Ha jöttél volna, észrevennéd, mennyire megváltozott minden.

Felszaladt az a plusz tíz kiló, kikerekedett az arcom, és lettek új zsírpárnáim is.

Most már nem fáj, ha leülök, nem szúrják át a csontjaim a bőrt.

Ha jöttél volna, tudnád, hogy kedvesebb is vagyok,

mert az evéstől egy kicsit boldogabb lesz az ember,

ha csak néhány pillanatra is, de vacsora közben kihagy az agy,

és olyankor nem tudok a rosszra gondolni, még rajtad se jár az agyam,

hanem leáll, megpihen.

Ha jöttél volna, látnád, hogy mennyivel jobban bírom a melót.

Baromi sokat alkotok, persze tudom, már nem olvasol engem,

mert nem érdekel, vagy inkább fáj neked, hogy egyik történetben sem vagy benne,

mert nem vagy fontos, annyira sem, hogy egy kóbor emlék szintjén megemlítselek.

Ha jöttél volna, csodálkoznál, hogy mennyire türelmes vagyok ma is veled,

mert még mindig reagálok a kicsi és bolond érzelmi megnyilvánulásaidra,

amik nem is igaziak, csak eljátszod, ahogy mindig is játszottad, mennyire szerettél.

Ha jöttél volna, nem hinnéd el, amit el kellett volna hinned,

azt, hogy nem szerettem nálad jobban senkit a világon,

mert amikor rád nézek, olyan, mintha tükörbe néznék.

Ha jöttél volna, sírnál magadon, hogy lehettél ekkora barom,

minek játszottál annyit, meg minek hülyéskedted el az egészet.

Csak fognád a fejed, és döntenéd jobbra-balra, és kiborítanád a kávét is,

mert a nagy bánkódás közben nem figyelnél arra, hogy a csésze ott van a könyököd alatt.

Ha jöttél volna, megölelnél,

és ez is persze csak feltételes mód,

de ha tényleg abban írom, akkor nem jön ki a ritmus,

neked meg úgyis mindegy, hisz el se olvasod.

Ha jöttél volna, de hát hülye lettél volna jönni,

mert megmondtam neked kerek perec, hogy többé ne keress,

te meg komolyan is vetted, és nem gondolsz arra, hogy nem is gondoltam komolyan,

mert én is épp annyira hülye vagyok, mint az összes többi nő, aki ilyen játékot kitalál, ha szerelmes.

Ha jöttél volna, már mennél is, mert nem bírnád, ahogy rád nézek,

és nem szólok semmit, nem is kérdezlek, szóval nem kérdezem meg,

hogy mi lett volna, ha jöttél volna, azon a randa októberi éjszakán,

amikor hideg eső esett, és én hullafáradtan estem haza egy hülye meg semmitmondó divatbemutatóról,

és annyira vártam, hogy gyere és átölelj...

Szentesi Éva

Képünk illusztráció!