyen jogai vannak egy gyereknek, ha a szülei válnak?

Először is joguk van ahhoz, hogy gyerekek maradhassanak. Sokan és sokszor látjuk, milyen gyorsan „felnőnek”, koraérettek lesznek a gyerekek, ha a szülők elváltak. Életkorukat messze meghaladó módon válhatnak szüleik támogatójává, érzelmi támaszává, kisebb testvéreik gyámolítójává. Ezek a szerepek azonban nagyon távol állnak egy gyerektől és a gyerekkortól – úgy általában. Gyermekkori élményeink szükségszerűen sokkal nagyobb hatást gyakorolnak életünkre, mint a később szerzett tapasztalatok. Ezért a gyereklét és a gyerekkor tiszteletben tartása a két legfontosabb gyerekjogi alapelv.

Ezen kívül azonban még számos olyan gyerekjog van, amelynek a válás során (és persze azon kívül is) érvényesülnie kellene. Soha ne felejtsük el, hogy nem a gyerek akar elválni, nem ő hozta ezt a döntést. Ebbe a helyzetbe a szülő vonta be őt, ezért fontos feladatunk, hogy vigyázzunk rájuk és óvjuk őket minden olyan sérüléstől, ami kellő odafigyeléssel, a másik szülővel való együttműködéssel, kommunikációval elkerülhető. A szülők többsége tudja, hogy a válás nem egyszerű a gyerekeknek. Akármennyire jól is csináljuk, feszültséget teremt, összezavarja a gyereket, és kisebb-nagyobb mértékben stresszelni is fogja őt. Viszont mindezek mértéke és súlyossága csak tőlünk függ. A szülők viselkedése és hozzáállása jelentősen csökkentheti a válás gyerekre gyakorolt negatív hatásait.

Mire van szüksége az elvált (vagy válófélben lévő) szülők gyerekeinek?  Hogy:

–          tartós és kiegyensúlyozott kapcsolatuk legyen mindkét szülőjükkel

–          a szülők működjenek együtt a válás során, és azt követően is

–         ne kényszerítsék őket arra, hogy állást foglaljanak a válásban vagy a szüleik vitáiban

–          őszintén válaszoljanak nekik a válással kapcsolatos kérdésikre; de alapvetően csak a tényekről beszéljenek, ne a saját érzéseikről,  és tartsák be azt a határt, hogy a szülők közötti párkapcsolat részleteivel nem terhelik a gyereket

–          a szüleik és más felnőttek segítsenek nekik abban, hogy megértsék a válást és a válási egyezséget

–          támogassák őket abban, hogy túllendüljenek a válás krízisén, így különösen fontos, hogy segítsenek nekik megszabadulni a bűntudat és az önvád érzésétől. A szülő feladata megvédeni a gyereket attól, hogy bármilyen szinten felelősnek gondolja magát a történtekért

–          ne kelljen megélniük a szüleik közötti ellenségeskedést, ne váljanak tanújává a szülők közötti vitáknak, konfliktusoknak

–          a körülöttük lévő felnőttek figyeljenek oda a gyerekek gondolataira és érzéseire

–          megfogalmazhassák a saját véleményüket, javaslataikat, a felnőttek tekintsék őket kompetensnek és valódi partnernek a rájuk vonatkozó ügyekben, például a saját elhelyezésükre és a kapcsolattartásra vonatkozóan,

–          legyenek tiszteletben tartva a magánélethez való jogaik a családban és a baráti kapcsolataikban is, a szülők ne ellenőrizzék a másik szülővel folytatott beszélgetéseket, SMS-eket, más üzeneteket és leveleket

–          legyen mindkét szülőnél olyan hely (egy ágy, íróasztal vagy szoba), ahol a gyerek a saját dolgait tarthatja, amit a magáénak érezhet

–          ne várják tőlük, hogy a szüleik támogatói legyenek érzelmileg vagy pénzügyileg

–          ne kelljen üzenetvivőként funkcionálniuk a két szülő vagy a két család között

–          ne kényszerítsék őket arra, hogy titkaik legyenek, ne kérjék a szülők a gyereket arra, hogy titokként őrizzék, mi történt velük egyik vagy másik szülőnél

–          mindkét szülő legyen tisztában az iskolai teljesítményükkel, sikereikkel és nehézségeikkel, szabadidős tevékenységeikkel, sporteredményeikkel

–          mindkét szülő ismerje az általános és különleges egészségi állapotukat, a kórelőzményeket; ha a gyerek beteg, akkor tudják, hová kell fordulni

Megsemmisítés helyett megőrzés

A szülők többsége a válást úgy fogja fel, hogy a gyerekkel válik, és nem a gyerektől. Ez sok esetben mégis azt jelenti, hogy az egyik félnek jelentősen megváltozik a gyerek életében korábban betöltött szerepe.  A távolság óhatatlanul azt jelenti, hogy az egyik szülő érzelmileg is távolabb kerül a gyerektől. Ez akkor is megtörténik, ha egyébként mindkét oldalon azt szeretnék, hogy a gyerek kapcsolata kiegyensúlyozott legyen a másik szülővel. A realitás azonban nem ez. A szülők általában nem a másik fél státuszának megőrzésére törekednek, hanem annak megsemmisítésére. Mintha veszélyt látnának abban, ha a gyerek a másik szülővel is jól érzi magát. Pedig a válással érintett legfontosabb gyerekjog, hogy a gyereknek mindkét szülőjével folyamatos és nyugodt kapcsolata legyen. Nem csak az egyikkel.

Dr. Gyurkó Szilvia

A következő részben a gyerekjogász szerző személyes történetén keresztül írja le, milyen (betartott) ígéretekkel könnyítheti meg a szülő a gyereke számára a válás nehéz időszakát.

A cikk részleteket tartalmaz Dr. Gyurkó Szilvia: Rám is gondoljatok - a gyerekközpontú válás lépései című könyvéből (Bookline könyvek)