-

Gyerekjogok vs. kötelességek

Minden 18 éven aluli ember gyereknek számít, ezért különleges jogok illetik meg. Mi több, ezek a jogok mindenhol érvényesek: otthon, a játszótéren, az utcán, és persze az óvodákban, iskolákban, kollégiumokban is.

Nem kérdés, hogy a gyerekjogok érvényesülése elsősorban a szülőn múlik. Azonban – ha az alvást nem számítjuk –, a gyerekek jó része több időt tölt az iskolákban és az osztálytermekben, mint otthon. Ezért némi aggodalommal töltheti el az embert, ha tudja,

a köznevelési törvény nem ismeri a gyermekjog kifejezést és a Nemzeti Alaptanterv sem tartalmaz erre vonatkozó részeket. Bárki lehet úgy tanár, hogy semmit nem hall a gyerekjogokról.

Mi több, a gyerekek döntő többsége is úgy tölti el iskolás éveit, hogy soha nem hall a jogairól.

Sokszor érzik azt a szülők, hogy rajtuk mindent számon kérnek, miközben az iskola gyakorlatilag bármit megtehet. A tanárok arra panaszkodnak, hogy a gyerekek már így is annyit tudnak a jogaikról, alig lehet velük bírni, mi lesz ha még többet beszélünk erről. A gyerekek viszont elmondják, hogy egyértelműen ők vannak a „tápláléklánc” alján – akár szülőről, akár tanárról van szó, általában a gyerek jön ki a legrosszabbul a dologból. Sokféle igazság és féligazság van ezekben a mondatokban – de leginkább sokféle félreértés. Alapvetően azért, mert fogalmunk sincs arról, mit is jelentenek a gyerekjogok.

Pedig az iskolai gyerekjogoknak sokféle szintje lehet: vannak tanulói és diákjogok, vannak a házirendben rögzített szabályok, és vannak olyan alapvető jogok, melyeket az ENSZ Gyermekjogi egyezménye ír elő.

A gyerekjogoktól lehet félni, lehet őket utálni, lehet azt mondani, hogy csak akkor vesszük őket figyelembe, ha először mindenki teljesítette a kötelességét, és persze azt is lehet mondani, hogy minket ez az egész nem érdekel.

A cikk a hirdetés után folytatódik!

Ezeket mind-mind lehet. Mondani. Megtenni viszont nem.

A gyerekjogok gyakorlásának ugyanis nem feltétele a kötelezettségek teljesítése, ahogy mi, felnőttek sem csak akkor mehetünk tüntetni vagy gyakorolhatjuk szabadon a vallásunkat, ha fillérre pontosan befizettük az adónkat.

Azért, mert a gyerekek kicsik, a jogaik nem azok – ugyanolyan fontosak, ugyanúgy kell érvényesülniük, és ugyanúgy kell védenünk őket, mint minden alapvető emberi jogot.

Jog ≠ bármit megtehetsz

Tévedés ne essék, a jog nem egyenlő a jogosultsággal, vagy azzal, hogy szabadságomban áll bármit megtenni. Sőt!

A jogok ismerete felelősségre és egymás tiszteletére tanít.

Aki ismeri a gyerekjogokat, hisz bennük. A gyerekjogok nem elvont jogi előírásokat jelentenek, hanem azokat a gyermeki szükségleteket fogalmazzák meg, melyek az egészséges testi-, lelki-, érzelmi fejlődéshez szükségesek. Mert a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen – hatása pedig életünk végéig tart.

Nézzük, hogy milyen jogai vannak a gyerekeknek az iskolában, és kezdjük sorozatunkat azokkal a jogokkal, melyeknek érvényesülését (vagy annak hiányát) reggel 8 és délután 4 óra között jó eséllyel minden gyerek megtapasztalja.

Amihez minden gyermeknek joga van az iskolában

1. Vécére menni, ha szüksége van rá. Inni, ha szomjas. Ha szükségét érzi, átmozgatni a tagjait.

2. Megtanulni, hogyan gondoskodhat a saját alapvető szükségleteiről.

3. Játékok és gyakorlatok segítségével megismerni és kimutatni az érzéseit.

4. Felfedezni a körülöttünk lévő világot. Próbálkozni, gyakorolni, tévedni, hibázni. A saját tempójában tanulni.

5. Teljesen megérteni a tananyagot mielőtt számon kérik rajta.

6. Véleményt nyilvánítani az őt érintő ügyekben oly módon, hogy azt a felnőttek figyelembe is vegyék.

7. Ha téved vagy hibázik, akkor ne ítélkezzenek felette, és ne szégyenítsék meg! Ne ítélkezzenek felette azért, mert más, mint a többiek.

8. Ne büntessék, és ne alkalmazzanak vele szemben erőszakot. Fegyelmezéssel, önszabályozással és pozitív megerősítésekkel tartsák be a szabályokat.

9. Ne hasonlítsák össze, és ne versenyeztessék a többiekkel. Úgy tekintsenek rá, mint egy önálló lényre, akinek saját véleménye, jellemzői, tehetsége van.

10. Az ő legfőbb érdeke érvényesüljön minden őt érintő döntésben.

Az én jogaim ott érnek véget, ahol elkezdődnek a tieid

Ezek a jogok, mind-mind olyan alapvető gyermeki jogból nőnek ki, mint a gyerek méltóságának tisztelete, az erőszak és diszkrimináció tilalma, valamint hogy maga a gyerekjogi egyezmény mit mond az oktatás céljáról: „...elő kell segítenie a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését.”

A gyerekjogok nagyon fontosak a jelenben – és a jövőben is. Mert sose felejtsük: abból a gyerekből lesz jó eséllyel tudatos, önmagáért és általános emberi értékekért kiállni kész felnőtt, aki gyerekként megtapasztalta a jogait. Mi több, az a gyerek tudja majd a mások (gyerekek és felnőttek) jogait tiszteletben tartani, aki tisztában van vele, hogy a mit jelentenek saját jogai és meddig terjednek.

Dr. Gyurkó Szilvia

Fotó: flickr.com/Genti Shkullaku